REFERENCIAMUTATÓ-REFORM

Mi a referencia-kamatláb, és miért fontos?

A referenciamutatóhoz viszonyítva a pénzügyi befektetések teljesítménye, valamint a hitelnyújtási költségek alakulása mérhető.

A referenciamutató segítségével mérhető egy index, egy értékpapír, vagy akár egy befektetéskezelő teljesítménye is. Például a befektetési alapok teljesítményét gyakran viszonyítják az „irányadó” Standard & Poor’s 500 részvényindex változásához. Referenciamutató segítségével határozható meg továbbá egy adott portfólió eszközallokációja, illetve számíthatók ki a teljesítménydíjak.

A referenciamutató hasznos viszonyítási alap a készpénzes termékek (vállalati hitelek, lakossági hitelek, jelzáloghitelek, folyószámla hitelkeretek), valamint a nem készpénzes termékek (például származékos termékek) esetében is.

A bankok referencia-kamatlábak alapján számítják a hitelek, a kötvények és a betétek kamatait. Hitelezéskor például, a bankok olyan előre megállapított kamatlábat alkalmazhatnak, amelyet egy adott referencia-kamatláb kamatkülönbözettel megnövelt mértékéhez rögzítenek. 1%-os kamatkülönbözet esetén a fizetendő kamat a mindenkori referencia-kamatlábnál 1%-kal magasabb lesz. A hitel költsége tehát a referencia-kamatláb emelkedésével nő, és fordítva. Ebben az esetben a referenciamutató valamennyi fél számára megbízható, független és relatíve egyszerű viszonyítási alapot ad.

A referencia-kamatlábak elengedhetetlenek a pénzügyi stabilitáshoz, ennélfogva központi szerepet játszanak a pénzügyi piacokon, mivel a gazdasági rendszer egészében magánszemélyek és szervezetek egyaránt széles körben alkalmazzák őket. A két leggyakrabban alkalmazott referencia-kamatláb az EURIBOR és a londoni bankközi kamatláb (LIBOR). Ezek határozzák meg a globális pénzügyi rendszerben a hitelnyújtás és hitelfelvétel árait.

A bankközi kamatlábak reformjának háttere

2013-ban a G20-csoport a jelentősebb referencia-kamatlábak beható felülvizsgálatára kérte fel a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot (FSB), valamint arra, hogy dolgozza ki azoknak az esetleges módosításoknak a tervét, amelyekkel biztosítható az érintett referenciamutatók megalapozottsága és megbízhatósága, továbbá az, hogy a piaci szereplők megfelelően alkalmazzák őket.

Az FSB 2014 júliusában közzétette ajánlásait, amelyek lényegében két alapvető célkitűzést fogalmaztak meg: 1. a bankközi kamatlábak (köztük az egyik legszélesebb körben alkalmazott mutató, a LIBOR) reformjával a meglévő módszertanok megerősítése és szorosabb kapcsolódása a tényleges ügyletekhez, valamint 2. a megalapozottság követelményét teljesítő alternatív referencia-kamatlábak kialakítása.

Ezzel összefüggésben az FSB szorgalmazta, hogy számos országban a szabályozó szervek, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások tegyenek jelentős és folyamatos erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a londoni bankközi kamatláb (LIBOR) legkésőbb 2021-ig történő kiváltásával mérsékeljék a LIBOR várható megszűnéséből eredő esetleges kockázatokat.

Az uniós referenciamutató-rendelet (BMR)

A 2018. január 1-jén hatályba lépett uniós referenciamutató-rendelettel – (EU) 2016/1011 rendelet (BMR) – az EU az elsők között vezetett be a pénzügyi referenciamutatókra vonatkozó átfogó, jogilag kötelező erejű szabályozási rendszert. A BMR értelmében az uniós felügyelet alá tartozó felhasználók kizárólag akkor alkalmazhatnak egy adott referenciamutatót, ha annak kezelőjét valamely uniós tagállam nemzeti szabályozó szerve jóváhagyta és az EU szupranacionális felügyeleti hatósága, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) felvette az általa vezetett referenciamutató-nyilvántartásba.

Ennél is fontosabb a hitelfelvevők és a hitelnyújtók (és egyéb referenciamutató-felhasználók) számára a BMR előírása, hogy a hitelszerződések és -megállapodások rendelkezzenek azon helyettesítő referencia-kamatlábról, amelyre a felek akkor térnek át, ha az eredetileg elfogadott referencia-kamatláb már nem alkalmazható.

A referenciamutató‑rendelet módosítása

2021. január 22-én az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa kiadta az (EU) 2016/1011 referenciamutató-rendelet (BMR) módosításait, amelyek 2021. február 13-án léptek hatályba. A módosított BMR felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kijelölje a kritikus referenciamutatók és egyéb releváns referenciamutatók helyettesítőit (amennyiben azok megszüntetése jelentős zavart okozna az unió pénzügyi piacain, vagy amennyiben többé nem tükrözik a mögöttes piacot vagy gazdasági valóságot). Az ilyen jogszabály szerinti helyettesítés („jogszabályban előírt helyettesítőráta”) érint minden olyan referenciamutatóra hivatkozó szerződést és pénzügyi instrumentumot, amelyre uniós tagállam jogszabályai vonatkoznak. Azok a harmadik ország jogszabályai által szabályozott szerződések is érintettek, amelyeknél minden szerződő fél székhelye az Unióban található, amennyiben az említett harmadik ország jogrendszere nem rendelkezik a referenciamutatók szabályszerű felszámolásáról. A jogszabályban előírt helyettesítőráták a referenciamutatóra vonatkozó valamennyi hivatkozást helyettesítik az ilyen szerződésekben és pénzügyi instrumentumokban, amennyiben azok nem tartalmaznak megfelelő biztonsági rendelkezéseket. A jogszabályban előírt helyettesítőrátákat az Európai Bizottság határozza meg, a nemzeti referenciamutatókat meghatározó bizottságok (pl. az USD LIBOR referenciamutató alternatíváját meghatározó bizottság, a GBP LIBOR kockázatmentes fontalapú referenciamutatókat meghatározó munkacsoport) javaslatait figyelembe vevő nyilvános konzultációt követően.

A módosítás ezenkívül 2023 végéig meghosszabbítja a harmadik országbeli referenciamutatókra vonatkozó jelenlegi átmeneti időszakot.

A reform rövid áttekintése

A bankok és ügyfeleik összehangolt erőfeszítéssel törekszenek arra, hogy a pénzügyi piacokon a LIBOR-ról az alternatív referenciamutatóra való áttérés zökkenőmentes legyen. Az alábbiakban egy rövid útmutató található erről.

Az EURIBOR a BMR szabályai szerint továbbra is használható referenciamutatóként

Az európai irányadó bankközi kamatláb (EURIBOR) fedezetlen piaci referencia-kamatláb, amelyet kiválasztott bankok képviselőiből álló testület számít ki, és az Európai Pénzpiacok Intézete (EMMI) kezel és tesz közzé többféle – egyhetes, valamint egy, három, hat és tizenkét hónapos – lejáratra vonatkozóan.

Az uniós referenciamutató-rendeletben előírt követelmények teljesítésére az EMMI új („hibrid”) számítási módszertant dolgozott ki. Az új hibrid módszertan szerint az EURIBOR számítása valós ügyletek alapján történik minden olyan esetben, amikor azok rendelkezésre állnak.

EONIA után €STR

Az EONIA számítási módszertana nem teljesítette volna a BMR előírásait, mivel nem áll rendelkezésre elegendő számú és alapul szolgáló ügylet, és azok volumene is jelentős mértékben csak néhány adatszolgáltatónál koncentrálódik.

Annak érdekében, hogy az EONIA a kivezetéséig (2022. január 3.) tartó átmeneti időszakban továbbra is alkalmazható legyen, módszertana módosult, és számítása 2019. október 2 óta fix 8,5 bázispontos kamatkülönbözettel megnövelt €STR formájában történik. A kizárólag az Európai Központi Banknak bejelentett valós ügyleteken alapuló €STR a legnagyobb euróövezeti bankok fedezetlen, egynapos nagykereskedelmi euróhitel-felvételi költségeit mutatja.

Az EONIA utolsó közzétételére 2022. január 3-án kerül sor, majd a mutatót kivezetik. Minden az említett napot követően lejáró és az EONIA mutatóra hivatkozó szerződésnek írásban kell rendelkeznie a helyettesítő referencia-kamatlábról.

A londoni bankközi kamatlábtól (LIBOR) az alternatív referencia-kamatlábig (ARR)

A londoni bankközi kamatlábat (LIBOR) jelenleg központilag, Londonban állítja elő az ICE Benchmark Administrator hét lejáratra – az egynapostól egészen a 12 hónaposig – és 4 devizanemre (lásd az alábbi táblázatot), szabályozását pedig az Egyesült Királyság prudenciális szabályozásért felelős hatósága, a Prudential Regulation Authority látja el.

A szintén egyesült királysági Financial Conduct Authority (FCA) egyértelműen jelezte, hogy a LIBOR közzététele 2021 után nem garantált, ezért a mutatót a vállalkozásoknak alternatív referencia-kamatlábbal (ARR) kell helyettesíteniük a meglévő szerződéseikben.

Az alternatív referencia-kamatlábak szinte kockázatmentes egynapos referencia-kamatlábak, amelyeket a meglévő alapvető bankközi kamatlábak alternatívájaként határozták meg. E mutatók megalapozottak és aktív, likvid mögöttes piacokhoz kapcsolódnak.

A LIBOR néhány lehetséges alternatívája a világ különböző piacain:

2021. március 5-én „az Egyesült Királyság Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Hatósága (FCA) megerősítette, hogy a referenciamutató-kezelők a továbbiakban semmilyen LIBOR-adatot nem adnak meg, illetve azok nem lesznek reprezentatívak: közvetlenül 2021. december 31. után ez igaz lesz valamennyi fontot, eurót, svájci frankot és japán jent érintő adatra, valamint az egyhetes és két hónapos amerikai dollárt érintő adatokra; 2023. június 30-át követően pedig a fennmaradó amerikai dollárt érintő adatokra is” (https://www.fca.org.uk/news/press-releases/announcements-end-libor).

Az FCA konzultációt folytat egy olyan javaslatról, amelynek értelmében kötelező volna továbbra is közzétenni a legreprezentatívabb futamidőkre (1, 3 és 6 hónap) vonatkozó, szintetikus alapon számított GBP, JPY és USD LIBOR-kamatlábat a fennálló szerződésekkel kapcsolatos zökkenőmentes átmenet érdekében.

Helyettesítési rendelkezések

Azon kockázat kezelésére, hogy a LIBOR egy vagy több referenciamutatója megszűnik, míg a piaci szereplők adott mutatóhoz kapcsolódó kitettsége továbbra is fennáll, a pénzügyi vállalkozásoknak és ügyfeleiknek ajánlatos helyettesítési rendelkezéseket elfogadniuk, amelyekben alternatív referencia-kamatlábat jelölnek meg helyettesítő kamatlábként.

A helyettesítő kamatlábak kialakítása azt a célt szolgálja, hogy a szerződések folytonossága a LIBOR kivezetését követően is biztosított legyen. Ezenkívül a piaci szereplőknek arról is gondoskodniuk kell, hogy szerződéseik a helyettesítő kamatláb hatálybalépését követően is a lehető legnagyobb mértékben tükrözzék az eredeti megállapodást, és ennek köszönhetően az új kamatláb kiszámítható, átlátható és méltányos legyen.

Számos országban zajlik helyettesítési megállapodások kidolgozása, hogy mérsékeljék a LIBOR 2021 utáni bizonytalan fennmaradásával összefüggő kockázatot, és ennek megfelelően csökkentsék a mutató kivezetése esetén felmerülő bizonytalanságokat.

Ügyfeleinket érintő hatások

A bankközi kamatlábak reformja egyaránt érinti a meglévő és új szerződéseket, különösen a LIBOR-hoz kötött hitelmegállapodásokat és pénzügyi szerződéseket. A LIBOR közzététele 2021 végéig folyamatos, ugyanakkor a Bank of England, a Financial Conduct Authority, valamint a kockázatmentes sterling referencia-kamatlábakkal foglalkozó munkacsoport is azt várja el minden egyesült királyságbeli pénzügyi intézménytől, hogy 2021 első negyedévének végéig szüntesse be a 2021 után lejáró LIBOR-alapú termékek kibocsátását. Ezért az UniCredit a keretszabályok mentén a piacon rendelkezésre álló referencia-kamatlábaknak megfelelően fogja felülvizsgálni ajánlatát.

Munkában az UniCredit

Az UniCredit dedikált munkacsoportot hozott létre, melynek célja, hogy biztosítsa az uniós referenciamutató-rendeletnek (BMR) való megfelelést, továbbá irányítsa a LIBOR-ról az alternatív referencia-kamatlábra való rendezett áttérést. Az UniCredit emellett több nemzetközi munkacsoportban is részt vesz, hogy  támogassa a bankközi kamatlábak átmeneti folyamatát.

Az ajánlott legjobb gyakorlatokkal összhangban az IBOR-átmenettel kapcsolatos tudás és tudatosság növelése érdekében az UniCredit Csoport kutatócsoportja révén gyorshíreket (https://www.unicreditresearch.eu/index.php?id=libor_euribor_estr) és webcastokat (https://www.unicreditresearch.eu/fileadmin/Videos_Webcasts/Teach-in_Cazzulani_3Mar21.mp4) tesz közzé kutatási oldalán (https://www.unicreditresearch.eu/index.php?id=home).

Piaci fejlemények

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek terén a Nemzetközi Swap- és Származékos Ügyletek Egyesület (ISDA) közzétette a 2006-os ISDA definíciók IBOR-os tartalékmegoldásokkal kapcsolatos kiegészítését és az ISDA ahhoz kapcsolódó, 2020-as IBOR-os tartalékmegoldásokról szóló eljárásrendjét, amelyek egyaránt 2021. január 25-étől érvényesek. Az UniCredit Spa, az UniCredit Bank AG és az UniCredit Bank Austria AG 2021 februárja óta alkalmazza ezeket.

Az IBOR-os tartalékmegoldásokkal kapcsolatos kiegészítés egy sor olyan konkrét tartalékmegoldást tartalmaz, amelyek akkor alkalmazandók, ha az IBOR már nem lesz reprezentatív, vagy nem kerül közzétételre. Azon ügyletek esetében, amelyek az ISDA általános kamatdefinícióira hivatkoznak, szerződéses bizonyosság áll majd rendelkezésre a helyettesítőrátákkal kapcsolatban, amelyek az adott devizához kapcsolódó, kockázatmentes egynapos kamatokon alapulnak, meghatározásuk pedig visszatekintő módon, kamatkülönbözeti korrekcióval együtt történik. Az ISDA IBOR-kiegészítése által érintett IBOR-ok a következők: GBP LIBOR, CHF LIBOR, USD LIBOR, EUR LIBOR, EURIBOR, JPY LIBOR, TIBOR, Euroyen TIBOR, BBSW, CDOR, HIBOR, SOR és THBFIX.

Azok a 2006-os ISDA definíciókra hivatkozó származtatott ügyletek, amelyek 2021. január 25-én vagy azt követően léptek hatályba, automatikusan tartalmazni fogják az IBOR-os tartalékmegoldásokkal kapcsolatos kiegészítés feltételeit. Az ISDA 2020-as IBOR-os tartalékmegoldásokról szóló eljárásrendje engedélyezi a szerződő feleknek, hogy az eljárásrendet alkalmazó felekkel kötött, nem elszámolt, régi IBOR szerinti szerződéseket módosítsák, beléjük foglalva az IBOR-os tartalékmegoldásokkal kapcsolatos kiegészítés feltételeit. Az ISDA 2020-as IBOR-os tartalékmegoldásokról szóló eljárásrendje kizárólag azokra a fennálló ügyletekre érvényes, amelyeket olyan szerződő felek kötöttek, akik mindketten alkalmazzák az eljárásrendet. Ilyen szerződések és ügyletek azok, amelyeket 2021. január 25. előtt hajtottak végre, és az ISDA IBOR-os tartalékmegoldásokról szóló eljárásrendjében felsorolt dokumentumtípusok jegyzékében („az eljárásrend szerinti dokumentumok”) megtalálhatók.

A 2020-as IBOR-os tartalékmegoldásokkal és eljárásrenddel, a kapcsolódó dokumentációval, valamint az ISDA-nak a referenciamutatók reformjával és az IBOR-okról való átmenettel összefüggésben indított kezdeményezéseivel kapcsolatos további információk az ISDA weboldalán (https://www.isda.org/2020/05/11/benchmark-reform-and-transition-from-libor/) érhetőek el.

Az ISDA az FCA 2021. március 5-i, a LIBOR-referenciamutatók jövőbeli megszüntetéséről és reprezentativitásuk elvesztéséről szóló bejelentésére válaszul a következő közlemény adta ki: „a bejelentés napjától számítva valamennyi eurót, fontot, svájci frankot, amerikai dollárt és jent érintő LIBOR-adatra a Bloomberg által közzétett tartalékmegoldásként alkalmazott kamatkülönbözet-korrekció alkalmazandó” (https://www.isda.org/2021/03/05/isda-statement-on-uk-fca-libor-announcement).

Külső források

További hasznos információk az IBOR reformhoz kapcsolódóan a nemzeti munkacsoportok és iparági testületek honlapjain találhatóak.

The Working Group on Euro Risk-Free Rates

Alternative Reference Rates Committee (ARRC)

The Working Group of Sterling Risk-Free Reference Rates

The National Working Group on Swiss France Reference Rates

Cross-Industry Committee on Japanese Yen Interest Rate Benchmarks

International Swaps and Derivates Association, Inc (ISDA)

Loan Market Association (LMA)

Jogi nyilatkozat

Az oldal tartalma az UniCredit jelenlegi értelmezését tükrözi a bankközi kamatlábak átmeneti folyamatával kapcsolatban, és a későbbiekben módosulhat. Felhívjuk figyelmét, hogy az itt közölt áttekintés nem törekszik teljességre. Nem helyettesíti az arra vonatkozó független és megalapozott szakvéleményt, hogy az említett fejlemények hogyan érinthetik Önt és szervezetét, és nem minősül tanácsadásnak vagy javaslatnak. Az UniCredit nem vállal kötelezettséget arra, hogy frissítse ezt az oldalt, illetve igyekszik tájékoztatást adni a referencia-kamatlábak reformjához kapcsolódó piaci fejleményekről.