AZ UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

 

ÉVES JELENTÉSE

 

 

 

2023

 

 

 


Tartalomjegyzék

 

 

 

 

1. Bevezetés

2. Független könyvvizsgálói jelentés

3. Éves beszámoló

Tartalomjegyzék

Egyedi pénzügyi helyzet kimutatás

Egyedi eredménykimutatás

Egyedi átfogó jövedelemkimutatás

Egyedi saját tőke változás kimutatás

Egyedi cash-flow kimutatás

4. Vezetőségi jelentés

4.1. A Jelzálogbank bemutatása

4.2. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai

4.3. Makrogazdasági környezet alakulása és a bankszektor teljesítménye

4.4. A Jelzálogbank tevékenységének bemutatása

4.5. Likviditáskezelés

4.6. Foglalkoztatási politika

4.7. A Jelzálogbank főbb kockázatai

4.8. Szavatoló tőke változása

4.9. A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői

5. Forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek értékei, pótfedezetek

6. Végrehajtási árverések

7. Átvett ingatlanok

8. Jelzáloghitel-törlesztések összege

9. Nyilatkozat

1.     Bevezetés

Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: Jelzálogbank) jelen Éves jelentése a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény által meghatározott rendszeres tájékoztatás céljából készült az 1997. évi XXX. törvényben (Jht.) és a 24/2008. (VIII.15.) PM rendeletben meghatározottakkal összhangban.

 Az itt közölt tényszámok megegyeznek a Jelzálogbank könyvvizsgálója által auditált, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabályok (International Financing Reporting Standards, IFRS) szerint készült 2023-as üzleti évre vonatkozó éves beszámolóban közölt adatokkal.

2.     Független könyvvizsgálói jelentés

A független könyvvizsgálói jelentés megtalálható a mellékletek között.

3.     Éves beszámoló

UniCredit Jelzálogbank Zrt.

 

Egyedi pénzügyi kimutatások és

független könyvvizsgálói jelentés

 

2023. december 31.

 

 

Budapest, 2024. március 11.

 

Egyedi pénzügyi kimutatások

 

Tartalomjegyzék

 

 

Egyedi pénzügyi helyzet kimutatás 

 

Egyedi eredménykimutatás 

 

Egyedi átfogó jövedelemkimutatás 

 

Egyedi saját tőke kimutatás 

 

Egyedi cash-flow kimutatás 

 

Kiegészítő megjegyzések az egyedi pénzügyi kimutatásokhoz 

 

 

UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

 

 

 

 

 

 

 

Egyedi pénzügyi helyzet kimutatás

2023. december 31.

 

(millió Ft)

 

 

 

újramegállapított*

 

 

 

Kiegészítő
információ

 

2023. december 31.

2022. december 31.

 

 

Eszközök

 

 

 

 

 

 

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

16

 

6,574

6,093

 

 

Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök

17

 

4,970

6,083

 

 

Banki kihelyezések

18

 

366,289

288,337

 

 

Ügyfél kihelyezések

19

 

2,144

2,602

 

 

Befektetési célú értékpapírok

20

 

46,660

42,922

 

 

Immateriális javak

21

 

8

9

 

 

Tényleges adó követelés

15

 

-

183

 

 

Egyéb eszközök

22

 

381

360

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eszközök összesen

 

 

427,026

346,589

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pénzintézeti források

23

 

124,873

72,176

 

 

Ügyfélforrások

24

 

127

164

 

 

Kibocsátott értékpapírok

25

 

262,079

215,609

 

 

Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek

17

 

16,495

37,820

 

 

Tényleges adókötelezettség

15

 

203

-

 

 

Halasztott adó kötelezettség

15

 

-

16

 

 

Céltartalékok

29

 

6

1

 

 

Egyéb kötelezettségek

26

 

193

195

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kötelezettségek összesen

 

 

403,976

325,981

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Saját tőke

 

 

 

 

 

 

Jegyzett tőke

27

 

3,000

3,000

 

 

Tőketartalék

28

 

783

783

 

 

Eredménytartalék

28

 

14,116

14,442

 

 

Jogi tartalékok

28

 

1,879

1,553

 

 

Értékelési tartalékok

28

 

12

170

 

 

Tárgyévi nettó eredmény

28

 

3,260

660

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Saját tőke összesen

 

 

23,050

20,608

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kötelezettségek és saját tőke összesen

 

 

427,026

346,589

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiegészítő információk (1-42) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik .

 

 

 

 

 

*A 2022. évi beszámolóban közzétett adatok újramegállapítására a 3.1. Kiegészítő megjegyzésben részletezett okok miatt került sor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Budapest, 2024. március 11.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

_______________                                

 

 

       ______________                                    

 

 

 

Tamási Attila

 

 

Dr. Juhász Viktor

 

 

 

elnök - vezérigazgató

 

 

igazgatósági tag

 

 

 

UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

 

 

 

 

 

 

Egyedi eredménykimutatás

 

2023. december 31.

 

 

 

 

 

 

(millió Ft)

 

 

újramegállapított*

 

 

Kiegészítő információ

2023

2022

 

 

 

 

 

 

Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel

7

51,764

18,908

 

Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek

7

7,973

4,284

 

Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások

7

(53,786)

(22,144)

 

Nettó kamatbevétel

7

5,951

1,048

 

 

 

 

 

 

Jutalékbevételek

8

-

-

 

Jutalékráfordítások

8

(438)

(466)

 

Nettó jutalékráfordítás

8

(438)

(466)

 

 

 

 

 

 

Fedezeti elszámolások nettó eredménye

10

(1,351)

1,038

 

Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nettó eredménye

11

-

(4)

 

Devizaeredmény

9

(17)

14

 

 

 

 

 

 

Működési eredmény

 

4,145

1,630

 

 

 

 

 

 

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok

37

127

(85)

 

 

 

 

 

 

Bérek és személyi jellegű kifizetések

12

(106)

(89)

 

Általános működési költségek

13

(447)

(767)

 

Egyéb céltartalék

29

-

4

 

Immateriális javak értékcsökkenése

21

(1)

(1)

 

 

 

 

 

 

Működési költségek

 

(554)

(853)

 

 

 

 

 

 

Egyéb bevétel

14

6

64

 

Egyéb ráfordítás

14

(5)

(4)

 

 

 

 

 

 

Egyéb eredmény

 

1

60

 

 

 

 

 

 

Adózás előtti eredmény

 

3,719

752

 

 

 

 

 

 

Jövedelemadó ráfordítás

15

(459)

(92)

 

 

 

 

 

 

Tárgyévi nettó eredmény

 

3,260

660

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiegészítő információk (1-42) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.

 

 

 

 

*A 2022. évi beszámolóban közzétett adatok újramegállapítására a 3.1. Kiegészítő megjegyzésben részletezett okok miatt került sor.

 

 

 

 

 

 

 

Budapest, 2024. március 11.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   _______________                             

 

       ________________                                    

 

 

Tamási Attila

 

Dr. Juhász Viktor

 

 

elnök - vezérigazgató

 

igazgatósági tag

 

 

 

 

 

 

 

 

 

UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyedi átfogó jövedelemkimutatás

 

 

2023. december 31.

 

 

 

 

 

 

 

 

(millió Ft)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiegészítő információ

2023

2022

 

 

 

 

 

 

 

 

Tárgyévi nettó eredmény

 

3,260

660

 

 

 

 

 

 

 

 

A jövőben eredményben realizálandó tételek:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok valós érték különbözete

20

(173)

126

 

 

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok halasztott adó hatása

15

15

(11)

 

 

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok nettó változása

 

(158)

115

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb átfogó eredmény, nettó

 

(158)

115

 

 

 

 

 

 

 

 

Nettó Átfogó eredmény

 

3,102

775

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiegészítő információk (1-42) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Budapest, 2024. március 11.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

______________

 

 __________________                                

 

 

 

Tamási Attila

 

Dr. Juhász Viktor

 

 

 

elnök - vezérigazgató

 

igazgatósági tag

 

 

 

UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

Egyedi saját tőke változás kimutatás

 

2023. december 31.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiegészítő információ

Jegyzett tőke

 

Tőketartalék

 

Eredménytartalék

 

Jogi tartalékok

 

Értékelési tartalékok

 

Tárgyévi nettó eredmény

 

Összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Valós érték értékelési tartaléka

 

Cash-flow fedezeti tartalék

 

 

 

 

(millió Ft)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyenleg 2022. január 1-én

 

3,000

 

783

 

15,064

 

1,487

 

55

 

-

 

2,444

 

22,833

Előző évi nettó eredmény

 

-

 

-

 

2,444

 

-

 

-

 

-

 

(2,444)

 

-

Üzleti év nettó eredménye

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

660

 

660

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok értékelési tartalék nettó változása

 

-

 

-

 

-

 

-

 

115

 

-

 

-

 

115

Teljes tárgyévi átfogó jövedelem

 

-

 

-

 

2,444

 

-

 

115

 

-

 

(1,784)

 

775

Általános tartalék képzés

28

-

 

-

 

(66)

 

66

 

-

 

-

 

-

 

-

Átvezetések a saját tőke összetevői között

 

-

 

-

 

(66)

 

66

 

-

 

-

 

-

 

-

Fizetett osztalék

28

-

 

-

 

(3,000)

 

-

 

-

 

-

 

-

 

(3,000)

Tulajdonosokkal szembeni tételek

 

-

 

-

 

(3,000)

 

-

 

-

 

-

 

-

 

(3,000)

Egyenleg 2022. december 31-én

 

3,000

 

783

 

14,442

 

1,553

 

170

 

-

 

660

 

20,608

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyenleg 2023. január 1-én

 

3,000

 

783

 

14,442

 

1,553

 

170

 

-

 

660

 

20,608

Előző évi nettó eredmény

 

-

 

-

 

660

 

-

 

-

 

-

 

(660)

 

-

Üzleti év nettó eredménye

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

-

 

3,260

 

3,260

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok értékelési tartalék nettó változása

 

-

 

-

 

-

 

-

 

(158)

 

-

 

-

 

(158)

Teljes tárgyévi átfogó jövedelem

 

-

 

-

 

660

 

-

 

(158)

 

-

 

2,600

 

3,102

Általános tartalék képzés

28

-

 

-

 

(326)

 

326

 

-

 

-

 

-

 

-

Átvezetések a saját tőke összetevői között

 

-

 

-

 

(326)

 

326

 

-

 

-

 

-

 

-

Fizetett osztalék

28

-

 

-

 

(660)

 

-

 

-

 

-

 

-

 

(660)

Tulajdonosokkal szembeni tételek

 

-

 

-

 

(660)

 

-

 

-

 

-

 

-

 

(660)

Egyenleg 2023. december 31-én

 

3,000

 

783

 

14,116

 

1,879

 

12

 

-

 

3,260

 

23,050

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiegészítő információk (1-42) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Budapest, 2024. március 11.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                           

 

 

 

 

 

________________                            

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tamási Attila

 

 

 

 

Dr. Juhász Viktor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

elnök - vezérigazgató

 

 

 

 

igazgatósági tag

 

 

UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.

 

Egyedi cash-flow kimutatás

 

2023. december 31.

 

(millió Ft)

 

 

 

újramegállapított*

 

Kiegészítő információ

 

2023

2022

 

Működési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

 

 

 

 

 

Tárgyévi nettó eredmény

 

 

3,260

660

 

           Készpénzmozgást nem okozó tételek:

 

 

 

 

 

               Értékcsökkenés

21

 

1

1

 

               Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok
               nettó összege                 

29, 37

 

(102)

180

 

               Egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt
               pénzügyi instrumentumok valós érték különbözetének
               nem realizált veszteség/nyeresége

20

 

(174)

127

 

               Nem működési cash-flowkhoz kapcsolódó valós értékelésből és
               deviza átértékelésből eredő nyereség/veszteség

20, 25

 

20,900

(19,201)

 

               Értékpapírok eladásának / visszavásárlásának realizált eredménye

11

 

-

4

 

               Nettó kamatbevételek

7

 

(5,951)

(1,048)

 

Eredmény terhére elszámolt nyereségadó ráfordítás

15

 

459

92

 

 

 

 

18,393

(19,185)

 

 

 

 

 

 

 

           Egyéb eszközök változása

22

 

(21)

(51)

 

           Jelenlegi adó kötelezettségek változása

15

 

123

-

 

           Egyéb kötelezettségek változása

26

 

(2)

20

 

           Ügyfelekkel kihelyezések változása

19

 

598

1,396

 

           Banki kihelyezések változása

18

 

(77,925)

(83,849)

 

           Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök változása

17

 

1,113

(4,180)

 

           Ügyfélforrások változása

24

 

(37)

(22)

 

           Pénzintézeti források változása

23

 

53,254

22,000

 

           Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek változása

17

 

(21,325)

23,146

 

           Kapott kamatbevétel

7

 

59,895

23,227

 

           Fizetett kamatok

7

 

(53,575)

(18,869)

 

           Fizetett adó

15

 

(196)

(324)

 

          Működési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

 

 

(19,705)

(56,691)

 

 

 

 

 

 

 

Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

 

 

 

 

 

           Immateriális javak beszerzése

21

 

-

(5)

 

           Befektetési célú értékpapírok beszerzése

20

 

-

(12,362)

 

           Befektetési célú értékpapírok értékesítése, lejárata

20

 

-

15,336

 

           Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

 

 

-

2,969

 

 

 

 

 

 

 

Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

 

 

 

 

 

           Kötvény kibocsátás

25

 

71,146

67,569

 

           Kötvény törlesztés

25

 

(50,300)

(5,080)

 

           Fizetett osztalék

28

 

(660)

(3,000)

 

           Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

 

 

20,186

59,489

 

 

 

 

 

 

 

Nettó pénzeszköz növekedés**

 

 

481

5,767

 

**ebből nettó deviza átértékelési különbözet a pénzeszköz állományon

 

 

(15)

11

 

 

 

 

 

 

 

Pénzeszközállomány az év elején

 

 

6,093

326

 

Pénzeszközállomány az év végén

 

 

6,574

6,093

 

 

 

 

 

 

 

A kiegészítő információk (1-42) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.

 

*A 2022. évi beszámolóban közzétett adatok újramegállapítására a 3.1. Kiegészítő megjegyzésben részletezett okok miatt került sor.

 

 

 

 

 

 

 

Budapest, 2024. március 11.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   __________                             

 

 

 _______________                                          

 

 

Tamási Attila

 

 

Dr. Juhász Viktor

 

 

elnök - vezérigazgató

 

 

igazgatósági tag

 


1  Általános megjegyzések

UniCredit Jelzálogbank Zrt. (“Jelzálogbank”) magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett részvénytársaság Magyarországon, 1998. június 8 óta. A Jelzálogbank közvetlen tulajdonosa az UniCredit Bank Zrt., a végső anyavállalat pedig az UniCredit S.p.A (“Csoport”).

A Jelzálogbank Cégbíróságon bejegyzett címe 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.

A pénzügyi kimutatások az alábbi internetes oldalon érhetők el:
https://www.unicreditbank.hu/hu/rolunk/hasznos_informaciok/jelzalogbank.html

A Jelzálogbank működését a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény szabályozza. A törvény értelmében a Jelzálogbank jogosult Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállamának területén lévő ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett hitelt nyújtani, illetve jelzálogleveleket kibocsátani. A Jelzálogbank ügyfélbetétek gyűjtésére nem jogosult.

A Jelzálogbank egyes – a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint kiszervezhető, illetve az oda nem sorolt egyes kiszolgáló tevékenységeit ellátó – területei, mint például a banküzem, a humánpolitika, a számítástechnika, a számvitel stb., valamint egyes üzleti területeinek feladatai kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz kiszervezett tevékenységként, ügynöki megbízási szerződés keretében.

Az UniCredit csoport tagjaival folytatott ügyletek között szerepelnek hitelkapcsolatok, ahol a kapcsolt vállalkozások hitelfelvevők vagy kezesek, illetve betétesek. Az ilyen ügyleteket lényegében, egyéb kikötés hiányában, a harmadik felekkel szemben alkalmazott üzleti feltételek mellett kötik meg.

A Jelzálogbank könyvvizsgálója a KPMG Hungária Kft., személyében felelős könyvvizsgáló Csáki Zsuzsanna (nyilvántartási száma: 007448).

A pénzügyi kimutatások aláírására Tamási Attila elnök-vezérigazgató (címe: 1163 Budapest, Budapesti út 17. 1. ajtó.) és Dr. Juhász Viktor igazgatósági tag (címe: 2615 Csővár, Kinizsi út 30.) kötelezettek.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy: Tornay-Csomor András, IFRS és vállalkozási szakterületen bejegyzett mérlegképes könyvelő (regisztrációs száma: 202785).

A pénzügyi kimutatásokat a Felügyelő Bizottság 2024. március 11-én fogadta el.

2  Az egyedi pénzügyi kimutatások készítésének alapelvei

2.1  Megfelelőségi nyilatkozat

A pénzügyi kimutatások a 2000. évi C. törvény előírásainak megfelelően a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (“IASB”) által kibocsátott és az EU által is befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (“IFRS”) összhangban készültek. A Jelzálogbank IFRS-ek szerinti beszámolási kötelezettségre való felkészültségét a könyvvizsgáló 2017. évben külön jelentés kiadásával igazolta.

2.2  Értékelési elvek

Az egyedi pénzügyi kimutatások magyar Forintban készültek, amely a Jelzálogbank funkcionális pénzneme. A funkcionális pénznem azon elsődleges gazdasági környezet pénzneme, melyben a Jelzálogbank tevékenykedik. A Jelzálogbank a könyveit is ezen pénznemben vezeti. Ha másként nincs jelezve, akkor a magyar Forintban ismertetett pénzügyi információk millió Forintra kerekítve kerülnek bemutatásra.

3  Főbb számviteli elvek

Az egyedi pénzügyi kimutatások a derivatív pénzügyi termékekre és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tekintetében valós érték alapon lettek elkészítve. A többi pénzügyi eszköz és kötelezettség, valamint a nem-pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értéken vagy bekerülési értéken lettek kimutatva.

 

Az egyedi pénzügyi kimutatások elkészítésénél az alább felsorolt főbb számviteli alapelvek kerültek alkalmazásra. Ezek az alapelvek következetesen lettek alkalmazva minden érintett évre, külön jelezve az ezektől való esetleges eltéréseket.

3.1  Az előző évi pénzügyi kimutatások újramegállapítása

2023-ban a Jelzálogbank az alábbiakban részletezett okok miatt az egyedi pénzügyi kimutatások 2022-re vonatkozó összehasonlító adatait újramegállapítva teszi közzé.

3.1.1 A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék besorolásának megváltoztatása

A Jelzálogbank megvizsgálta a helyi iparűzési adóra és az innovációs járulékra vonatkozó hatályos törvényeket, valamint elemezte ezek hatását a Jelzálogbank adófizetési kötelezettségére. A Jelzálogbank továbbá megvizsgálta a jelenlegi piaci gyakorlatot e két adónem bemutatásával kapcsolatban, valamint elemezte a helyi szinten hatályba lépett globális minimum adóra vonatkozó törvényeket, külön figyelmet fordítva a lefedett adókra vonatkozó jogszabályi előírásokra.

 

Fentiek alapján a Jelzálogbank megváltoztatta számviteli politikáját, és a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adónemek IAS 12 hatókörébe tartozó tényleges jövedelemadóvá való átsorolása mellett döntött. Megelőzőleg ezeket az adónemeket az IAS 37 előírásait figyelembe véve, egyéb adóteherként számolta el a Jelzálogbank. Ezzel a számviteli politika változtatással összhangban a Jelzálogbank a helyi iparűzési adóból, valamint innovációs járulékból fakadó adó követeleléseit átsorolta az Egyéb követelések közül a Tényleges adó követelések közé az egyedi pénzügyi helyzet kimutatás összehasonlító adatai esetén, valamint a kapcsolódó, eredményt terhelő adóráfordításokat átsorolta az Általános működési költségek közül a Jövedelmadó ráfordítás sorra az egyedi átfogó jövedelemkimutatásban. A Jelzálogbank úgy véli, hogy e módosítás következtében a pénzügyi kimutatások relevánsabb információt nyújtanak a pénzügyi kimutatások felhasználói számára a jobb összehasonlíthatóság révén.

A számviteli politika módosítás halasztott adó pozíciókra gyakorolt hatása nem jelentős, így azok felvételére a jelenlegi beszámolási időszakban került sor.

Az IAS 8 sztenderd előírásaival összhangban az egyedi pénzügyi kimutatások alábbi kiegészítő megjegyzéseinek összehasonlító adatai módosításra kerültek.

 

A változással érintett kiegészítő megjegyzések

Kiegészítő mgegjegyzés száma

Kiegészítő megjegyzés megnevezése

13

Általános működési költségek

15

Adózás

22

Egyéb eszközök

 

A számviteli politika módosítások hatása az egyedi pénzügyi helyzet kimutatás releváns soraira 2023. december 31-én és 2022. december 31-én:

Beszámolósor

2023

2022

Újramegállapított

Átsorolás

Közzétett 2022

Tényleges adó követelés

-

183

60

123

Egyéb eszközök

381

360

(60)

420

Eszközök a tényleges adó követelésés egyéb eszközök kivételével

426,645

346,046

-

346,046

Eszközök összesen

427,026

346,589

-

346,589

Tényleges adó kötelezettség

203

-

-

-

Halasztott adó kötelezettség

-

16

-

16

Egyéb kötelezettségek

193

195

-

195

Kötelezettségek a tényleges és halasztott adó kötelezettségek, valamint az egyéb kötelezettségek kivételével

403,580

325,770

-

325,770

Kötelezettségek összesen

403,976

325,981

-

325,981

Saját tőke összesen

23,050

20,608

-

20,608

A számviteli politika módosítások hatása az egyedi eredménykimutatásra és az egyedi átfogó eredménykimutatásra 2023-ban és 2022-ben:

Beszámolósor

2023

Újramegállapított 2022

Átsorolás

Közzétett 2022

Nettó kamatbevétel a kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások kivételével

59,737

23,192

-

23,192

Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások

(53,786)

(22,144)

-

(22,144)

Nettó kamatbevétel

5,951

1,048

-

1,048

Devizaeredmény

(17)

14

-

14

Egyéb eredmény tételek

(1,789)

568

-

568

Működési eredmény

4,145

1,630

-

1,630

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok

127

(85)

-

(85)

Általános működési költségek

(447)

(767)

27

(794)

Egyéb eredmény tételek

(107)

(86)

-

(86)

Működési költségek

(554)

(853)

27

(880)

Egyéb eredménykimutatás tételek

1

60

-

60

Adózás előtti eredmény

3,719

752

27

725

Jövedelemadó ráfordítás

(459)

(92)

(27)

(65)

Tárgyévi nettó eredmény

3,260

660

-

660

Egyéb átfogó eredmény, nettó

(158)

115

-

115

Nettó átfogó eredmény

3,102

775

-

775

A számviteli politika módosítások hatása a cash-flow kimutatásra 2023-ban és 2022-ben:

Cash flow kimutatás sora

2023

Újramegállapított 2022

Átsorolás

Közzétett 2022

Működési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás (*)

(19,705)

(56,691)

 

(56,691)

     melyből: Eredmény terhére

     elszámolt jövedelemadó ráfordítás

459

92

27

65

     melyből: Egyéb eszközök változása

(21)

(51)

46

(97)

     melyből: Fizetett adó

(196)

(324)

(73)

(251)

Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

-

2,969

-

2,969

Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás

20,186

59,489

-

59,489

Nettó pénzeszköz növekedés

481

5,767

-

5,767

Pénzeszközállomány az év elején

6,093

326

-

326

Pénzeszközállomány az év végén

6,574

6,093

-

6,093

(*) A működési tevékenységből származó nettó pénzeszköz változás sor magában foglalja a cash flow kimutatás kiindulópontjául szolgáló nettó eredményt, valamint a módosító tételeket. A 2022-es közzétett adatokban a Működési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás összesen sor összegzése nem tartalmazta a módosító tételek összegét – 19,185 millió forint csökkenés -, amely a tárgyévben helyesbítésre került. A matematikai korrekció a nettó pénzeszköz változásra nincs hatással.

3.2  Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

A pénzeszközök és pénzegyenértékesek tartalmazzák a más hitelintézeteknél vezetett korlátozás nélküli nostro számlák, valamint az egynapos betét elhelyezések egyenlegét, mely tételek valós érték változásának kockázata elhanyagolható és amelyeket a Jelzálogbank rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során használ fel. A Pénzeszközök és pénzegyenértékesek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A cash-flow kimutatásban a pénzeszközök összege megegyezik, a mérlegnek a Pénzeszközök és pénzegyenértékesek összegével, ami a 16. kiegészítő megjegyzésben kerül részletezésre.

3.3  Pénzügyi instrumentumok

3.3.1  Besorolás

Pénzügyi eszközök

Az IFRS 9 olyan besorolási és értékelési megközelítést alkalmaz a pénzügyi eszközök tekintetében, amely egyrészt függ a választott üzleti modelltől, ahogyan az eszközöket kezeli a Jelzálogbank, másrészt pedig függ a pénzáramlások jellemzőitől.

A Jelzálogbank üzleti modellje olyan szinten kerül meghatározásra, amely tükrözi, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait hogyan kezelik együtt egy adott cél elérése érdekében. Az üzleti modell nem függ a vezetők egyes instrumentumokkal kapcsolatos szándékaitól.

Ennek megfelelően ez a feltétel nem “besorolási megközelítést” takar, hanem magasabb aggregáltsági szinten határozandó meg. Mindazonáltal a Jelzálogbank több üzleti modellt is alkalmazhat pénzügyi instrumentumai kezelésére.

A következő üzleti modell kategóriák kerültek kialakításra az IFRS 9 standardnak megfelelően:

-          Held to Collect (“HTC”): szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében tartott instrumentum, mely vásárlásának célja, hogy hosszú távon kamatjövedelemre tegyen szert a Jelzálogbank. Nem feltétlenül szükséges lejáratig tartani ezeket a pénzügyi instrumentumokat. Az értékesítés megengedett, ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata megnövekedett, illetve abban az esetben is konzisztens lehet az értékesítés az üzleti modellel, ha az a hitelezési koncentrációs kockázat miatt merül fel, vagy a lejárathoz közel esik.

-          Both Held to Collect and for Sale (“HTCS”): szerződéses cash-flow-k beszedése és egyidejűleg a pénzügyi eszközök eladása érdekében tartott instrumentum. A vásárlás célja a szerződéses cash-flow-k beszedése mellett, hogy nyereséget realizáljon a Jelzálogbank az instrumentum valós értékének a növekedéséből, illetve, hogy minimalizálja a valós érték csökkenéséből eredő veszteségeket közép- és hosszú távon. Ebben az üzleti modellben a HTC kategóriához képest gyakrabban és nagyobb értékben történnek értékesítések.

-          Held to Benefit from Changes in Fair Value (OTHER): főként kereskedésre tartott értékpapír, mely vásárlása rövid távú nyereségszerzés céljából történik. Ezt az üzleti modellt „maradék kategóriának” tekintjük.

Az üzleti modellbe sorolásnak tükröznie kell a Jelzálogbank várakozásait, azaz nem csak a szándékot, hanem a képességet is. A besorolás nem olyan szcenáriók alapján történik, amelyek bekövetkezésének esélye ésszerűen nem várható (’worst case’ vagy ’stress case’ szcenárió). Így, ha a Jelzálogbank azt tervezi, hogy egy bizonyos portfóliót vagy pénzügyi eszközt egy ’stress case’ szcenárió esetén el fog adni, az nem befolyásolja az üzleti modell értékelését, amennyiben a Jelzálogbank azt várja, hogy ez az esemény várhatóan nem fog bekövetkezni.

Az SPPI kritériumok vizsgálatakor a Jelzálogbank elemzi, hogy a hitelszerződésekhez, vagy más adósság instrumentumokhoz kapcsolódó szerződéses pénzáramlások kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak-e, vagyis a szerződésből származó tőke és az ezután járó kamat kifizetések konzisztensek az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Az alapvető kölcsön megállapodásokban a kamat legfontosabb eleme a pénz időértékének ellenértéke, illetve a hitelezési kockázat; ezen kívül a kamat tartalmazhatja még a pénzügyi eszköz meghatározott ideig történő tartásával összefüggő alapvető hitelezési kockázatok ellenértékét, illetve nyereséghányadot.

 

A fentiek alapján a pénzügyi eszközök az alábbi értékelési kategóriába sorolhatók:

Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök:

Amortizált bekerülési értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a HTC üzleti modellben tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.

Ide kerülnek besorolásra az ügyfeleknek és bankoknak adott kölcsönök és előlegek, továbbá különféle követelést megtestesítő értékpapírok, melyek megfelelnek a fenti feltételeknek, valamint a pénzeszközök és a vevőkövetelések.

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVOCI”):

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a HTCS üzleti modellben tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.

A Jelzálogbank azokat a különféle követelést megtestesítő értékpapírokat sorolja ide, melyek megfelelnek az említett feltételeknek.

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVTPL”):

Ebbe a kategóriába kerülnek azok a pénzügyi eszközök, melyeket Other üzleti modell alapján tart a Jelzálogbank, illetve melyek üzleti modellje HTC vagy HTCS, de nem felelnek meg annak a feltételnek, hogy a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.

Fedezeti instrumentumok

Olyan pénzügyi instrumentumok, melyeket a Jelzálogbank azzal a céllal köt, hogy fedezze a pénzügyi piacokon végrehajtott tranzakcióinak kamatláb- és devizakockázatát. A fedezeti célú származékos instrumentumokról további információt a 17. és a 34. kiegészítő megjegyzés tartalmaz.

A Jelzálogbank fedezeti számviteli politikája az IAS 39 Standard hatályos fedezeti számviteli részével összhangban került kialakításra.

Fedezeti ügylet kezdetekor a Jelzálogbank formálisan dokumentálja a fedezeti instrumentumok és a fedezett tételek közötti kapcsolatot, az ügylet megkötésével követett kockázatkezelési célt és stratégiát, valamint a fedezeti kapcsolat hatékonyságának mérésére használt módszert.

A Jelzálogbank mind a fedezeti kapcsolat kezdetekor, mind pedig folyamatosan értékeli, hogy a fedezeti instrumentumok várhatóan nagyon hatékonyak lesznek-e a fedezett tételek valós értékében vagy cash flow-iban bekövetkező változások ellentételezésében abban az időszakban, amelyre a fedezeti ügyletet kijelölték, továbbá az egyes fedezeti ügyletek tényleges eredményei a 80-125 százalék közötti sávba esnek-e.

Amikor egy derivatív ügylet egy kimutatott követelés, kötelezettség vagy biztos elkötelezettség eredménykimutatást érintő valós érték változása kapcsán valós érték fedezeti kapcsolatba vonásra kerül, akkor a származékos ügyletnek a valós érték változása azonnal elszámolásra kerül az eredménykimutatásba, a fedezett ügyletnek a fedezett kockázattal kapcsolatos valós értékének változásával együtt.

A cash-flow fedezésre kijelölt derivatív ügyletek a cash-flow változékonyságának kiküszöbölését szolgálják a Jelzálogbank eszköz-forrás menedzselési tevékenységének keretében. A változó kamatozású kamatkövetelések és változó kamatozású eszközök és kötelezettségek pénzfizetései kerülnek elcserélésre fix kamatozású kamatkifizetésekre, elsősorban kamatswap ügyletek segítségével.

Kamatswap ügyletek alkalmazása történik a fix kamatozású, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt kötvényeknek a piaci kamatlábak változása miatt bekövetkező valós érték változásának fedezésénél is.

A cash-flow fedezeti eszközként nyilvántartott derivatívák valós értékében bekövetkezett változások hatékony része az egyéb átfogó ereódménykimutatásban kerül elszámolásra (cash-flow hedge fedezeti tartalék). A hatékonytalan részhez kötődő pozitív vagy negatív valós érték változás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra.

A saját tőkében korábban felhalmozódott fedezeti tartalék akkor kerül átvezetésre az eredménybe, amikor a fedezett ügylet hatása is megjelenik az eredményben. Amennyiben egy fedezett előrejelzett tranzakció nem pénzügyi eszközként vagy nem pénzügyi forrásként realizálódik, a korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek átsorolására és figyelembevételre kerülnek a nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség bekerülési értékének meghatározásában.

A fedezeti elszámolás megszüntetésre kerül, ha a Jelzálogbank a fedezeti kapcsolatot megszünteti, ha a fedezeti ügylet lejár, eladásra, lehívásra vagy lezárásra kerül, vagy ha a továbbiakban nem felel meg a fedezeti elszámolás követelményeinek. A korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek a hatékony cash-flow fedezeti kapcsolat kezdetétől a tőkében maradnak, és csak akkor kerülnek átvezetésre az eredménybe, amikor az előre jelzett ügylet hatása is megjelenik az eredményben.

Ha az előrejelzett ügylet bekövetkezése nem várható, a korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek azonnal átvezetésre kerülnek az eredménybe. A valós érték fedezeti kapcsolatban, az effektív kamatláb módszerrel érintett fedezett tétel bármely módosítása az újraszámított effektív kamatláb alkalmazása által a hátralevő futamideje során elamortizálódik az eredménykimutatásba, amennyiben az újraszámított effektív kamatlábbal való amortizáció nem lehetséges, a módosítás értékét lineáris módszerrel kell amortizálni.

A fedezeti hatékonyságvizsgálatnál az értékelési kiigazítások (FVA, CVA, DVA, FuVA) nélküli valós érték változás kerül figyelembevételre. Az értékelési kiigazításokhoz kapcsolódó valós érték változások minden esetben az eredményben kerülnek kimutatásra.

A fedezeti céllal tartott származékos pénzügyi instrumentumokkal, a fedezett instrumentumokkal, és a fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatos elszámolások a 34. Kiegészítő megjegyzésben kerültek bemutatásra. 

 

Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket amortizált bekerülési értéken kell besorolni, kivéve azokat a pénzügyi kötelezettségeket, melyek eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre. A Jelzálogbank nem él azzal a lehetőséggel, hogy visszavonhatatlanul eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelöl meg pénzügyi kötelezettséget.

3.3.2 Bekerülés és kivezetés

A Jelzálogbank a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a teljesítés időpontja szerinti elszámolás alkalmazásával jeleníti meg. Kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi instrumentumokat a Jelzálogbank valós értéken értékeli, – amennyiben a pénzügyi eszköz vagy kötelezettség nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt – növelve vagy csökkentve azon tranzakciós költségekkel, amelyek közvetlenül a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kibocsátásának vagy megszerzésének tulajdoníthatóak.

A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében a kötési nap és a teljesítési nap között az eszközök és kötelezettségek valós értékében bekövetkező változásból eredő nyereségek és veszteségek elszámolásra kerülnek az eredménykimutatásban amennyiben az eszköz vagy a kötelezettség eredménnyel szemben valós értéken értékelt vagy a tőkében amennyiben az eszköz az egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszköz. Az adott kölcsönök és követelések, kibocsátott kötvények azon a napon kerülnek rögzítésre, amikor az összeg kifizetésre kerül a tranzakcióban résztvevő másik félnek.

A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak az eszköz cash-flow-ira vonatkozó jogok, vagy a Jelzálogbank a tulajdonjogból származó összes hasznát és kockázatát lényegében átruházta. Ha a Jelzálogbank nem ruházza át, illetve nem tartja meg lényegében a pénzügyi eszközök tulajdonjogából származó kockázatokat és hasznot, akkor a Jelzálogbank határozza meg, hogy megtartja-e a pénzügyi eszköz ellenőrzését. Ebben az esetben, ha a Jelzálogbank nem tartotta meg az ellenőrzést, ki kell vezetnie a pénzügyi eszközt és elkülönítetten eszközként vagy forrásként/kötelezettségként kell kimutatnia az átadás során felmerült, illetve fennmaradó bármely jogokat és kötelezettségeket.

A pénzügyi kötelezettségek akkor kerülnek kivezetésre, amikor a szerződéses kötelezettségek teljesülnek, törlésre kerülnek, vagy lejárnak.

3.3.3 Értékelés

Kezdeti értékelés

A pénzügyi eszközöket a Jelzálogbank azok kezdeti megjelenítésekor valós értékén értékeli. A kapcsolódó tranzakciós költségeket annak megfelelőn számolja el, hogy milyen értékelési modellt alkalmaz az adott pénzügyi eszközre.

Egy pénzügyi instrumentum bekerüléskori valós értéke jellemzően megegyezik a tranzakciós árral, vagyis a fizetett vagy kapott ellenértékkel.

Követő értékelés

A nyilvántartásba vételt követően minden kereskedési és fedezeti célú pénzügyi eszköz és kötelezettség, és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz nyilvántartása valós értéken történik.Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök halmozott értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek nyilvántartásra. A prémium és diszkont, a vonatkozó eszköz nyilvántartási értékének részét képezi, és amortizálódik. A pénzügyi eszközök értékvesztés elszámolásának részletes szabályait a 4. Kockázatkezelési politika megjegyzés tartalmazza.

Valós érték értékelési elvek

A Jelzálogbank által alkalmazott valós értékelési elvek az 5. kiegészítő megjegyzésben kerülnek ismertetésre.

Nyereségek és veszteségek a későbbi értékelés során FVOCI eszközök esetén

Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tartalékában kerülnek elszámolásra, kivéve azokat, melyek valós érték fedezeti kapcsolatban vannak; ezeknek a fedezett kockázat miatti valós érték változása az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A cash-flow fedezeti eszközként alkalmazott derivatívák valós értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek a cash-flow fedezeti tartalékban kerülnek elszámolásra. Bármilyen, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön fennálló értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az ügyletek kivezetésekor az átértékelési tartalékban felhalmozott egyenleget ki kell vezetni.

 

Az adósság instrumentumoknál a kivezetés eredménnyel szemben történik, míg azon tőkeinstrumentumok esetében, melyeket FVOCI értékelési kategóriájúnak jelölt meg a Jelzálogbank, a felhalmozódott átértékelési különbözetet a saját tőkén belül az eredménytartalékba kerül átvezetésre.

3.3.4  Pénzügyi eszközök és kötelezettségek módosításai

Amennyiben a Jelzálogbank egy pénzügyi instrumentumot újra tárgyal, a szerződéses feltételeit módosítja vagy új pénzügyi eszközre cseréli, értékelést hajt végre. Az értékelés alapján, ha az újratárgyalt szerződéses pénzáramok lényegesen különböznek az eredeti eszköz szerződéses pénzáramaitól, akkor az eredeti pénzügyi eszköz kivezetésre kerül és helyette az újratárgyalt pénzügyi instrumentum kerül megjelenítésre a Jelzálogbank könyveiben.

A Jelzálogbank az alábbi módosításokat szubsztantív, jelentős módosításnak tekinti, melyek számviteli értelemben véve „derecognition accounting”-ot eredményeznek:

- SPPI kritériumot sértő tényező szerződésbe történő belefoglalása, kiszerződése;

- Szerződésmódosítás kormányzati hatóságok közbelépése, vagy szerződés módosítás természeti katasztrófa miatt) - az ilyen típusú módosításokat eseti alapon értékeli a Jelzálogbank annak megállapítása érdekében, hogy jelentősek-e, és így szükségessé teszik-e az eredeti kitettség kivezetését. A 2023-2022. évi kormányzati intézkedések értékelését a 6. kiegészítő megjegyzés tartalmazza;

- Pénzügyi eszköz devizanemének változása;

- Adós személyének változása;

- Kamatozás típusának megváltozása (fix/változó);

- Nem rulírozó hitel rulírozóra módosítása vagy fordítva;

- Kereskedelmi célú (commercial reason) módosítások, amelyek a pénzügyi eszközök alapvető paramétereit (pl. futamidő) piaci feltételek alkalmazásával módosítja olyan ügyfelek részére, akik nem küzdenek pénzügyi nehézségekkel, és a szerződések pénzáramlásának módosítására elsősorban a meglévő ügyfelek elvesztésének elkerülése érdekében kerül sor.   

Abban az esetben, ha a szerződés módosítás nem minősül szubsztantív módosításnak, a Jelzálogbank meghatározza, hogy mi volt a szerződésmódosítás oka.

A hitelkockázat változás miatt bekövetkezett szerződésmódosítások:

- az adós hitelkockázatának romlása eredményeként jöttek létre, amely kétségessé tette a kihelyezett összeg megtérülését,

- azt a célt szolgálják, hogy maximalizálják a Jelzálogbank megtérülését.

A nem szubsztantív módosításnak minősülő hitelkockázat változás miatt bekövetkezett szerződésmódosítások esetén, a Jelzálogbank újra számolja a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékét és az új, valamint a módosítás előtti bruttó könyv szerinti érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményében.

A Jelzálogbank kivezeti a pénzügyi kötelezettséget, amennyiben annak feltételei módosultak és a módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k lényegesen eltérőek. A feltételeket akkor tekinti a Jelzálogbank lényegesen eltérőeknek, ha az új cash-flow-k diszkontált jelenértéke, beleértve a kapott díjakkal csökkentett és az eredeti effektív kamatlábbal diszkontált fizetett díjakat is, legalább 10 százalékkal eltér az eredeti pénzügyi kötelezettség fennmaradó ügyleti cash-flow-inak diszkontált jelenértékétől.

 

A 10 százalékos küszöbérték mellett a Jelzálogbank az alábbi módosításokat is jelentős módosításnak tekinti, melyek számviteli értelemben véve „derecognition accounting”-ot eredményeznek:

- Szerződésmódosítás kormányzati hatóságok közbelépése, vagy szerződés módosítás természeti katasztrófa miatt - Az ilyen típusú módosításokat eseti alapon értékeli a Jelzálogbank annak megállapítása érdekében, hogy jelentősek-e, és így szükségessé teszik-e az eredeti kitettség kivezetését. A 2023-2022. évi kormányzati intézkedések értékelését a 6. Kiegészítő megjegyzés tartalmazza;

- Pénzügyi kötelezettség devizanemének változása;

- Adósságinstrumentumok cseréje;

- A kötelezettség futamidejének jelentős megváltozása a teljes futamidőhöz képest;

- Kamatozás feltételeinek jelentős megváltozása (pl. fix/változó);

Amennyiben az amortizált bekerülési értéken értékelt módosított pénzügyi kötelezettségből származó cash-flow-k nem lényegesen eltérőek a módosítás előtti cash-flow-któl, a módosítás nem eredményezi az eredeti pénzügyi kötelezettség kivezetését. Ebben az esetben a Jelzálogbank újra számolja a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét és az új, valamint a módosítás előtti amortizált bekerülési érték közötti különbözetet módosítás miatti nyereségként vagy veszteségként jeleníti meg az eredményében.

3.4  Devizaeredmény

A külföldi pénznemben denominált ügyletek a tranzakció napján érvényes napi Magyar Nemzeti Bank (“MNB”) árfolyamon a funkcionális pénznemre kerülnek átszámításra. Az ilyen ügyletek zárásából felmerülő, továbbá az év végén devizában fennálló pénzügyi eszközök és források év végi árfolyamon történő kiértékeléséből adódó deviza árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, kivéve a hatékony cash-flow fedezeti ügyleteket, melyeknél ez az eredmény a tőkében határolódik el.

3.5  Immateriális javak

Az immateriális javak halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Az immateriális javaknak a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amely idő alatt ezeket az eszközöket a Jelzálogbank előreláthatóan használni fogja. Az értékcsökkenést az adott eszköz becsült hasznos élettartama alatt lineáris módon számítják, immateriális javak esetén az alkalmazott értékcsökkenési kulcs 20%.

Az immateriális javakra azok üzembe helyezésének napjától kezdődően számol el értékcsökkenést a Jelzálogbank. Az immateriális javak könyv szerinti értékét a Jelzálogbank évente felülvizsgálja és szükség esetén értékvesztést számol el.

3.6 Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A Jelzálogbank minden mérleg fordulónapon felméri, hogy van-e bármilyen jelzés arra vonatkozóan, hogy az eszköz értékvesztett lehet Amennyiben objektív bizonyíték áll fenn arra vonatkozóan, hogy egy nem pénzügyi eszköz értékvesztett, úgy az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülési értéke (mely a következő kettő közül a nagyobb: az eszköz valós értéke, csökkentve az értékesítés költségeivel, vagy az eszköz használati értéke, azaz az eszközből várható jövőbeni cash-flow-k nettó jelenértéke) összehasonlításra kerül. Az összehasonlítás különbsége az eredménybe kerül elszámolásra. Amennyiben az értékvesztésre utaló körülmények már nem állnak fent, és ennek következtében az értékvesztés visszaírására kerül sor, úgy a megemelt könyv szerinti érték nem haladhatja meg azt az értéket, melyen az értékvesztések elszámolása előtt szerepelt az eszköz.

3.7 Követelések

A Jelzálogbank által nyújtott hitelek az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök között szerepelnek. Azok a vásárolt hitelek, amelyeket a Jelzálogbank szándékai és lehetőségei szerint lejáratig fog tartani, valamint az SPPI kritériumoknak megfelelnek, az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök közé kerülnek besorolásra.

A Jelzálogbank által nyújtott amortizált bekerülési értéken tartott hitelek az esetleges hitelezési veszteséget megtestesítő értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek kimutatásra, mely a várhatóan megtérülő értéket mutatja. A vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök (“POCI eszközök”) a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek. A POCI eszközök kezdeti megjelenítésének időpontja az az időpont, amikor a Jelzálogbankra vonatkozóan a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei kötelezővé válnak. A POCI minősítés a kezdeti megjelenítéstől a kivezetésig megmarad a Bank könyveiben, ezen eszközök esetében nem különböztetünk meg értékvesztési Stage-eket.

A Stage besorolásról bővebb leírás a 4. kiegészítő megjegyzésben található.

A pénzügyi év során a hiteleken és követeléseken képződött bevétel meghatározásához az effektív kamatláb eljárás kerül alkalmazásra. Az effektív kamatláb az összes hitelre és követelésre egyedileg kerül megállapításra. Az effektív kamatláb az a ráta, amellyel a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatti becsült jövőbeni készpénzkifizetések vagy –bevételek pontosan a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékére, vagy a pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékére diszkontálhatók. Az effektív kamatláb kiszámításánál minden szerződéses cash-flow, beleértve a díj- és jutalékbevételeket is, figyelembe lett véve, ugyanígy a lehetséges prémium és diszkont is. A becsült jövőbeli veszteségek nem részei a számításnak. egészen addig, amíg az eszköz értékvesztetté nem válik (Stage 3). Az értékvesztetté válást követően a kamatszámítás alapja az elszámolt veszteséggel csökkentett bruttó könyv szerinti érték lesz. A POCI pénzügyi eszközök esetében a kamatbevétel a hitelkorrigált effektív kamatláb felhasználásával kerül meghatározásra. A számítás eredménye az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

3.8 Értékvesztésre és hitelezési veszteségekre képzett tartalékok

A Jelzálogbank számviteli elvei alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja követelésállományát, és amennyiben szükséges, értékvesztést számol el a várható hitelezési veszteség alapján. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztés növekedése, illetve csökkenése az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt adósságinstrumentumok esetében a pénzügyi helyzet kimutatásban nem jelenik meg az értékvesztés állomány, mert ezen pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel. Az ezen pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztést a valós értékelés értékelési tartalékában jeleníti meg a Jelzálogbank. A pénzügyi instrumentumok értékelésére vonatkozóan további részletek a 4. Kockázatkezelési Politika fejezetben kerülnek ismertetésre.

3.9 Ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

A betétek olyan készpénz összegek, melyet a Jelzálogbank elfogad más bankoktól, illetve az ügyfeleitől, és ezek teremtik meg az aktív üzletág forrását. A betétek bekerüléskor valós értéken értékeltek, később amortizált bekerülési értéken. A Jelzálogbank nem sorolt be semmilyen betétet valós értéken értékelt instrumentumként.

3.10 Kibocsátott értékpapírok

A Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségei közé sorolja a kibocsátott jelzálogleveleket, kötvényeket, melynek értékelése kezdetben az ügylethez rendelhető közvetlen költségekkel csökkentett kibocsátási értéken, majd - effektív kamatláb módszerrel - amortizált bekerülési értéken történik.

A Jelzálogbank a pénzügyi helyzet kimutatásában a kibocsátott értékpapírokat külön soron jeleníti meg a kötelezettségek között.

A Jelzálogbank elsődleges finanszírozási forrása jelzálogkötvények kibocsátásából származik. A jelzálogkötvények fedezett kötvények. A Jelzálogbank csak akkor bocsáthat ki ilyen kötvényeket, amennyiben elegendő fedezete van, amely egyaránt tartalmazhat önálló zálogjogot és egyéb értékpapírokat, mint az államkötvények és kincstárjegyek.

Az önálló jelzálogjog egy olyan típusú jelzálog, ami az azt biztosító követelés nélkül harmadik félre átruházható a Jelzálog-hitelintézetekről és jelzáloglevekről szóló 1997. évi XXX. törvény értelmében.

A Jelzálogbank maximálisan annyi jelzáloglevelet bocsát ki, amennyit az 1997. évi XXX. törvény lehetővé tesz.

3.11 Tőkeelemek

Jogi tartalékok

Általános tartalék

A 2013. évi CCXXXVII. számú törvény 83. paragrafusa értelmében az adózott eredmény 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. Az általános tartalék a magyar jogszabályok szerint a tevékenységből eredő veszteségek rendezésére használható fel. Az általános tartalék növekedése közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, és így nincsen hatása az adott évi eredményre.

Értékelési tartalékok

Az értékelési tartalékok a saját tőke részét képezik. Az IFRS alapelveinek megfelelően az értékelési tartalékok kizárólag a cash-flow fedezeti tartalékot és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközökre képzett tartalékot tartalmazzák, csökkentve a halasztott adóval, a 3.16. pont szerint.

3.12 Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevételek, egyéb kamat és kamatjellegű bevételek, kamatráfordítások

A kamatbevételek és kamatráfordítások elszámolása az effektív kamatmódszerrel történik az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentumok esetében.

Az effektív kamatláb hitelenként külön-külön kerül meghatározásra. Az effektív kamatláb megállapításánál az összes szerződéses cash-flow figyelembevételre kerül, beleértve a jutalékokat, és kezelési költségeket, továbbá az esetleges prémiumot és diszkontot. A valószínűsített jövőbeli veszteségek azonban nem kerülnek figyelembevételre egészen addig, amíg az eszköz értékvesztetté nem válik (Stage 3). Az értékvesztetté válást követően a kamatszámítás alapja az elszámolt veszteséggel csökkentett bruttó könyv szerinti érték lesz. A POCI pénzügyi eszközök esetében a kamatbevétel a korrigált effektív kamatláb felhasználásával kerül meghatározásra.

A Jelzálogbank effektív kamatmódszerrel kalkulált kamat bevételt, illetve kamat ráfordítást számol el az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek, banki kihelyezések, az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok, illetve a pénzintézeti források, az ügyfélforrások és a kibocsátott értékpapírok után.

A Jelzálogbank egyéb kamat és kamatjellegű kamat bevételt, illetve kamatráfordítást jelenít meg a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentésére fedezeti kapcsolatba vont kamatcsere ügyletekhez kapcsolódóan.

3.13 Jutalékráfordítások

A jutalékráfordítások a Jelzáloglevél kibocsátáshoz kapcsolódó, valamint a kapott garanciákhoz tartozó díjakat (kivéve a Jelzáloglevél kibocsátáshoz közvetlenül hozzárendelhető díjakat) tartalmazza.

3.14 Fedezeti elszámolások nettó eredménye

A Jelzálogbank a fedezeti elszámolások nettó eredményében szerepelteti az eszközök vagy kötelezettségek valós értékében bekövetkezett változásoknak való kitettség fedezésére kötött, fedezeti ügyletként megjelölt derivatív ügyletek valós érték változásból – IRS, CVA/DVA és FuVA értékelési különbözettel módosítva -, valamint a fedezett ügyleteken keletkező, valós érték változásából eredő nyereségeket is veszteségeket.

3.15 Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök eredménye

A nem kereskedési célú pénzügyi eszközök eredménye tartalmazza az Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt eszközök kivezetésekor realizált eredményt.

3.16 Adózás

Az adott időszakra vonatkozó jövedelemadó a tényleges adó és a halasztott adót foglalja magában.

A Jelzálogbank a társasági adót, a helyi iparűzési adót és az innovációs járulékot az IAS 12 standard szerinti jövedelemadónak tekinti. A tárgyidőszakra és a korábbi időszakokra vonatkozó tényleges adókötelezettségeket (adóköveteléseket) az adóhatóság felé várhatóan fizetendő (vagy az adóhatóságtól várhatóan visszatérülő) értékben kell értékelni, azon adókulcsok (és adótörvények) felhasználásával, amelyeket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapjáig hatályba helyeztek, vagy lényegileg hatályba helyeztek.

Az éves eredmény az adóalap megállapításához a vonatkozó adózási előírásoknak megfelelően kerül módosításra.

A társasági adó alapja eltér az iparűzési adó és az innovációs járulék közös adóalapjától.

A Jelzálogbank a globális minimum adó rendszer keretében szabályozott kiegészítő adó halasztott adó hatásának elszámolása tekintetében átmeneti kötelező mentességet alkalmaz, a kiegészítő adót tényleges adóként számolja el a felmerülésének évében.

A halasztott adófizetésre mérlegmódszerrel tartalék képzendő az IFRS pénzügyi kimutatásokban szereplő, és a magyar adózási szabályok szerint összeállított mérleg szerinti eszközök és források nyilvántartási értéke között fennálló átmeneti különbözetekre. A halasztott adófizetési kötelezettségre képzett tartalék összege attól függ, várhatóan hogyan realizálódik vagy rendeződik az eszközök és források IFRS szerinti, illetve a magyar pénzügyi kimutatásokbeli nyilvántartási értéke közötti különbözet. A halasztott adó azzal a mértékkel kerül megállapításra, mely várhatóan érvényben lesz az átmeneti különbségek visszafordulásakor, a pénzügyi kimutatások készítésekor érvényes jogszabályok figyelembevételével.

A halasztott adó eszköz csak addig a mértékig vehető figyelembe, ameddig valószínűsíthető, hogy rendelkezésre áll majd olyan jövőbeni adóköteles nyereség, amellyel szemben a fel nem használt adóveszteségek és adóhitelek felhasználhatók. A halasztott adó eszközök olyan mértékig kerülnek csökkentésre, amely fölött már nem valószínűsíthető, hogy az adókedvezmény realizálható lesz. A Jelzálogbank csak akkor számítja be halasztott adóköveteléseit és halasztott adókötelezettségeit egymással szemben, ha jogszabályon alapuló joga van arra, hogy a tényleges adóköveteléseit beszámítsa a tényleges adókötelezettségeivel szemben, továbbá a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek olyan jövedelemadókhoz kapcsolódnak, amelyeket ugyanaz az adóhatóság vetett ki és ugyanarra az adóalanyra vonatkoznak.

3.17 Mérlegfordulónap utáni események

Mérlegfordulónap utáni események azon kedvező vagy kedvezőtlen események, melyek a mérleg fordulónapja és a pénzügyi kimutatások elfogadásának napja között történnek. Ezen események két kategóriába sorolhatók: azok, melyek körülményei bizonyíthatóan fennálltak a mérlegforduló napján (mérlegforduló napját követő, a mérleget módosító események), és azok, amelyek olyan körülményekre utalnak, melyek mérlegforduló napját követően merültek fel (mérleget nem módosító, mérlegforduló napját követő események).

Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembevételre került. A mérlegfordulónap utáni események a 42. kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

3.18 Szegmens riport

Tekintettel arra, hogy a Jelzálogbank által kibocsátott jelzálogkötvények tőzsdén jegyzettek, a vezetés felmérte az IFRS 8 szerinti szegmens riporting szükségességét és arra a megállapításra jutott, hogy a működési szegmensek a Jelzálogbank esetében nem értelmezhetők.

3.19 Új standardok és értelmezések

Az IFRS standardok 2023. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének hatása a pénzügyi kimutatásra

 

A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok és értelmezések:

IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai és IFRS Practice Statement 2 –Számviteli politikák közzététele – az EU által elfogadva 2022. március 2-án (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

IAS 8 “Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai –Számviteli becslések definíciója – az EU által elfogadva 2022. március 2-án (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard módosításai – az EU által elfogadva 2021. november 19-én (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard módosításai – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása – Összehasonlító adatok – az EU által elfogadva 2022. szeptember 8-án (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

IAS 12 „Nyereségadók” – „Egyszerű tranzakciókból származó halasztott adó eszközök és kötelezettségek” – az EU által elfogadva 2022. augusztus 11-én (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

A Jelzálogbank úgy véli, hogy jelen standardok elfogadása és a meglévő standardok módosítása nincs jelentős hatással a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásaira.  Kifejezetten az IFRS 17 standard vonatkozásában a Jelzálogbank megvizsgálta, hogy rendelkezik-e olyan szerződésekkel, amelyekre az IFRS 17 standard előírásait kellene alkalmazni. A Jelzálogbank az egyéb szerződéseire hatóköri kizárást alkalmaz, figyelembe véve, hogy egyéb hitelszerződései kapcsán nem alkalmaz olyan árazási metódust, amely az egyedi ügyfél biztosítási kockázatát figyelembe veszi. Az árazás során az ügyfél hitelkockázatát meghatározó tényezők kerülnek figyelembe vételre. A Jelzálogbank nem rendelkezik olyan szerződésekkel, amelyek biztosítéki szerződésnek minősülnek az IFRS 17 standard alkalmazásában, és amelyekre nem alkalmazhatók hatóköri kizárások.

Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések

Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen az IASB által elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket, amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával:

IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek klasszifikálása (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

IFRS 16 „Lízingek” – Lízingkötelezettség egy visszlízing ügyletben – IASB által kibocsátva 2022. szeptember 22-én (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),

• IAS 7 „Cash Flow kimutatás” és IFRS 7 „Pénzügyi instrumentumok: Közzététel” standardok módosítása– Szállítói finanszírozási megállapodások (hatályba lép a 2024. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).

Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásait.

4  Kockázatkezelési politika

A Jelzálogbank a prudenciális előírásokat figyelembe véve jelölte ki kockázati stratégiáját, és ennek megfelelően alakította ki kockázatkezelési alapelveit és politikáját. A Jelzálogbank, mint a nemzetközi UniCredit Csoport tagja, figyelembe veszi az UniCredit Csoport által kialakított kockázatvállalásra vonatkozó alapelveket is, és beépíti azokat kockázatvállalási folyamataiba. A kockázati alapelvek és stratégiák jóváhagyását az Igazgatóság végzi. Az Igazgatóság rendszeres jelentéseket kap a banki portfólió kockázati összetételéről és alakulásáról, mely alapján értékeli a kockázati stratégia megvalósulását.

A Jelzálogbank a kockázati stratégián és alapelveken alapulva alakította ki a kockázatvállalási folyamatait, amely a kockázatok azonosítására, mérésére, monitoringjára, kezelésére és csökkentésére irányulnak. 

A Jelzálogbank legjelentősebb üzleti kockázatai a hitelezési kockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat (beleértve a kamatláb- és devizaárfolyam-kockázatot) és a működési kockázat.

4.1 Hitelezési kockázat

A hitelkockázat annak kockázata, hogy a másik szerződéses fél hitel-, halasztott pénzügyi teljesítés vagy más hiteljellegű jogviszonyból fakadó fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén az intézménynek vesztesége keletkezhet. A hitelezéssel kapcsolatos szabályzatok meghatározása, beleértve az engedélyeztetési folyamatot, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a hitelkockázatok mérését szolgáló standardok megállapítását általánosságban az Igazgatóság, részleteiben pedig a Vezérigazgató hagyja jóvá. A hitelkockázat mérséklésének fő elemei a pénzügyi tranzakcióban résztvevő ügyfelek, az általuk nyújtott fedezetek, valamint az ügylet kockázatainak megismerése és prudens kezelése.

 

A nem teljesítő hitelek kezelését – átstrukturálás, behajtás és workout tevékenység – ügynöki szerződés alapján az UniCredit Bank Hungary Zrt. illetékes területei végzik.

4.1.1 Ügyfélminősítés

Hitelkapcsolat létesítése előtt minden esetben készül ügyfélminősítés, azaz a döntés megelőzően a Jelzálogbank részletesen megismeri az ügyfél, ill. ügyfélcsoport hitelképességét. Fennálló kitettségek esetén az ügyfelek minősítése legalább évente újra megtörténik. Az ügyfelek olyan rating modell segítségével minősíthetőek, amely pénzügyi adatokat, minőség tényezőket, viselkedési adatokat, adott esetben figyelmeztető jeleket és külső minősítést is figyelembe vesz.

Lakossági ügyfelek esetén a minősítési kategóriába sorolás az ügyfelek fizetési múltja és nem-fizetési események alapján történik, tekintettel arra, hogy új hitelkihelyezést a Jelzálogbank a lakossági területen nem végez.

 

A Jelzálogbank 10 minősítési osztályon belül 26 fokból álló minősítési kategóriát alkalmaz, amelyből 3 szolgál a nem teljesítő ügyfelek besorolására, a többit a teljesítő ügyfelekre alkalmazza. A minősítési besorolás a nem-teljesítés esélyére utal (“PD”) az alkalmazott besorolási ranglistában, ami a nem teljesítő ügyfeleknél 100%.

4.1.2 Biztosítékok

A Jelzálogbank kockázatvállalást tartalmazó ügyleteivel kapcsolatban alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, a biztosítékokkal kapcsolatos bizonyos jogi kikötéseket, valamint a biztosítékok monitorozásának elveit a Fedezetértékelési szabályzat tartalmazza.

 

Általános szabályként a biztosítékoknak az alábbiaknak kell lenniük:

 

A Jelzálogbank az alábbi típusú biztosítékokat fogadja be és rögzíti biztosíték nyilvántartási rendszerében:

 

A Jelzálogbank fedezetként nem fogadja el a Hpt. 99. §-a alapján:

 

A Jelzálogbank alapvetően nem fogadja el az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport tagja által kibocsátott értékpapírt az ügyfél saját kockázatvállalási ügylete mögé értékkel bíró biztosítékként.

 

A biztosítékokat csak azoknál a kockázatvállalási ügyleteknél lehet figyelembe venni, amelyekhez szerződésileg hozzárendelésre kerültek. Általános elvként a Jelzálogbank minden biztosítékot minden kockázatvállalási ügylet mögé hozzárendel.

 

A fedezet értékelésekor alapul vett érték lehet a fedezet:

 

Piaci érték

 

Ingatlanok esetében a piaci ár kizárólag a Jelzálogbank által elfogadott értékbecslő részéről meghatározott piaci (=forgalmi) érték lehet.

 

Egyéb dolgok esetében piaci árnak minősül:

 

Ingatlan biztosíték esetén a Jelzálogbank az ingatlan hitelbiztosítéki értékét is minden esetben megállapítja.

A biztosítékértékelés fent meghatározott alapját az alábbi tényezők módosítják

 

A fedezetek értéke és az adós hitelminőségi besorolása közötti korreláció nem lehet magas. Magasnak tekintjük a korrelációt akkor, ha az ügyfél adósminősítésében adott 50%-nál nagyobb súllyal játszik szerepet egy fedezethez kapcsolódó változó.

A Jelzálogbank a fedezeteket meglétük, értékállóságuk, érvényesíthetőségük szempontjából folyamatosan, az adott biztosítéktípusra vonatkozó gyakoriságnak megfelelően, rendszeresen felülvizsgálja. Az ingatlan értékét a jogi előírásokkal összhangban vizsgálja felül: lakóingatlanok és nem lakáscélú ingatlanok esetén legalább évente egyszer. A pénzügyi biztosítékok értéke havonta frissítésre kerül a biztosíték-nyilvántartó rendszerben. A garanciákat, illetve kezességvállalásokat a Jelzálogbank a személyi biztosíték nyújtójának belső szabályok szerinti megítélése (minősítése) alapján értékeli. Az allokált fedezeti értéket a fentiekkel összhangban a Jelzálogbank a következők szerint határozza meg: a fedezet kiindulási értéke korrigálva a megfelelő szorzókkal (figyelembe vehetőségi korlát, devizaeltérési szorzó, lejárati eltérési szorzó stb.) és maximalizálva a kapcsolódó kitettség értékében.

4.1.3 Ügyletminősítés, értékvesztés

A Jelzálogbank 2018. január 1-jétől az IFRS 9 standard szerinti módszertant alkalmazza az értékvesztés számításhoz a hitelezési kockázatnak kitett pénzügyi instrumentumok esetében. A Jelzálogbank az értékvesztés kiszámításához a jövőben felmerülő várható veszteséget veszi alapul összhangban a számviteli és felügyeleti elvárásokkal. A beszámoló napján a pénzügyi eszközt 12 havi várható veszteséggel kell értékelni abban az esetben, ha jelentős hitelkockázati növekedés nem volt megfigyelhető. Teljes élettartamra szóló várható veszteséget kell megjeleníteni, amennyiben jelentős hitelezési kockázat növekedést figyelt meg a Jelzálogbank az eszköz megjelenítése óta, illetve a POCI eszközök esetében is.

 

Az élettartamra számított várható veszteséget a Jelzálogbank matematikai/statisztika modellel becsli meg, felhasználva az azonos karakterisztikával rendelkező portfoliók múltbéli adatait, és a bedőlési ráták változását. A viselkedési szempontok megállapítása során a Jelzálogbank figyelembe veszi a pénzügyi instrumentumok elhelyezkedését a rating skálán. Összhangban az IFRS 9 elvárásokkal a modellezés során kiszámolt valószínűségi (PD) görbéknél figyelembevételre került az aktuális/várható gazdasági környezet (Point-in-Time, a továbbiakban PIT). A UniCredit Csoport által biztosított makrogazdasági változók által kiszámított előretekintő bedőlési ráták felhasználásra kerültek a helyileg megbecsült csődvalószínűségi görbék (PD curve) kiigazítása során, hogy azok tükrözzék a rövid távú makrogazdasági hatásokat is. A Jelzálogbank a kiigazításokat követően egyedi tranzakció szintű görbéket számol, biztosítva, hogy ügylet szinten is mérhető legyen az élettartamra számított várható veszteség.

 

Az IFRS 9 standardnak megfelelően a Jelzálogbank minden hónapban értékeli, hogy a pénzügyi eszközeinek hitelkockázata szignifikánsan emelkedett-e a megjelenítés óta. Az értékelés során a Jelzálogbank összehasonlítja a bekerülés során megállapított nem teljesítési valószínűségét a beszámolási fordulónapon megállapított nem teljesítési valószínűséggel, és jelentős hitelkockázati növekedést könyvel el, amennyiben a statisztikai módszertannal megbecsült küszöbértéknél magasabb a pénzügyi instrumentum nem fizetési kockázata a beszámoló napján. Hasonlóan az élettartamra számított hitelkockázati paraméterekhez, a Jelzálogbank küszöbértékek megállapítása során is figyelembe veszi a portfolió karakterisztikáját. A kvantitatív módszertanon túl figyelembe kell venni azokat a kvalitatív figyelmeztető jeleket is, amik a hitelkockázat jelentős növekedésére utalnak. Összhangban az UniCredit Csoport módszertanával és az IFRS 9 standarddal a Jelzálogbank az alábbi figyelmeztető jegyeket alkalmazza:

 

 

A jelentős hitelkockázati növekedés fogalmának bevezetésével a Jelzálogbank a hitelportfolióját a kockázatok és a teljesítés/nem teljesítés dimenziójában három állapotba (stage) sorolja:

 

 

A fenti három stage kategórián túl a Jelzálogbank a POCI eszközök közé azon vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközeit sorolja be, amelyek már keletkezéskor értékvesztettek (vagyis megfelelnek a nem-teljesítés definíciójának.) A POCI eszközök kezdeti megjelenítéskor értékvesztéssel (élettartamra számított várható veszteséggel) csökkentett értéken kerülnek megjelenítésre és a továbbiakban amortizált bekerülési értéken szerepelnek a pénzügyi helyzet kimutatásban a hitelkorrigált effektív kamatláb alkalmazásával. A követő értékelés során az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat jeleníti meg a Jelzálogbank az eredményben a POCI eszközök értékvesztés miatti nyereségeként vagy veszteségeként.

Azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, ahol a meglévő kvantitatív információk alapján a Jelzálogbank nem tudta megállapítani a hitelkockázat jelentős növekedését, a stage besorolás során figyelembe vette, hogy a rating skála alapján az adott pénzügyi termék befektetésre ajánlott vagy nem ajánlott kategóriába tartozik.

4.1.4 Nemteljesítés fogalma

A Jelzálogbank az ügyfél nemteljesítését akkor tekinti megtörténtnek, ha a következők közül valamelyik vagy mindkettő bekövetkezik:

 

-          Privát ügyfelek és mikrovállalkozások esetében: adott hitelkövetelésen 100 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték

-          Kis-, közép- és nagyvállalati ügyfelek esetében: adott hitelkövetelésen 100 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték

 

Késedelmes napok számítása

 

Default szempontból a lejárt napok számlálása akkor kezdődik, amikor – a mindenkori, esetlegesen módosított esedékességi ütemterv szerint esedékes – adott hitelen a lejárt tartozás összege (hiteltartozás tőkeösszegéből, fizetendő kamatból ill. bármilyen jellegű díjtartozásból adódóan) a fenti küszöböket átlépi. Amennyiben 90 napon belül – a 90 napos késedelem default esemény beálltát megelőzően - a késedelem összege a fent meghatározott lényegességi küszöbök alá csökken, a lejárt napok számlálása leáll és lenullázódik. A default napok számlálása újraindul, ha később a lejárt tartozás összege a lényegességi küszöböket ismét meghaladja. A 90 napos késedelem default esemény megtörténtnek tekinthető, amint a késedelmes napok száma a 90 napot megszakítás nélkül meghaladja.

 

A Jelzálogbank gyakorlatában a nemteljesítő, default és stage 3 fogalmak nem térnek el egymástól.

 

A Jelzálogbank a veszteségrátát (LGD) leíró paraméter számítása során a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indul ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat:

 

 

A bedőléskori (bruttó) kitettség (EAD) meghatározása során figyelembe veszi, hogy az adott pénzügyi termék szerződésben rögzített cash-flow-val rendelkezik, vagy sem.

 

Szerződésben rögzített cash-flow esetén a Jelzálogbank a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indult ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat:

Amennyiben nincs szerződésben rögzített cash-flow a Jelzálogbank statisztikai módszertannal becsül élettartamra számított hitel-konverziós faktort (LCCF) az EAD kiszámításához.

 

A Jelzálogbanknak továbbá figyelembe kell vennie azokat a felmerülő egyéb tényezőket is, amelyek hatással vannak az ügylet cash flow-jára, például: előtörlesztési valószínűség.

4.1.5 Jövőbe tekintő információk

Az IFRS 9 standarddal összhangban a Jelzálogbank a hitelkockázati paraméterek számítása során figyelembe vette az előretekintő makrogazdasági információkat, továbbá a különböző szcenáriók figyelembevétele mellett súlyozott várható veszteség került kiszámításra. A Jelzálogbank az IFRS 9 PD és LGD paraméterekben az előretekintő információt úgynevezett delta paraméterek segítségével építi be. A delta paramétereket az UniCredit Group központilag, úgynevezett Satellite modellek segítségével számítja és helyi szinten, a kapott delta paramétereket PD paraméter esetén a mögöttes default rátán, míg az LGD paraméter esetén a mögöttes megtérülési rátán kell alkalmazni.  A UniCredit Group által biztosított aránymutatók biztosítják, hogy az adott szcenáriók mekkora súllyal kerülnek be a várható veszteség számításba. A Jelzálogbank összesen három szcenáriót alkalmaz, melyekhez a súlyokat az UniCredit Group központilag határozza meg (baseline 60%, negatív 40%, pozitív 0%).

4.1.6 A veszteségként történő leírásokra vonatkozó szabályok

Amennyiben a Jelzálogbank „Write-off on finacial assets” szabályzatában előírtak szerint megállapításra és bizonyításra kerül, hogy a Jelzálogbank észszerűen nem várhatja a pénzügyi eszköz egészének vagy egy részének megtérülését (azaz a kintlévőség behajthatatlannak minősül), a Jelzálogbank veszteségként leírja a hiteleket és értékpapírokat (a kapcsolódó értékvesztésekkel együtt). Pénzügyi eszköz leírása vonatkozhat a pénzügyi eszköz egészére, vagy annak egy részére.

Korábban behajthatatlannak minősített követelések esetleges későbbi megtérüléseit a Jelzálogbank az eredményben számolja el.

4.1.7 Aktuális folyamatok, tendenciák a hitelezésben

A Jelzálogbank új hitelkihelyezést kizárólag a refinanszírozási üzletágban végez, meglévő lakossági és birtokfejlesztési hitelportfólióját aktívan kezeli.

 

A Csoport és a Jelzálogbank a követeléskezelési és átstrukturálási folyamataira kiemelt hangsúlyt fektet, melynek körében az MNB 5/2022 (IV.22) továbbá 39/2016. (X. 11.) és a 2/2019 (II.13) számú ajánlásaiban foglaltakat figyelembe véve és az abban foglaltakat teljesítve folyamatosan újratárgyalási lehetőséget biztosít azon lakossági ügyfelei számára, akik fennálló fizetési problémáikat, romló gazdasági helyzetüket jelzik a Jelzálogbank részére, vagy a Jelzálogbank a már a fennálló késedelem okán észleli azt.

 

A COVID-19 miatt bevezett törlesztési moratórium 2022.12.31-el kivezetésre került, a 2023-as évet már csak a moratóriumból kilépett ügyfelek, ügyletek kezelése érintette.

 

A 2023-2022. évi kormányzati intézkedésekről bővebb információt a 6. kiegészítő megjegyzés tartalmaz.

 

A Jelzálogbank vállalati hitelei visszafizetésre kerültek.

4.2 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatnak nevezik azt a fajta kockázatot, amikor fennáll annak a veszélye, hogy a Jelzálogbank nehézségekbe ütközik esedékes pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése során.

A prudens likviditásmenedzsment célja, hogy az UniCredit Csoport elegendő forrást tudjon előteremteni az adott helyzetben valamennyi készpénz kötelezettségének teljesítésére. A likviditáskezelés Csoport szinten történik, amelyben kiemelt szerep jut a Jelzálogbanknak, és az azon keresztül történő jelzálogpapír kibocsátásnak és refinanszírozásnak.

A hatékony likviditásmenedzsment az elmúlt években egyre fontosabb a piaci megítélés, és a hatékony növekedés biztosítása szempontjából. Az UniCredit a szabályzó hatóságok javaslataival összhangban működteti a rövid távú és strukturális likviditási modelljeit.

Saját belső limitjei mellett a Jelzálogbank figyelembe veszi a fedezeti pool-ra vonatkozó helyi korlátozásokat, és követi a bázeli likviditási mutatókat is.

Az adott időszakban esedékes nettó (tipikusan rövid távú) pénzkiáramlásokra limitek kerültek meghatározásra adott devizanemre, és az összes devizanemre, ezek naponta monitorozásra kerülnek. A hosszú távú finanszírozási terv és a strukturális likviditási szerkezet a Pénzügyi Kockázat Bizottság (“FRC”) által lett jóváhagyva, és azokat az FRC figyelemmel kíséri.

Az UniCredit csoport-szintű standardoknak megfelelően a Csoport a likviditási kockázatot a banki üzletmenet egyik fő kockázatának tekinti, ezért bevezette és figyelemmel kíséri a rövid- és középtávú likviditási elvárásokat. Ezzel összefüggésben a következő néhány napra és hosszabb távra is készül elemzés a likviditási helyzetről, figyelembe véve egy sztenderd szcenáriót, valamint több általános és bank-specifikus likviditási krízist is. A saját és ügyfél-pozíciók likviditási fokát folyamatosan elemzik. Az erre a területre vonatkozó eljárásokat, felelősségi köröket és jelentési kötelezettségeket a likviditási szabályzat tartalmazza, akárcsak a likviditási krízisek esetén követendő vészhelyzet-tervet.

2023 folyamán a Csoport folyamatosan figyelemmel kísérte a rövid és hosszú távú likviditási limitek betartását. Ennek részeként folyamatosan kimutatás készül, hogy a következő hónap és év folyamán kimenő halmozott pénzáramokat milyen mértékben fedezik a halmozott bejövő pénzáramok. A rátákra alkalmazott limiteken túl, abszolút gap limitek is figyelve vannak annak érdekében, hogy a központi finanszírozási és likviditási függés csökkentve legyen. Mindezeken felül a Jelzálogbank a csoporton belüli fedezetlen kihelyezésekre előírt követelményeket is kezelte és betartotta.

A 2022. és 2023. évre vonatkozó, eszköz-forrás likviditási kimutatás a 31. kiegészítő megjegyzésben, a származtatott pénzügyi instrumentumokra vonatkozó lejárati összhang a 32. kiegészítő megjegyzésben kerül bemutatásra.

4.3 Piaci kockázat

A piaci kockázat az olyan piaci árak változásának kockázata, mint a kamatlábak, részvény-árfolyamok, devizaárfolyamok és credit spread, és hatással vannak a Jelzálogbank eredményére, vagy a pénzügyi instrumentumainak értékére.

A piaci kockázat menedzselése lefedi a Csoport részeként a Jelzálogbank által folytatott összes tevékenységet és a mérleg struktúra menedzselését. A független kockázatkezelési osztály napi szinten számszerűsíti a kockázati pozíciókat, majd elemzi és összehasonlítja a Csoport vezetése és az FRC által meghatározott limitekkel. A Csoport piaci kockázat-menedzselése részeként folyamatosan készülnek a kockázati pozíciókra és a limit-kihasználtságra vonatkozó jelentések.

A Jelzálogbank az UniCredit Csoport sztenderdjein alapuló egységes kockázatkezelési eljárásokat alkalmazza.

A belső kockázati modellt a gazdaságilag szükséges tőke kiszámítására is használják. A gazdaságilag szükséges tőke számításának módszere lefedi az összes jelentős kockázati kategóriát: kamatkockázat, részvények pozíciókockázata (általános és egyedi) és devizakockázat.

Mivel a Jelzálogbank nem vezet kereskedési könyvet, Pillér 1 alatti felügyeleti tőkekövetelményt sem szükséges számolnia.

Az FRC és az Igazgatóság részére készülő jelentéseket rendszeres és specifikus stressz-elemzések egészítik ki. A stressz-szcenáriók alapja az egyes piaci változók feltételezett szélsőséges mozgása. Az elemzések bemutatják az ilyen mozgásoknak, valamint egy likviditási zavarnak a Csoport eredményére gyakorolt hatását.

A napi jelentés részeként készülnek állomány alapú érzékenységi elemzések, melyeket a vonatkozó limitekkel összevetnek. A legfontosabb számítások a bázispont értékek (a kamat és a spread
0,01 %-os változása alapján) átárazódási kategóriánként, valamint devizaérzékenységi elemzések.

Kamatkockázat esetén devizanemenként és átárazódási kategóriánként megállapított bázispont limiteket és devizanemenként és/vagy átárazódási kategóriánként megállapított bázispont értékeket (abszolút értékben kifejezett bázispont értékek – BPV összege) használnak kockázatkezelési célokra.

A kamatérzékenységre vonatkozó bázispont értékekhez hasonlóan kibocsátásonként és átárazódási kategóriánként kerül bemutatásra a hitelkockázati felár. A bázispont értékekre (“BPV”) és hitelkockázati-felár (credit spread) pontokra vonatkozó elemzések a 39. kiegészítő megjegyzésben kerülnek bemutatásra. A 40. kiegészítő megjegyzés tartalmazza a mérlegtételek kamatátárazódásra vonatkozó adatait.

4.3.1 Eszköz forrás gazdálkodás

Az ügyféltranzakciók kamatláb- és likviditási kockázatának figyelembevétele az UniCredit Csoporton belül egységesen használt belső elszámoló-árazási módszerrel történik.

4.3.2 Devizaárfolyam-kockázat

A Jelzálogbank mérlegen belüli, illetve mérlegen kívüli tételei között vannak különböző devizákban nyilvántartott eszközök és források. Bár a Jelzálogbank ezt a kockázatot a rendelkezésre álló limiteken belül folyamatosan fedezi, bizonyos mértékű árfolyamkockázatnak van kitéve. A devizaárfolyam-kockázat akkor merül fel, amikor egy adott devizában az eszköz-forrás szerkezetben (spot és határidős együttesen) egyensúlyhiány áll be.

A Jelzálogbank devizakitettségét (eszközök és források devizanemenkénti összetételét) a 31. kiegészítő megjegyzés tartalmazza.

4.4 Működési kockázat

A működési kockázat a belső folyamatok, személyek vagy rendszerek által, illetve a külső események hatására bekövetkező hibák, szabálytalanságok, fennakadások, illetve károk következtében felmerült veszteség.

Működési kockázati események a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, személyek vagy rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve külső eseményekből eredhetnek. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság, ügyfél, termékek, üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, az üzletmenet fennakadása, rendszerhibák és végrehajtás folyamatkezelés során történő manualitásból eredő hibák.

A stratégiai kockázat, és a reputációs kockázat nem, míg az üzletviteli kockázat, a jogi és a compliance kockázat része a működési kockázatnak.

A működési kockázatok fedezetéül szolgáló tőkekövetelmény meghatározása a Jelzálogbank esetében 2008. január 1-jétől a sztenderd módszer szerint történik.

 

A működési kockázat kontrolling tevékenység kiszervezésre került az UniCredit Bank Hungary Zrt-hez, amelynek keretében az UniCredit Bank Nem-pénzügyi Kockázatkezelés területe biztosítja a működési és reputációs kockázatokra vonatkozó jogi és csoportszintű szabályoknak való megfelelőséget, és koordinálja a decentralizált működési kockázatkezelést. A működési kockázati események és veszteségek a Csoport által meghatározott előírások szerint, külön rendszerben kerülnek gyűjtésre.

Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázatkezelés hatékony felügyeletéért. A Bank Nem-pénzügyi Kockázatkezelés területe értesíti az Igazgatóságot (részben a Nem-Pénzügyi Kockázati & Kontroll – NFRCC – ülésének keretei között) a jelentős működési kockázatokról, az azokban bekövetkező változásokról, illetve a szabályzatok és limitek jelentős megsértéséről. A Jelzálogbank Igazgatósága rálátással rendelkezik a működési kockázat kontrolling keretelveire és a kockázatok hatásaira.

A UniCredit Bank Hungary Igazgatósága biztosítja, hogy:

Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázati irányelvek lényeges elemeinek jóváhagyásáért, ideértve a működési kockázatkezelési szabályzat jóváhagyatásáért, illetve annak végrehajtásáért és a működési kockázat ellenőrzéséért felelős szervezeti egység kijelöléséért.

A Csoportban a működési kockázati kérdésekre vonatkozó döntések meghozataláért döntési szinttől függően a Nem-Pénzügyi Kockázati & Kontroll Bizottság a felelős.

A Bizottság keretrendszerét, tagjait, feladatkörét és döntéshozatali jogkörét a kapcsolódó alapító okiratok szabályozzák.

A működési kockázatok feltárását, követését, csökkentését, intézkedési tervek meghatározását és nyomon követését szolgálja az operatívan működő és szintén negyedévente ülésező Működési Kockázatkezelési Munkacsoport. A Munkacsoport által megvitatott témák és javaslatok képezik a Nem-Pénzügyi Kockázati & Kontroll Bizottság elé terjesztendő anyagok alapját is.

A működési kockázati keretelvek felülvizsgálata során a Belső Ellenőrzés felel e keret működésének és eredményességének, illetve a szabályozói követelményeknek való megfelelés értékeléséért, évente egyszer. A Belső Ellenőrzés ellenőrzi a működési kockázati eseményekkel kapcsolatos adatok gyűjtését, kezelését is. A centralizált Nem-pénzügyi Kockázatkezelés működteti a keretrendszert, és koordinálja a decentralizált működési kockázat-kezelési tevékenységet, amelyet az egyes szervezeti egységeknél kijelölt (divízionális és adminisztratív) működési kockázatkezelő managerek folytatnak.

5 Értékelés és döntéshozatal

Ezen tájékoztatók a kockázatkezelési politika bemutatásának kiegészítését szolgálják.

5.1 Hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés

Az amortizált értéken nyilvántartott eszközök és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök a Főbb számviteli elvek 3.3.1 és a Kockázatkezelési politika 4.1 pontjában leírtak alapján értékvesztés tekintetében megvizsgálásra kerülnek.

5.2 Valós érték meghatározása

Ami a pénzügyi instrumentumoknál alkalmazott árakat és technikákat illeti, a Jelzálogbank egy háromszintű valós értékelési hierarchiát alkalmaz, mely tükrözi a valós értékek meghatározásánál használt inputok jelentőségét, és az alábbi három szintet tartalmazza:

A pénzügyi instrumentumok valós érték hierarchia szintek szerinti besorolását a 35. kiegészítő megjegyzés ismerteti.

A valós értékelés kiegészítésre kerül egy Valós Érték Kiigazítással, mely fedezi a kiszélesedett bid-ask spread-et, és a vonatkozó értékpapírok tekintetében bekövetkezett megromlott likviditási helyzetet.

Az IFRS előírásoknak megfelelően a Jelzálogbank az OTC derivatív ügyleteinek valós érték módosításaként CVA-t/DVA-t (Credit/Debit Valuation Adjustment) és FuVA-t (Funding Valuation Adjustment) könyvel. A CVA/DVA és a FuVA kalkuláció központilag, az UniCredit Csoport által történik.

5.3 A valós érték megállapításának alapelvei

A pénzügyi eszközök valós értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár, a tranzakciós költségek levonása nélkül. A piac akkor tekinthető aktívnak, ha a jegyzett árak készen, és rendszeresen elérhetőek, és valódi, gyakran ismétlődő, piaci áron kötött ügyleteket takarnak. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cash-flow technikákkal kerül megbecslésre.

A diszkontált cash-flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a legjobb becslésen alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló ismérvekkel rendelkező eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a forrásadatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak.

A tőzsdén nem forgalmazott derivatívák valós értéke az az érték, amit a Jelzálogbank a mérleg fordulónapján, normál üzleti feltételek mellett az aktuális piaci feltételeket és a felek hitelképességét figyelembevéve érvényesíthetne.

A Jelzálogbank valós érték korrekciót számol el, mely kizárási és likviditási költségből ered. A kereskedési és egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök értékei valós érték korrekcióval lettek módosítva.

A Jelzálogbank a hitelek valós értékelésénél az SPPI teszten megbukott teljesítő és nem teljesítő ügyletek esetében az egyedileg számolt valós értékeket alkalmazza, míg az SPPI teszten átment teljesítő és nem teljesítő hitelek esetén a könyv szerinti értéket tekinti valós értéknek.

A Jelzálogbank értékpapírosítási ügyletekben nem vett részt, továbbá nincs birtokában hitelderivatíva vagy strukturált OTC termék (pl. CDO – collaterized debt obligation, SIV – structured investment vehicle). A Jelzálogbank által kibocsátott kötvények fedezett kötvények, melyek mögötti hitelek a kibocsátó könyveiben maradnak és teljesítik a Jelzálog Hitelintézeti Törvény szigorú előírásait.

6 Gazdaságvédelmi intézkedések hatása az éves beszámolóra

Magyarország Kormánya a 2023. év folyamán is fenntartotta gazdaságvédelmi intézkedéseinek nagyobb részét, valamint az eszköztárát további intézkedésekkel bővítette. A Jelzálogbank számára legjelentősebb hatással járó intézkedések az alábbiak voltak:

6.1 Hitelfizetési moratóriumok és meghosszabbítások

6.1.1 Áttekintés

A Kormány a korábbi törvény és rendeletek alapján fennálló fizetési moratóriumot az 536/2021. (IX.15.) és az 537/2021. (IX.15.) kormányrendelettel 2021. szeptember 15-én úgy módosította, hogy a 2020. évi CVII. törvényben meghatározott társadalmi csoportok, valamint vállalkozások körére vonatkozóan 2022. június 30-áig meghosszabbította (továbbiakban: moratórium 3, vagy Moratórium 3). A Moratórium 3 lényeges eltérése a korábban fennálló fizetési moratóriumoktól, hogy a Moratórium 3-ban való részvétel nem tekinthető automatikusnak, hanem csak azon adósok számára érhető el, akik azt a rendeletben foglalt határidőig a Jelzálogbanknál kérvényezik. A Moratórium 3-ra nem jogosult, valamint jogosult, de azt nyilatkozat hiányában igénybe nem vevő ügyfelek esetén a nyilvántartásokban megtörtént a tartozások visszafizetési ütemtervének a törvénnyel és a rendeletekkel összhangban történő újraszámítása. Ennek következtében az érintett ügyletkör futamideje átlagosan néhány hónappal hosszabbodott, valamint a visszafizetési ütemterv részeként beállításra kerültek a moratóriumban felhalmozott kamatokra vonatkozó dátumok és összegek (a kamattartozás úgynevezett „porlasztása”).

A Kormány a 216/2022. (VI.17.) Kormányrendelettel további félévvel, 2022. december 31-ig meghosszabbította a fentiekben részletesen ismertetett moratórium hatályát. A 2022. év végéig meghosszabbított moratóriumba való belépési szándékot július végéig jelezhették a jogosult ügyfelek (továbbiakban Moratórium 4).

Az általános fizetési moratórium további hosszabbítására nem került sor, így az a Moratórium 4-ben részt vevő ügyfelek számára is véget ért 2022. december 31-én.

A Jelzálogbank a fizetési moratóriumok esetén általános gyakorlata szerint a rendelet alapján minden érintett hitelnél elvégezte az alaprendszerekben a fizetési moratórium beállítását, a törlesztő részletek beszedése tehát felfüggesztésre került, a hiteleken a kamatelszámolás azonban továbbra is érvényben maradt, ám ez a kamat a rendelettel összhangban nem vált a tőketartozás részévé, hanem elkülönített kamatkövetelésként szerepel a banki nyilvántartásokban.

Az eredménykimutatásokban szereplő nettó kamatbevételek tehát tartalmazzák a fizetési moratóriummal élő adósok kölcsöneinek járó, de a fizetési moratórium miatt be nem szedett kamatát. A pénzügyi helyzet kimutatás ugyanezt a kamat összeget az ügyfélkövetelések bruttó értékének részeként tartalmazza.

6.1.2  Hitelfizetési moratóriumok és meghosszabbításainak pénzügyi helyzet kimutatás egyes elemeire gyakorolt hatásai.

Ügyfélkövetelések

Az ügyfélkövetelések kapcsán a Magyarország Kormánya által elrendelt fizetési moratóriumot a Jelzálogbank is alkalmazza, a fizetési moratórium ideje alatt felhalmozott kamat moratórium lejártát követő visszafizetési vonatkozásában esetenként a törvényben és rendeletben foglaltaknál megengedőbb feltételek mellett.

A Jelzálogbank a Moratórium előírásai alá tartozóan folyósított kölcsönök kapcsán foganatosított szerződésmódosításokat az IFRS 9 szerinti szerződésmódosítási eseménynek tekinti.

Az IFRS 9 szerinti szerződésmódosítási veszteséget ugyanakkor abban a beszámolási időszakban kell elszámolni, amelyben a szerződésmódosítás megtörtént.

A hitelek hátralévő futamideje alatt a megnövekedett kamatamortizáción keresztül a kamatbevételben visszaforduló szerződésmódosítási veszteséget a Jelzálogbank 2022-ben és 2023-ban a moratórium lejártáig bezárólag nem a végleges, szerződésmódosítás következtében beálló jövőbeli cash-flow-k alapján határozta meg, mivel azok olyan paraméterektől függtek, amelyek a beszámolókészítés időpontjáig nem voltak ismertek. A moratórium lejártakor a korában becsült cash-flow-k alapján beállított szerződésmódosítási veszteség a tényleges cash-flow-k alapján számított szerződésmódosítási veszteséggel került szembeállításra, és az eredménykimutatásban csak a becslési bizonytalanságból származó különbözet került realizálásra.

A Jelzálogbank a moratórium lejártáig a szerződésmódosítási veszteséget szignifikáns becslésen alapuló modell alapján határozta meg. A modell azon változók meghatározását célozta meg, amelyek a szerződésmódosítási veszteséget determinálják. A moratórium lejártáig történő időszakban a modell bemeneti adatai minden időszakban felülvizsgálatra kerültek, hogy naprakészen tartalmazzák a moratórium hatálya alá eső portfólió adatait, ideértve egyebek között a moratóriumban való részvétel tényét, a felhalmozott kamat tömegét, valamint a szükséges futamidőhosszabbítás időtartamát. Az ügyletenként becsült szerződésmódosítási veszteség az új futamidőig egyenletes ütemben visszatörlesztett felhalmozott kamat elméleti cash-flow-jának jelenértéke és ugyanezen kamat nominális értéke különbözeteként kerül meghatározásra.

A modell alapján számolt szerződésmódosítási veszteség a pénzügyi helyzet kimutatásban az ügyfélkövetelések könyv szerinti értékét csökkentő tételként szerepel. A szerződésmódosítási veszteség az eredménykimutatásban szerződésmódosítási veszteségként jelenik meg az értékvesztések között. A számított szerződésmódosítási veszteség nincs elhatárolva az egyes évek között, mivel az IFRS 9 alapján ez nem engedélyezett. A szerződésmódosítási veszteség a hitelek hátralévő futamideje alatt a megemelkedett, effektív kamatláb módszerrel számolt kamatbevétel részeként fordul vissza.

A 2022. év folyamán a Jelzálogbank a modellben figyelembe vette a fizetési moratórium meghosszabbításait. A fizetési moratórium meghosszabbítása a modell által számított szerződésmódosítási veszteség növekedését okozta. Ezzel ellentétes hatást gyakorolt a számított értékre az ügyfelek fokozatos kilépése a fizetési moratóriumból.

A Jelzálogbank a modellben a Moratórium 1, 2, 3 és 4 gyakorlati megszakítás nélküli folytonossága miatt nem tudja a modell által számított szerződésmódosítási veszteséget felosztani aszerint, hogy abból mekkora összeg melyik moratóriumi változás miatt következik be. Ennek oka többek között az is, hogy a végleges visszafizetési ütemtervek továbbra is csak akkor válnak ismertté, amikor az ügyfél az adott szerződés vonatkozásában visszavonhatatlanul kilép a fizetési moratóriumból, vagy a fizetési moratórium számára a jogszabály által véget ér.

A 2022. év eredménykimutatásában szerződésmódosítási veszteségként elszámolt összeg tehát alapvetően tartalmazza a Moratórium 3-ban és Moratórium 4-ben azok lejáratáig bennmaradó ügyletállományra vonatkozó modell szerinti becslés megváltozását. 2022-ben a fennmaradó, fizetési moratóriumban 2022. év folyamán is részt vevő állományra számolt tényleges szerződésmódosítási veszteség és a modell szerinti becslés közötti eltérés is megjelenik a szerződésmódosítási veszteségben az eredménykimutatásban az intézkedések 2022. december végi lejárata miatt.

A 2023. évi eredménykimutatás nem tartalmaz jelentős becslést alkalmazó modell alapján elszámolt összegeket a fizetési moratóriumokhoz kapcsolódóan.

 

Pénzügyi instrumentumok értékvesztése

 

A fizetési moratóriumok pénzügyi instrumentumok állományára és értékvesztésére gyakorolt hatása a következő táblázatokban került összefoglalásra.


A hiteltörlesztési moratóriumra jogosult, abban bizonyos ideig résztvevő, de abból önkéntesen vagy törvény erejénél fogva (az intézkedés lejáratának, vagy hatókörének szűkítése következtében) kilépett kitettségek bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza 2023. december 31-én és 2022. december 31-én::

2023. december 31.

Teljesítő­ Stage 1

Teljesítő Stage 2

Nem teljesítő Stage 3

Összesen

-          Háztartások bruttó könyv szerinti érték

858

342

129

1,329

-          Nem pénzügyi vállalatok bruttó könyv szerinti érték

-

-

-

-

Bruttó könyv szerinti érték összesen

858

342

129

1,329

-          Háztartások értékvesztés

(7)

(22)

(110)

(139)

-          Nem pénzügyi vállalatok értékvesztés

-

-

-

-

Értékvesztés összesen

(7)

(22)

(110)

(139)

-          Háztartások nettó könyv szerinti érték

851

320

19

1,190

 

-          Nem pénzügyi vállalatok nettó könyv szerinti érték

-

-

-

-

Nettó könyv szerinti érték összesen

851

320

19

1,190

 

 

2022. december 31.

Teljesítő­ Stage 1

Teljesítő Stage 2

Nem teljesítő Stage 3

Összesen

-          Háztartások bruttó könyv szerinti érték

508

829

395

1,732

-          Nem pénzügyi vállalatok bruttó könyv szerinti érték

-

-

-

-

Bruttó könyv szerinti érték összesen

508

829

395

1,732

-          Háztartások értékvesztés

(4)

(32)

(268)

(304)

-          Nem pénzügyi vállalatok értékvesztés

-

-

-

-

Értékvesztés összesen

(4)

(32)

(268)

(304)

-          Háztartások nettó könyv szerinti érték

504

797

127

1,428

-          Nem pénzügyi vállalatok nettó könyv szerinti érték

-

-

-

-

Nettó könyv szerinti érték összesen

504

797

127

1,428

6.2 Kamatstop

A Kormány 2021. december 24-én az 782/2021. Kormányrendelet keretében kamatstopot vezetett be a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződésekre. A rendelet értelmében a hatálya alá tartozó hitelek referencia kamatlábát úgy kell megállapítani a 2022. január 1. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan, hogy annak a rendelet hatálybalépését, azaz 2022. január 1-ét követő vagy megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes mértéke nem lehet magasabb a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál.

2022. júniusában a Kormány a 215/2022. (VI. 17.) Kormányrendelettel félévvel meghosszabbította a kamatstop hatályát 2022. december 31-ig.

2022. október 15-én újabb kamatstop kiterjesztő rendelkezések léptek hatályba a 390/2022. (X.14) Kormány rendelet nyomán. Egyrészt a kamatstop hatálya további félévvel, 2023. június végéig meghosszabbításra került. Másrészt a kamatstop rendelkezéseit 2022. november 1-jétől alkalmazni kell a legfeljebb ötéves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is. A jogszabály az alkalmazott referencia kamatláb mértékét a 2021. október 27. napján érvényes értéken maximalizálja.

A Kormány a 415/2022. (X.26.) Kormányrendelettel a kamatstop intézkedést a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő adósok referencia-kamatlábhoz kötött hitel- és kölcsönszerződéseire is kiterjesztette 2022. november 15-étől 2023. június végéig. Ezen ügyletkör esetén a jogszabály az alkalmazott referencia-kamatláb mértékét a 2022. június 28-án érvényes értéken maximalizálja.

A 175/2023. (V. 12.) Kormányrendelet további fél évvel, 2023. december 31-ig meghosszabbította a kamatstop hatályát az érintett változó és fix kamatozású lakossági jelzáloghitelek, valamint a változó kamatozású mikro- és kisvállalati hitel- és lízingszerződések esetében.

A 2023. december 1-jén hatályba lépett 522/2023. (XI.30.) kormányrendelet a kamatstop időtartamát meghosszabbította, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 2024. április 1-éig, míg a lakosságnak 2024. július 1-éig.

A Jelzálogbank a referencia kamatláb rendeletileg történő átmeneti csökkentését a hitel kamatpénzáramának változásának tekinti, mely a pénzügyi eszköz szerződéses cash flow-inak az újratárgyalását, módosítását eredményezi.

A Jelzálogbank a fentiekkel összhangban meghatározta a rendeletek szerinti pénzáramok figyelembevételével az érintett hitelek nettó jelenértékét, és a különbséget az újraszámolt nettó jelenérték és a módosítás nélküli érték között szerződésmódosítási veszteségként számolta el a 2023. és 2022. pénzügyi években az hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés soron. Az eredeti, módosítás nélküli nettó jelenérték számítása során a Jelzálogbank a kamatstop időtartamára vonatkozóan a referencia-kamatláb alakulására vonatkozóan feltételezésekkel élt.

A számítások eredményeként előálló szerződésmódosítási veszteség összegek az intézkedések bevezetésekor elszámolásra kerülnek, a veszteség értéke a fizetési moratóriumoktól eltérően nem kerül felülvizsgálatra az intézkedések időtartama alatt, mivel a fizetési moratóriummal ellentétben a kamatstop esetében a szerződésmódosítás utáni pénzáramok ismertek, nem tartalmaznak bizonytalanságot. Ennek következtében az intézkedések bevezetésekor elszámolt szerződésmódosítási veszteségek az intézkedések időtartama alatt megnövekedett kamateredményen keresztül kerülnek visszaforgatásra az eredménykimutatásban. Az év végén még el nem amortizált szerződésmódosítási veszteség az ügyfélkövetelések bruttó értékét csökkenti.

6.3 A hiteltörlesztési moratóriumok és a kamatstop rendeletek hatása a Bank eredménykimutatására

Tétel megnevezése

2023

2022

Moratóriumban (1-4) lévő hitelek után elszámolt módosítások veszteségei

-

-

Kamatstoppal összefüggésben elszámolt módosítási veszteségek

(160)

(205)

Összesen:

(160)

(205)

6.4 A járvánnyal és járványt követő gazdasági helyzettel összefüggésben bevezetett külön adók

6.4.1 Extraprofit adó

A 197/2022. (VI.4.) Kormány rendelet keretében az államháztartás egyensúlyának megőrzése céljából egy új átmeneti adónem – extraprofit adó néven – került bevezetésre 2022. évben.

bevezetéskor a hitelintézetek esetében a különadó alapja a helyi adókról szóló törvény alapján az adóévet megelőző éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A különadó mértéke 2022. évben 10%, míg 2023. év első félévére vonatkozóan 8%.

2023. április 24-én megjelent 144/2023. Kormányrendelet módosította az extraprofit adó alapját és mértékét 2023. év második félévére vonatkozóan. Ennek megfelelően 2023. évre kétféle adómegállapítási módszer volt érvényben. Az első félévben a helyi adó törvény alapján meghatározott 2022. évi nettó árbevétel 8%-a, míg a második félévben a 2022. évi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50%-a volt az adóalap, mely után sávosan - a 10 milliárd forintot meg nem haladó rész után 13 %-os, e felett 30%-os – adómértékkel került az adófizetési kötelezettség megállapításra.

A 2023. május 31-én megjelent 206/2023. Kormányrendelet tartalmazza a hitelintézetek által 2024-ben fizetendő extraprofit adó részletszabályait.

2024. évben az adó alapja a 2022. évi adózás előtti eredmény marad, míg az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13% az e feletti összegre 30%.

A rendelet szerint amennyiben a hitelintézet tulajdonában lévő 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvények 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2024. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét a rendeletben meghatározott korlátok mértékéig csökkentheti.

A Jelzálogbankot 2023. évben 119 millió Forint adófizetési kötelezettség terhelte, melyet az általános működési költségek között jelenített meg.

7 Nettó kamatbevétel

Kamat és kamatjellegű bevételek

2023

2022

Effektív kamatláb módszerrel elszámolt kamatbevételek

Egyéb hitelintézetektől származó kamatbevételek

46,342

15,392

Ügyfelektől származó kamatbevételek

451

490

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt értékpapírok nettó kamatbevétele

178

357

Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok nettó kamatbevétele

4,793

2,669

Összesen:

51,764

18,908

Egyéb kamatbevételek

Fedezeti célú ügyletek kamatbevétele

7,973

4,284

Összesen:

7,973

4,284

Kamatbevételek összesen:

59,737

23,192

 

Kamatráfordítások és kamatjellegű kiadások

2023

2022

Bankoknak fizetett kamatok

(14,743)

(3,087)

Fedezeti célú derivatívák kamatráfordítása

(23,051)

(12,151)

Ügyfeleknek fizetett kamatok

(1)

(2)

Kibocsátott kötvények után fizetett kamatok

(15,991)

(6,904)

Összesen:

(53,786)

(22,144)

Nettó kamatbevétel

5,951

1,048

8 Nettó jutalékráfordítás

Jutalékbevételek

2023

2022

Egyéb pénzügyi szolgáltatások díjai és jutalékai

-

-

Összesen:

-

-

 

Jutalékráfordítások

2023

2022

Pénzügyi garanciák díjai

(342)

(306)

Letétkezelési szolgáltatás díjai

(31)

(28)

Jelzáloglevél kibocsátás díjai

(59)

(129)

Egyéb pénzügyi szolgáltatások díjai és jutalékai

(6)

(3)

Összesen:

(438)

(466)

Nettó jutalékbevétel/(ráfordítás)

(438)

(466)

A pénzügyi garanciák díjai az UniCredit Bank Hungary Zrt és a Jelzálogbank között kötött kezességvállalási szerződés alapján kerültek megfizetésre.

9 Devizaeredmény

Megnevezés

2023

2022

Devizaeredmény, nettó

(17)

14

Összesen:

(17)

14

 

 

 

10 Fedezeti elszámolások nettó eredménye

Megnevezés

2023

2022

Fedezeti IRS ügyletek és a fedezett instrumentumok valós érték változásának nettó eredménye

(664)

496

CVA, DVA, FuVA, FVA nettó eredménye

(687)

542

Összesen:

(1,351)

1,038

11 Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nettó eredménye

Bevétel

2023

2022

Eredménnyel szemben, valós értéken értékelt eszközök nyeresége

-

3,780

Összesen:

-

3,780

 

Ráfordítás

2023

2022

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt értékpapír eladási vesztesége

-

(3,784)

Összesen:

-

(3,784)

Nettó nyereség/(veszteség) egyéb pénzügyi eszközökből

-

(4)

A Jelzálogbank saját kibocsátású jelzálogleveleit kizárólag abból a célből vásárolja vissza, hogy lehetővé tegye a tervezett új kibocsátásokat fedezeti szempontból.

12 Bérek és személyi jellegű kifizetések

Megnevezés

2023

2022

Bérek és személyi jellegű kifizetések

(98)

(83)

Társadalombiztosítási, szociális hozzájárulás

(7)

(5)

Egyéb munkavállalói juttatások

(1)

(1)

Összesem:

(106)

(89)

Dolgozói létszám 2023. december 31-én 2 fő (2022: 2 fő).

(A részmunkaidős dolgozók tört számként is szerepelhetnek.)

13 Általános működési költségek

Megnevezés

2023

2022

Újramegállapított (*)

Adók

(10)

(6)

Banki különadó

(88)

(80)

Felügyeleti és tagsági díjak

(22)

(44)

Bérleti díjak és üzemeltetési költségek

(3)

(7)

Számítástechnikai költség

(46)

(51)

Extraprofit különadó

(119)

(370)

Audit díjak

(81)

(73)

Kiszervezett szolgáltatás díja

(63)

(107)

Egyéb adminisztratív költségek

(15)

(29)

Összesen:

(447)

(767)

(*) Az újramegállapításra a 3.1. Kiegészítő megjegyzésben részletezett okok miatt került sor.

A KPMG 2023. évben felszámított könyvvizsgálati és egyéb szolgáltatásainak díjai az alábbiak szerint alakultak (díjak nettó összegben értendők):

-         Könyvvizsgálati szolgáltatások díja nettó 13,7 millió Forint (Deloitte által nyújtott szolgáltatás  díja 2022-ben: 8,8 millió Forint),

-         Egyéb bizonyosságot nyújtó, illetve egyéb szolgáltatások díja 0 millió Forint (2022: 0 millió Forint).

14 Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások

Egyéb bevételek

2023

2022

Elévült kötelezettség bevétele

-

64

Egyéb

6

-

Összesen:

6

64

 

Egyéb ráfordítások

2023

2022

Egyéb

(5)

(4)

Összesen:

(5)

(4)

Egyéb eredmény

1

60

15 Adózás

Az adófizetési kötelezettséget a Jelzálogbank a hatályos adó törvények előírásainak megfelelően állapítja meg az éves pénzügyi kimutatásokban kimutatott eredménye alapján.

2023-ban a társasági adó mértéke az adóalap 9 %-a (2022-ben is 9 %), a helyi iparűzési adó az adóalap 2 %-a (2022-ben is 2%), az innovációs járulék az adóalap 0.3 %-a (2022-ben is 0.3 %). A tényleges és halasztott adózással kapcsolatos részleteket a 3.16 kiegészítő megjegyzés tartalmazza.

A Jelzálogbank jövedelemadó ráfordításai az alábbiak szerint alakultak 2023 és 2022 évben:

 

Jövedelemadó ráfordítások

2023

2022

Újramegállapított (*)

Tárgyévi társasági adó

318

64

Tárgyévi helyi iparűzési adó

120

25

Tárgyévi innovációs járulék

21

2

Összesen:

459

91

Halasztott adó

-

1

Az eredménykimutatásban szereplő összes jövedelemadó ráfordítás

459

92

 

A tényleges adókulcsok levezetése

2023

2022

Újramegállapított (*)

 

(%)

(Millió Ft)

(%)

(Millió Ft)

Adózás előtti eredmény

 

3 719

 

752

Jövedelemadónak tekintett adó adókulcsaival számított elvárt adó

11.3

420

11.3

85

Helyi iparűzési adó és innovációs járulék eltérő adóalapjának hatása

1.5

56

1.2

9

Adóalapot növelő/(csökkentő) tételek adóhatása és egyéb hatás

(0.0)

(1)

(0.1)

(1)

Átmeneti különbségekben bekövetkező mozgás

-

-

0.1

1

Társasági adócsoport által tárgyévben felhasznált veszteség Társaságra jutó összege

(0.1) 

(3)

-

-

Helyi iparűzési adó és innovációs járulék adózás előtti eredmény korrekció

(0.3)

(13)

(0.3)

(2)

Összesen:

12.4

459

12.2

92

 

 

2023

2022
Újramegállapított (*)

Adózással kapcsolatos egyenlegek

Eszközök

Kötelezettségek

Nettó

Eszközök

Kötelezettségek

Nettó

Tényleges adó eszközök / (kötelezettségek)

-

(203)

(203)

183

-

183

Halasztott adó eszközök/kötelezettségek

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok

-

(1)

(1)

-

(17)

(17)

Adóalapot növelő/csökkentő tételek hatása

1

-

1

1

-

1

Nettósítás hatása

(1)

1

-

(1)

1

-

Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen

-

-

-

-

(16)

(16)

Adó eszközök/(kötelezettségek) összesen

-

(203)

(203)

183

(16)

167

(*) Az újramegállapítására a 3.1. Kiegészítő megjegyzésben részletezett okok miatt került sor.

Átmeneti különbségekben bekövetkezett mozgás – 2023

Nyitó egyenleg

Eredménnyel szemben elszámolt

Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt

Záró egyenleg

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok

(17)

-

16

(1)

A helyi adóalapot növelő/(csökkentő) tételek hatása

1

-

-

1

Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen

(16)

-

16

-

 

Átmeneti különbségekben bekövetkezett mozgás – 2022

Nyitó egyenleg

Eredménnyel szemben elszámolt

Egyéb átfogó jövedelemben elszámolt

Záró egyenleg

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok

(6)

-

(11)

(17)

A helyi adóalapot növelő/(csökkentő) tételek hatása

2

(1)

-

1

Halasztott adó eszközök/(kötelezettségek) összesen

(4)

(1)

(11)

(16)

 

A Jelzálogbank Magyarországon működik, amely a globális minimumadó szabályozás részeként új jogszabályt alkotott a kiegészítő adó bevezetéséről. Elképzelhető, hogy a Jelzálogbankot a magyarországi tevékenysége kapcsán, ahol a társasági adó nominális kulcsa 9%, terhelni fogja a kiegészítő adó. Mivel azonban ezek az új adójogszabályok Magyarországon csak 2024. január 1-től lépnek hatályba, a 2023. december 31-ével végződő évre nincs hatásuk. Ha 2022-ben már hatályos lett volna a kiegészítő adó, akkor a Jelzálogbank magyarországi tevékenységéből eredő nyereséget a 2022. december 31-én végződő évben nem terhelte volna a kiegészítő adó, mivel az erre a nyereségre alkalmazandó átlagos effektív adókulcs magasabb lett volna 15%-nál a lefedett adók teljes összege és a végső anyavállalatnak fizetett osztalékot terhelő olasz adó miatt. A 2023-as évre vonatkozó számítások jelenleg még nem állnak rendelkezésre, de a 2022. évre elvégzett kalkulációk eredménye alapján a Jelzálogbank nem várja, hogy a fenti következtetés érdemben módosulna.

16 Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

Megnevezés

2023

2022

Nostro számlák egyenlege egyéb bankokkal

6,575

6,097

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek után elszámolt értékvesztés

(1)

(4)

Összesen:

6,574

6,093 

17 Fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumok

Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök

2023

2022

Kamatkockázati fedezeti ügyletek

5,196

6,233

Értékelési különbözetek (FVA, CVA, FuVA)

(226)

(150)

Összesen:

4,970

6,083

 

Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek

2023

2022

Kamatkockázati fedezeti ügyletek

16,853

38,789

Értékelési különbözetek (FVA, DVA, FuVA)

(358)

(969)

Összesen:

16,495

37,820

A fedezeti ügyletekről további részletek a 34. kiegészítő megjegyzésben kerülnek ismertetésre. A Jelzálogbank él az IFRS 9 7.2.21 bekezdésében leírt lehetőséggel, miszerint a fedezeti számvitel tekintetében továbbra is az IAS 39 előírásait alkalmazza.

18 Banki kihelyezések

Megnevezés

2023

2022

Jelzálogfedezetű hitelből fakadó követelések és egyéb kihelyezések egyéb hitelintézetekkel szemben amortizált bekerülési értéken értékelt

366,367

288,489

Banki kihelyezések értékvesztése

(78)

(152)

Összesen:

366,289

288,337 

A Jelzálogbank fő tevékenységi köre a kereskedelmi bankok jelzálogfedezeten alapuló refinanszírozási igényének biztosítása, amely igényt elsősorban a Magyar Nemzeti Bank által bevezett felügyeleti mutató, a Jelzáloghitel-fedezeti Megfelelési Mutató (JMM) előírt szintjének való megfelelés hozza létre. A Jelzálogbank a banki kihelyezések között mutatja be a refinanszírozott hitelállományokból származó, többnyire a kibocsátott jelzáloglevelek fedezeti pooljába tartozó követeléseket.

A követelésekről további információ kerül bemutatásra a 37. kiegészítő megjegyzésben.

19 Ügyfél kihelyezések

Megnevezés

2023

2022

Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések

2,214

2,876

Ügyfélkövetelésekre képzett értékvesztés

(70)

(274)

Összesen:

2,144

2,602

A hitelintézetekkel szembeni és ügyfelekkel szembeni követeléseit alapvetően a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken értékeli.

19.1 Iparági Bontás

Megnevezés

2023

%

2022

%

Magánügyfelek finanszírozása

2,172

98.13

2,828

98.34

Mezőgazdaság

41

1.87

48

1.66

Összesen

2,214

100.00

2,876

100.00

Az iparági bontás az értékvesztések nélküli bruttó állományokat mutatja be.

Az ügyfelekkel szembeni követelésekről további információ kerül bemutatásra a 37. kiegészítő megjegyzésben.

20 Befektetési célú értékpapírok

Befektetési célú, egyéb átfogó eredménnyel

szemben, valós értéken értékelt értékpapírok

2023

2022

Államkötvények

4,406

3,517

Összesen:

4,406

3,517

 

Befektetési célú, amortizált bekerülési értéken

értékelt értékpapírok

2023

2022

Amortizált bekerülési értéken

értékelt államkötvények

42,268

39,410

Értékvesztés

(14)

(5)

Összesen:

42,254

39,405

Befektetési célú értékpapírok összesen

46,660

42,922

Az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok piaci értéke 2023. december 31-én 42,635 millió Forint volt (2022: 39,437 millió Forint). 2023. és 2022. évek során nem történt eladás az amortizált bekeresülési értéken értékelt értékpapírokból.

21 Immateriális javak

Immateriális javak mozgástáblája

2023

Bekerülési érték év elején

Nyitó halmozott értékcsökkenés

Növekedés

Csökkenés nettó értéken

Egyéb mozgás

Tárgyévi Értékcsökkenés

Záró könyv szerinti érték

Szoftverek

739

(730)

-

-

-

(1)

8

Egyéb immateriális eszközök

-

-

-

-

-

-

-

Összesen

739

(730)

-

-

-

(1)

8

 

2022

 

 

 

 

 

 

 

Szoftverek

734

(729)

5

-

-

(1)

9

Egyéb immateriális eszközök

-

-

-

-

-

-

-

Összesen

734

(729)

5

-

-

(1)

9

22 Egyéb eszközök

Megnevezés

2023

2022
Újramegállapított (*)

Vevő követelések, fizetett előlegek és egyéb követelések

7

3

Elhatárolások

194

172

Követelések Államkincstárral szemben

180

185

Összesen:

381

360

(*) Az újramegállapításra a 3.1. Kiegészítő megjegyzésben részletezett okok miatt került sor.

Az Államkincstárral szembeni követelések a támogatott hitelekhez kapcsolódó kamattámogatásokból származó követelést testesítik meg.

23 Pénzintézeti források

Megnevezés

2023

2022

Egyéb bankokkal szembeni kötelezettségek

124,873

72,176

Összesen:

124,873

72,176

A Jelzálogbank minden fizetési kötelezettségének időben eleget tett.

24 Ügyfélforrások

Megnevezés

2023

2022

Útonlévő pénzeszközök, elszámolási számlák

127

164

Összesen:

127

164

A fenti egyenlegek tartalmazzák az ügyfelek függőszámláit. Az ügyfelek függőszámláin szereplő összegek a normál üzletmenet során végzett ügyfélügyletekből származnak, melyek ezek elszámolásáig, illetve lezárásáig függő számlán vannak. Az ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeket a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken tartja nyilván.

25 Kibocsátott értékpapírok

Megnevezés

2023

2022

Jelzáloglevelek

258,356

215,609

Kötvények

3,723

-

Összesen

262,079

215,609

A kibocsátott jelzálogleveleket a Jelzálogbank részben fedezeti értékelési különbözettel korrigált amortizált bekerülési értéken tartja nyilván.

A jelzálogbank jelzáloglevél portfóliójának alakulása 2023-ban:

A teljes jelzáloglevél portfólió (névértéken számolva) a 2022 év végi 245.76 milliárd forintos szintről 262.96 milliárd forintra nőtt 2023 év végére. A nyilvántartási érték 2023-as növekedését a fair-value hedge értékelés is befolyásolta. A portfólió teljes egészét 2023 végén  magyar forintban kibocsátott, 180.08 milliárd forint névértékű fix és 82.88 milliárd forint névértékű változó kamatozású jelzáloglevelek tették ki

 

A periódus végén a Jelzálogbanknak nyolc kibocsátott jelzáloglevél sorozata volt forgalomban.

(UCJBF 2024/A, UCJBF 2025/A, UCJBF 2027/A, UCJBV 2027/A, UCJBF 2028/A, UCJBF 2029/A, UCJBG 2029/A és UCJBG 2031/A). Fix kamatozású instrumentumok kupon kamata évi 1.6% és 7.5% között mozog, az egyetlen változó kamatozású jelzáloglevél sorozat éves kamata 3 havi BUBOR + 0.23%. Az UCJBF 2023/A sorozat 2023. november 24-án lejárt, a kötelezettségek teljes mértékben kifizetésre kerültek.

 

2023-ban a bruttó jelzáloglevél kibocsátás volumene (névértéken) elérte a 67.50 milliárd forintot, miközben a lejáró értékpapírok állománya 50.30 milliárd forintot tett ki, visszavásárlási tranzakció 2023-ben nem került végrehajtásra.

A kibocsátások közül négy aukció célja a szükséges forrás biztosítása volt (UCJBV 2027/A, UCJBG 2029/A, UCJBF 2029/A), míg további két jelzáloglevél aukció a támogatott forinthitel-állomány piackövető árazását célozta meg (UCJBF 2028/A).

 

A jelzálogbank kötvény portfóliójának alakulása 2023-ban:

 

A Jelzálogbank 2023-as évben bocsátott ki először fedezetlen kötvényeket, lakossági befektetők számára. A forintban denominált kötvény portfólió (névértéken számolva) 1.24 milliárd forintot tett ki 2023 év végén, míg az euróban denominált kötvények névértéke 6.44 millió euró volt.

A periódus végén a Jelzálogbanknak két kibocsátott kötvény sorozata volt forgalomban (UCJBK 2025/A és UCJBK 2025/B). A kötvények kizárólag fix kamatozású instrumentumok, amelyek kamata évi 8.3% és 3.5%. A kötvények forgalomba hozatalára jegyzési eljárás keretein belül került sor összesen három alkalommal.

 

Kibocsátott értékpapírok könyv szerinti értékei és a kapcsolódó pénzmogások egyeztetése

2023

2022

Január 1. nyitó egyenleg

215,609

174,331

Kötvénykibocsátásból származó pénzbefolyás (kibocsátás)

71,146

67,569

Kibocsátott kötvény visszafizetések

(50,300)

(5,080)

Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszköz változás

20,846

62,489

Árfolyamkülönbözet

30

-

Kamat elszámolások megváltozása

714

2,015

Értékelési különbözetek megváltozása

24,880

(23,226)

Egyéb változások összesen

25,624

(21,211)

December 31. záró egyenleg

262,079

215,609

26 Egyéb kötelezettségek

Megnevezés

2023

2022

Passzív elhatárolások

180

184

Egyéb adófizetési kötelezettségek

13

11

Összesen:

193

195

27 Jegyzett tőke

Megnevezés

2023

2022

Kibocsátott részvénytőke

3,000

3,000

A kibocsátott részvénytőke 3.000 darab, egyenként 1.000.000 Forint névértékű törzsrészvényből áll.

A kibocsátott részvények 100%-át az UniCredit Bank Hungary Zrt. birtokolja.

28 Kötelező tartalékok

 

Általános Tartalék

Lekötött Tartalék

Összesen

Egyenleg 2022. december 31-én

1,553

-

1,553

Átvezetés Eredménytartalékból

326

-

326

Egyenleg 2023. december 31-én

1,879

-

1,879

A 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyvállalkozásokról 83. paragrafusa értelmében a tárgyévi nettó eredmény 10%-ának megfelelő általános tartalékot kell képezni. Az általános tartalék a magyar jogszabályok szerinti a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használható fel. Az általános tartalék növekedése közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, és így nincsen hatása az adott évi eredményre.

2023. évi nettó eredmény:

3,260

Tárgyévi nettó eredmény 10 %-a

326

A Jelzálogbank 2022. évi eredménye alapján 660 millió Ft osztalék került jóváhagyásra a mérleg fordulónapját követően, a pénzügyi rendezés 2023. október 26. megtörtént. A 2023. évi eredmény után várhatóan kifizetésre kerülő osztalék mértékét a 42. kiegészítő megjegyzés tartalmazza.

A Számviteli törvény 114/B. § alapján a Jelzálogbank saját tőke megfeleltetési táblája 2023. december 31-re vonatkozóan a következő:

2023. december 31.

Jegyzett tőke

Tőketartalék

Eredménytartalék és egyéb tartalékok

Általános tartalék

Értékelési tartalék

Lekötött tartalék

Adózott eredmény

Saját tőke összesen

Saját tőke elemek IFRS szerint

3,000

783

19,267

 

 

 

 

23,050

Egyéb átfogó jövedelem

-

-

(12)

-

12

-

-

-

Tárgyidőszaki nettó eredmény

-

-

(3,260)

-

-

-

3,260

-

Általános tartalék

-

-

(1,879)

1,879

-

-

-

-

Saját tőke elemek a számviteli törvény 114/B. § szerint

3,000

783

14,116

1,879

12

-

3,260

23,050

 

A Számviteli törvény 114/B. § alapján a Jelzálogbank saját tőke megfeleltetési táblája 2022. december 31-re vonatkozóan a következő:

2022. december 31.

Jegyzett tőke

Tőketartalék

Eredménytartalék és egyéb tartalékok

Általános tartalék

Értékelési tartalék

Lekötött tartalék

Adózott eredmény

Saját tőke összesen

Saját tőke elemek IFRS szerint

3,000

783

16,825

 

 

 

 

20,608

Egyéb átfogó jövedelem

-

-

(170)

-

170

-

-

-

Tárgyidőszaki nettó eredmény

-

-

(660)

-

-

-

660

-

Általános tartalék

-

-

(1,553)

1,553

-

-

-

-

Saját tőke elemek a számviteli törvény 114/B. § szerint

3,000

783

14,442

1,553

170

-

660

20,608

29 Egyéb céltartalékok

Az alábbi kimutatás a hitelkockázattal nem rendelkező egyéb céltartalékok alakulását mutatja be:

 

Egyéb céltartalék

Egyenleg 2023. január 1.

1

Céltartalék képzés

6

Céltartalék felhasználás

(1)

Céltartalék felszabadítás

-

Egyenleg 2023. december 31.

6

 

Az egyéb céltartalék (képzés) és felhasználás/felszabadítás nettó egyenlege az eredménykimutatás alábbi sorain került megjelenítésre:

 

Összeg

Bérek és személyi jellegű kifizetések

(4)

Szociális hozzájárulási adó

(1)

Tárgyévi mozgások eredmény hatása összesen

(5)

30 Függő és jővőbeni kötelezettségek

2023. december 31-én és 2022. december 31-én a Jelzálogbank nem rendelkezett függő vagy jövőbeni kötelezettségekkel.

31 Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele

Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele 2023. december 31-én:

Devizanem

Eszközök

Saját tőke és kötelezettségek

Mérlegen kívüli nettó pozíció

Teljes nettó devizapozíció hosszú/(rövid)

Euro

26,165

26,044

-

121

Svájci frank

43

9

-

34

Összes deviza:

26,208

26,053

-

155

Magyar forint

400,818

400,973

-

(155)

Összesen

427,026

427,026

-

-

Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele 2022. december 31-én:

Devizanem

Eszközök

Saját tőke és kötelezettségek

Mérlegen kívüli nettó pozíció

Teljes nettó devizapozíció hosszú/(rövid)

Euro

13,219

12,869

-

350

Svájci frank

79

9

-

70

Összes deviza:

13,298

12,878

-

420

Magyar forint

333,291

333,711

-

(420)

Összesen

346,589

346,589

-

-

32 Pénzügyi követelések és kötelezettségek szerződés szerinti lejárata

Nem derivatív eszközök

2023. december 31-én

Könyv szerinti érték

Bruttó névérték pénzbeáramlás / (pénzkiáramlás) (*)

1 hónapon belül

1-3 hónap

3 hónap- 1 év

1-5 év

5 éven túli

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

6,574

6,574

6,574

-

-

-

-

Befektetési céllal tartott értékpapírok

46,660

58,890

476

356

2,135

35,973

19,950

Banki kihelyezések

366,289

390,327

7,350

4,722

23,171

149,914

205,170

Ügyfél kihelyezések

2,144

2,972

43

68

281

1,313

1,267

Összesen:

421,667

458,763

14,443

5,146

25,587

187,200

226,387

 

Nem derivatív eszközök

2022. december 31-én

Könyv szerinti érték

Bruttó névérték pénzbeáramlás / (pénzkiáramlás) (*)

1 hónapon belül

1-3 hónap

3 hónap- 1 év

1-5 év

5 éven túli

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

6,093

6,097

6,097

-

-

-

-

Befektetési céllal tartott értékpapírok

42,922

67,363

651

495

3,666

41,414

21,137

Banki kihelyezések

288,337

310,454

46,719

7,573

17,458

97,531

141,173

Ügyfél kihelyezések

2,602

3,167

39

121

329

1,502

1,176

Összesen:

339,954

387,081

53,506

8,189

21,453

140,447

163,486

(*) A bruttó pénzáramlások a jövőbeli tőke és kamat pénzáramlásokat foglalja magában. A még nem rögzített kamatlábak esetén a kamat meghatározása a forward hozamgörbékkel történik, így a kamat pénzáramlások mértéke függ a hozamkörnyezettől.


Nem derivatív kötelezettségek

2023. december 31-én

Könyv szerinti érték

Bruttó névérték pénzbeáramlás/ (pénzkiáramlás) (*)

1 hónapon belül

1-3 hónap

3 hónap-1 év

1-5 év

5 éven túli

Pénzintézeti források

(124,873)

(138,621)

(725)

-

(40,530)

(97,366)

-

Ügyfélforrások

(127)

(127)

(127)

-

-

-

-

Kibocsátott értékpapírok

(262,079)

(314,045)

(648)

-

(31,312)

(200,893)

(81,192)

Összesen:

(387,079)

(452,793)

(1,500)

-

(71,842)

(298,259)

(81,192)

 

 

Származékos ügyletekből származó pénzáramlás

Könyv szerinti érték

Bruttó névérték pénzbeáramlás/ (pénzkiáramlás) (*)

1 hónapon belül

1-3 hónap

3 hónap-1 év

1-5 év

5 éven túli

Kockázatkezelés

(11,525)

(12,409)

(619)

(6,798)

(3,233)

(2,688)

929

Összesen:

(11,525)

(12,409)

(619)

(6,798)

(3,233)

(2,688)

929

Nettó (eszközök - kötelezettségek)

23,063

(6,439)

12,324

(1,652)

(49,488)

(113,747)

146,124

(*) A bruttó pénzáramlások a jövőbeli tőke és kamat pénzáramlásokat foglalja magában. A még nem rögzített kamatlábak esetén a kamat meghatározása a forward hozamgörbékkel történik, így a kamat pénzáramlások mértéke függ a hozamkörnyezettől.

Nem derivatív kötelezettségek

2022. december 31-én

Könyv szerinti érték

Bruttó névérték pénzbeáramlás/ (pénzkiáramlás) (*)

1 hónapon belül

1-3 hónap

3 hónap-1 év

1-5 év

5 éven túli

Pénzintézeti források

(72,176)

(82,293)

-

(12,888)

(18,247)

(51,158)

-

Ügyfélforrások

(164)

(168)

(168)

-

-

-

-

Kibocsátott értékpapírok

(215,609)

(302,694)

(2,682)

-

(62,433)

(141,245)

(96,334)

Összesen:

(287,949)

(385,155)

(2,850)

(12,888)

(80,680)

(192,403)

(96,334)

 

Származékos ügyletekből származó pénzáramlás

Könyv szerinti érték

Bruttó névérték pénzbeáramlás/ (pénzkiáramlás) (*)

1 hónapon belül

1-3 hónap

3 hónap-1 év

1-5 év

5 éven túli

Kockázatkezelés

(31,737)

(40,926)

(3,389)

(1,417)

(10,930)

(20,043)

(5,147)

Összesen:

(31,737)

(40,926)

(3,389)

(1,417)

(10,930)

(20,043)

(5,147)

Nettó (eszközök - kötelezettségek)

20,268

(39,000)

47,267

(6,116)

(70,157)

(71,999)

62,005

(*) A bruttó pénzáramlások a jövőbeli tőke és kamat pénzáramlásokat foglalja magában. A még nem rögzített kamatlábak esetén a kamat meghatározása a forward hozamgörbékkel történik, így a kamat pénzáramlások mértéke függ a hozamkörnyezettől.

33 Kamatkockázati kitettség – nem kereskedési célú portfóliók

A következő, a Jelzálogbank kamatkockázati kitettségét bemutató táblázatban a fix kamatozású pénzügyi instrumentumok a lejárat szerint, míg a változó kamatozású instrumentumok a következő átárazódás időpontja szerint kerülnek bemutatásra. A kockázatkezelési célra tartott derivatívák esetén a derivatívák névértéke szerepel a táblázatban.

2023. december 31.

Könyv szerinti érték

1 hónapon belül

1-3 hónap

3 hónap-1 év

1-5 év

5 éven túli

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

6,574

6,574

-

-

-

-

Banki kihelyezések

366,289

7,883

258,990

25,170

30,687

43,559

Ügyfel kihelyezések

2,144

-

1,419

370

294

61

Befektetési célú értékpapírok

46,660

15,941

9,853

-

14,282

6,584

Összesen:

421,667

30,398

270,262

25,540

45,263

50,204

Pénzintézeti források

(124,873)

(1,535)

(10,745)

(89,755)

(22,838)

-

Ügyfélforrások

(127)

(127)

-

-

-

-

Kibocsátott értékpapírok

(262,079)

(82,603)

-

(23,588)

(112,401)

(43,487)

Összesen:

(387,079)

(84,265)

(10,745)

(113,343)

(135,239)

(43,487)

Kockázatkezelési célra tartott derivatívák hatása

173,850

(89,550)

(13,300)

10,000

36,300

56,550

Kamatkockázati kitettség összesen:

208,438

(143,417)

246,217

(77,803)

(53,676)

63,267


2022. december 31.

Könyv szerinti érték

1 hónapon belül

1-3 hónap

3 hónap-1 év

1-5 év

5 éven túli

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

6,093

6,093

-

-

-

-

Banki kihelyezések

288,337

45,351

141,141

34,251

16,593

51,001

Ügyfel kihelyezések

2,602

(76)

1,750

519

319

90

Befektetési célú értékpapírok

42,922

12,357

9,965

-

14,100

6,500

Összesen:

339,954

63,725

152,856

34,770

31,012

57,591

Pénzintézeti források

(72,176)

(6,656)

(13,248)

(34,470)

(17,802)

-

Ügyfélforrások

(164)

(164)

-

-

-

-

Kibocsátott értékpapírok

(215,609)

(16,225)

(38,940)

(47,367)

(44,344)

(68,733)

Összesen:

(287,949)

(23,045)

(52,188)

(81,837)

(62,146)

(68,733)

Kockázatkezelési célra tartott derivatívák hatása

158,050

(79,550)

(37,500)

39,500

500

77,050

Kamatkockázati kitettség összesen:

210,055

(38,870)

63,168

(7,567)

(30,634)

65,908

A Jelzálogbank által az átárazódás számszerűsítéséhez használt elvek és módszerek részletei a 4. sz. kiegészítő megjegyzésben kerültek ismertetésre.

34 Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök és kötelezettségek

Névérték lejárati bontása 2023. december 31-én

Hedging

Névérték

 

2023

 

3 hónapon belüli

3 hónap - 1 év

1 éven túli

Összesen

Kockázati kitettség

 

 

 

 

Kamat derivatívák

 

 

 

 

Valós érték fedezeti ügylet

 -     

 20,000   

 327,700   

 347,700   

 Kamatswap (IRS)

 -     

 20,000   

 327,700   

 347,700   

kötvényt fedező IRS

 -     

 -     

 41,000   

 41,000   

átlagos fix kamat (%)

 -     

 

 2.96   

 2.96   

hitelt fedező IRS

 -     

 -     

 30,000   

 30,000   

átlagos fix kamat (%)

 -     

 -     

 8.90   

 8.90   

saját kibocsátású kötvényt fedező IRS

 -     

 20,000   

 256,700   

 276,700   

átlagos fix kamat (%)

 -     

 2.20   

 3.70   

 3.59   

Cash flow fedezeti ügylet

 -     

 -     

 -     

 -     

 Kamatswap (IRS)

 -     

 -     

 -     

 -     

 FRA

 -     

 -     

 -     

 -     

Egyéb

 -     

 -     

 -     

 -     

Összesen:

 -     

 20,000   

 327,700   

 347,700   

 

Névérték lejárati bontása 2022. december 31-én

Hedging

Névérték

 

2022

 

3 hónapon belüli

3 hónap - 1 év

1 éven túli

Összesen

Kockázati kitettség

 

 

 

 

Kamat derivatívák

 

 

 

 

Valós érték fedezeti ügylet

-

79,000

237,100

316,100

 Kamatswap (IRS)

-

79,000

237,100

316,100

kötvényt fedező IRS

-

-

41,000

41,000

átlagos fix kamat (%)

-

-

2.96

2.96

saját kibocsátású kötvényt fedező IRS

-

79,000

196,100

275,100

átlagos fix kamat (%)

-

1.84

2.25

2.13

Cash flow fedezeti ügylet

-

-

-

-

 Kamatswap (IRS)

-

-

-

-

 FRA

-

-

-

-

Egyéb

 

 

 

 

Összesen:

-

79,000

237,000

316,100

 

A következő táblázat a fedezeti céllal tartott származtatott ügyletek valós értékét és a kapcsolódó adjustmenteket mutatja be a kockázati kitettségek típusai szerint 2023. december 31-én:

 

Valós érték

FVA*

CVA/DVA**

FuVA***

 

2023

2023

2023

2023

 

Eszköz

Forrás

Eszköz

Forrás

Eszköz

Forrás

Eszköz

Forrás

Kockázati kitettség

 

 

 

 

 

 

 

 

Kamatkockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

Valós érték fedezeti ügylet

5,323

(16,853)

(127)

-

(132)

210

(94)

148

  Kamatswap

5,323

(16,853)

(127)

-

(132)

210

(94)

148

Cash flow fedezeti ügylet

-

-

-

-

-

-

-

-

  Kamatswap

-

-

-

-

-

-

-

-

  FRA

-

-

-

-

-

-

-

-

Egyéb

-

-

-

-

-

-

-

-

Összesen:

5,323

(16,853)

(127)

-

(132)

210

(94)

148

*Valós érték kiigazítása (Fair Value Adjustment); **Hitelértékelési kiigazítás (Credit/Debit Valuation Adjustment); *** Finanszírozás értékelési kiigazítás (Funding Valuation Adjustment)

A következő táblázat a fedezeti céllal tartott származtatott ügyletek valós értékét és a kapcsolódó adjustmenteket mutatja be a kockázati kitettségek típusai szerint 2022. december 31-én:

 

Valós érték

FVA*

CVA/DVA**

FuVA***

 

2022

2022

2022

2022

 

Eszköz

Forrás

Eszköz

Forrás

Eszköz

Forrás

Eszköz

Forrás

Kockázati kitettség

 

 

 

 

 

 

 

 

Kamatkockázat

 

 

 

 

 

 

 

 

Valós érték fedezeti ügylet

6,281

(38,789)

(48)

-

(107)

688

(42)

282

  Kamatswap

6,281

(38,789)

(48)

-

(107)

688

(42)

282

Cash flow fedezeti ügylet

-

-

-

-

-

-

-

-

  Kamatswap

-

-

-

-

-

-

-

-

  FRA

-

-

-

-

-

-

-

-

Egyéb

-

-

-

-

-

-

-

-

Összesen:

6,281

(38,789)

(48)

-

(107)

688

(42)

282

*Valós érték kiigazítása (Fair Value Adjustment); **Hitelértékelési kiigazítás (Credit/Debit Valuation Adjustment);*** Finanszírozás értékelési kiigazítás (Funding Valuation Adjustment)

A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokkal, a fedezett instrumentumokkal, és a fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatban az alábbi összegek kerültek elszámolásra a 2023. év során.

2023 – Fedezeti célú derivatívák

A fedezeti célú pénzügyi instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban

A fedezeti hatékonytalanság számításához használt valós érték változás 2023-ban

Eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság*

Az elszámolt fedezeti hatékonytalanságot tartalmazó eredménykimutatás sor

Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök

20,500

3,107

Fedezeti elszámolások nettó eredménye

Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek

(1,142)

(3,771)

Fedezeti elszámolások nettó eredménye

 

2023 – Fedezett instrumentumok

Halomozott valós érték fedezeti értékelési különbözet a fedezett instrumentum könyv szerinti értékében**

A fedezett instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban

A fedezeti hatékonytalanság számításához felhasznált értékváltozás

A fedezeti kapcsolat megszüntetésével érintett fedezett instrumentumok kapcsán a pénzügyi helyzet kimutatásban kimutatott halmozott valós értéke fedezeti értékelési különbözet

Eszközök

Források

(1,634)

-

Befektetési célú értékpapírok

4,008

-

1,838

-

Banki kihelyezések

1,838

-

-

10,511

Kibocsátott kötvények

(25,868)

-

*Az eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság számítás során az értékelési kiígazítások (CVA, DVA, FuVA) nélküli valós értékek kerülnek figyelembe vételre. Az eredménykimutatásban Fedezeti elszámolások nettó eredményeként elszámolt összeg (10. kiegészítő megjegyzés) az itt bemutatott fedezeti hatékonytalanság és a CVA, DVA, FuVA eredménykimutatásban elszámolt összegként áll elő.

**A fedezett instrumentumok könyv szerinti értékében figyelembe vett halmozott valós értékelési fedezeti különbözet az eszközök és a források esetén is eredményszemlélettel kerül bemutatásra, vagyis a pozitív számok nyereségjellegű (eszközt növelés vagy forrást csökkentő), a negatív számok veszteség jellegű (eszközt csökkentő vagy forrást növelő) különbözeteket testesítenek meg.

A fedezeti célú származékos pénzügyi instrumentumokkal, a fedezett instrumentumokkal, és a fedezeti hatékonytalansággal kapcsolatban az alábbi összegek kerültek elszámolásra a 2022. év során.

2022 – Fedezeti célú derivatívák

A fedezeti célú pénzügyi instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban

A fedezeti hatékonytalanság számításához használt valós érték változás 2022-ben

Eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság*

Az elszámolt fedezeti hatékonytalanságot tartalmazó eredménykimutatás sor

Fedezeti célú származékospénzügyi eszközök

3,831

(31)

Fedezeti elszámolások nettó eredménye

Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek

(20,766)

527

Fedezeti elszámolások nettó eredménye

 

2022 – Fedezett instrumentumok

Halomozott valós érték fedezeti értékelési különbözet a fedezett instrumentum könyv szerinti értékében**

A fedezett instrumentumot tartalmazó sor a pénzügyi helyzet kimutatásban

A fedezeti hatékonytalanság számításához felhasznált értékváltozás

A fedezeti kapcsolat megszüntetésével érintett fedezett instrumentumok kapcsán a pénzügyi helyzet kimutatásban kimutatott halmozott valós értéke fedezeti értékelési különbözet

Eszközök

Források

(4,623)

-

Befektetési célú értékpapírok

(3,863)

-

-

36,379

Kibocsátott kötvények

21,292

-

*Az eredménykimutatásban elszámolt fedezeti hatékonytalanság számítás során az értékelési kiígazítások (CVA, DVA FuVA) nélküli valós értékek kerülnek figyelembe vételre. Az eredménykimutatásban Fedezeti elszámolások nettó eredményeként elszámolt összeg (10. Kiegészítő megjegyzés) az itt bemutatott fedezeti hatékonytalanság és a CVA, DVA, FuVA eredménykimutatásban elszámolt összegként áll elő.

**A fedezett instrumentumok könyv szerinti értékében figyelembe vett halmozott valós értékelési fedezeti különbözet az eszközök és a források esetén is eredményszemlélettel kerül bemutatásra, vagyis a pozitív számok nyereségjellegű (eszközt növelés vagy forrást csökkentő), a negatív számok veszteség jellegű (eszközt csökkentő vagy forrást növelő) különbözeteket testesítenek meg.

35 Pénzügyi instrumentumok valós értéke

35.1 Valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok – valós érték hierarchia

Az alábbi táblázatok a mérleg fordulónapon valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat elemzi a valós érték hierarchia azon szintje szerint, amelybe az értékelés alapjául szolgáló inputok alapján kerültek. Az összegek a pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő értékeken alapulnak.

2023.december 31.

Megjegyzés

Level 1

Level 2

Level 3

Összesen

Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

      Kamatkockázat

17

-

4,970

-

4,970

Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

      Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

20

4,406

-

-

4,406

Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen

 

4,406

4,970

-

9,376

Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

      Kamatkockázat

20

-

16,495

-

16,495

Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen

 

-

16,495

-

16,495

 

2022. december 31.

Megjegyzés

Level 1

Level 2

Level 3

Összesen

Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök

17

-

6,083

-

6,083

      Kamatkockázat

 

-

6,083

-

6,083

Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

20

3,517

-

-

3,517

      Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

3,517

-

-

3,517

Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen

 

3,517

6,083

-

9,600

Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek

20

-

37,820

-

37,820

      Kamatkockázat

 

-

37,820

-

37,820

Valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen

 

-

37,820

-

37,820

 

A pénzügyi instrumentumok valós értékeinek meghatározása során a Jelzálogbank az alábbi értékelési technikákat és kulcs inputokat alkalmazta

Pénzügyi eszköz / kötelezettség megnevezése

Valós érték hierarchia

Értékelési technikák és kulcs inputok

Kamatswap (SC IRS)

Level 2

Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A jövőbeli cash-flow-k becslése a határidős kamatláb (a jelentési periódus végére vonatkozó megfigyelhető kamatgörbékből számolva) és a kötéskori kamatláb alapján, majd azok diszkontálása. A valós érték tartalmazza mind a piaci értéket, mind a felhalmozott kamatot. A CVA és a DVA a partnerkockázat és az UniCredit saját hitelképességének valós értéket módosító hatásaként a származtatott ügyletek valós értékének részét képezik. Pénzügyi modell alapján kalkulált FVA szintén a származtatott ügyletek valós értékét módosító tényező.

Kötvények

Level 1

(Marked-to-market) piaci alapú árazás aktív piacon (pl. Reuters, Bloomberg) jegyzett árak alapján. Kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként.

Jelzáloglevelek

Level 2

(Marked-to-model) modell alapú árazás a helyi jelzálogbankok által kibocsátott likvid kötvényekből összeállított görbével. Likviditási és kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként.

Jelzáloglevelek

Level 3

(Marked-to-model) modell alapú árazás nem megfigyelhető piaci adatokon alapuló inputokra támaszkodva (pl. jelentős értékelési kiigazítás alkalmazása). Likviditási és kizárási FVA-t alkalmazunk értékelési korrekcióként.

Követelések hitelintézetekkel szemben

Level 2

Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek.

Követelések hitelintézetekkel szemben

Level 3

Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon (pl. nem teljesítő hitelek).

 

Pénzügyi eszköz / kötelezettség megnevezése

Valós érték hierarchia

Értékelési technikák és kulcs inputok

Ügyfelekkel szembeni követelések

Level 2

Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek.

Ügyfelekkel szembeni követelések

Level 3

Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon (pl. nem teljesítő hitelek).

Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben

Level 2

Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek.

Kötelezettségek hitelintézetekkel szemben

Level 3

Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon.

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

Level 2

Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becsléséhez hasonló instrumentumok jegyzett ára elérhető az aktív piacokon, illetve azonos vagy hasonló instrumentumokra vannak jegyzett árfolyamok olyan piacokon, amelyek nem aktívak, vagy olyan értékelési modell segítségével történik az értékelés, amelyben minden jelentős input és jelentős értéktényező közvetlenül, illetve az aktív piacon közvetve megfigyelhetőek.

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

Level 3

Diszkontált cash-flow módszer alkalmazása. A valós érték becslése olyan értékelési modell segítségével történik, amelyben egy vagy több jelentős input vagy jelentős értéktényező nem megfigyelhető a piacon.

35.2 Level 3

35.2.1 Level 3 valós érték közzétételek – Level 3 egyeztetés

A Jelzálogbank nem rendelkezett a Level 3 valós érték hierarchiába tartozó valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokkal sem 2023. december 31-én, sem 2022. december 31-én, sem a 2023-as és a 2022-es év folyamán.

35.2.2 Level 3 valós érték meghatározásához használt nem megfigyelhető inputok

A Jelzálogbank nem rendelkezett a Level 3 valós érték hierarchiába tartozó valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokkal sem 2023. december 31-én, sem 2022. december 31-én, sem a 2023-as és a 2022-es év folyamán.

35.3 Nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok

Az alábbi táblázat a mérleg fordulónapon nem valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat elemzi a valós érték hierarchia azon szintje szerint, amelybe az értékelés alapjául szolgáló inputok alapján kerültek.

2023. december 31.

Meg-jegyzés

Level 1

Level 2

Level 3

Valós érték összesen

Könyv szerinti érték

Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

16

-

6,575

-

6,575

6,574

Banki kihelyezések

18

-

207,561

155,679

363,240

366,289

Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések

19

-

233

1,902

2,135

2,144

Amortizált bekerülési értéken értékelt befektetési célú értékpapírok

20

42,635

-

-

42,635

42,254

Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen

 

42,635

214,369

157,581

414,585

417,261

Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

Pénzintézeti források

23

-

128,092

-

128,092

124,873

Ügyfélforrások

24

-

127

-

127

127

Kibocsátott értékpapírok

25

-

55,226

199,479

254,705

262,079

Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen

 

-

183,445

199,479

382,924

387,079

 

2022.december 31.

Meg-jegyzés

Level 1

Level 2

Level 3

Valós érték összesen

Könyv szerinti érték

Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

16

-

6,093

-

6,093

6,093

Banki kihelyezések

18

-

170,714

112,601

283,315

288,337

Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések

19

-

230

2,497

2,727

2,602

Amortizált bekerülési értéken értékelt befektetési célú értékpapírok

20

39,437

-

-

39,437

39,405

Nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen

 

39,437

177,037

115,098

331,572

336,437

Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

Pénzintézeti források

23

-

71,472

-

71,472

72,176

Ügyfélforrások

24

-

164

-

164

164

Kibocsátott értékpapírok

25

-

89,555

115,000

204,555

215,609

Nem valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen

 

-

161,191

115,000

176,191

287,949

A következő leírás összefoglalja a legfontosabb módszereket és feltételezéseket a pénzügyi eszközök valós értékének becslésére.

Hitelek: a valós érték a diszkontált, várható jövőbeni tőke- és kamat cash-flow-k alapján kerül kiszámításra. A várható jövőbeni pénzáramlások becslésénél a hitelkockázat és valamennyi várható értékvesztés beszámításra kerül. Az alkalmazott diszkontráta magában foglalja a kockázatmentes rátát, illetve minden olyan lehetséges kockázati tényezőt, amelyet a piaci szereplők is figyelembe vesznek. A hitelek valós értékének számítása visszatükrözi a kamatlábak változását is. Nem teljesítő hitelek esetében a valós érték számítási módszertan a várható veszteség, a várható megtérülési idő és kockázati prémium becslésével történik.

Amortizált bekerülési értéken tartott befektetések: ezek valós értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes, jegyzett piaci ár, amennyiben rendelkezésre áll, a tranzakciós költségek levonása nélkül. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cash-flow technikákkal kerül becslésre.

A diszkontált cash-flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a management legjobb becslésén alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló ismérvekkel rendelkező eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a szükséges adatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak.

Banki és ügyfélbetétek:  Határozott lejáratú betétek valós értékének meghatározásához olyan rátával diszkontáljuk a jövőbeli pénzáramlásokat, amely magában foglalja a kockázatmentes rátát és a saját credit spreadet. Látra szóló és lejárat nélküli betétek esetében a valós értéket a mérleg fordulónapon fennálló látra szóló betétek összege adja.

Hosszú lejáratú kötelezettség: A valós érték alapja a jegyzett piaci ár, amennyiben az rendelkezésre áll. Azon adósságot megtestesítő instrumentumok, melyeknél jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, a valós érték a jövőbeni pénzáramlások jelenértékeként a mérleg fordulónapon érvényes piaci kamatlábakkal diszkontálva került becslésre.

36 Kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegek és tranzakciók

36.1 Kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegek

A Jelzálogbank 2023. december 31-én az alábbi kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegekkel rendelkezett és a 2023-as évben az alábbi tranzakciókat folytatta:

Eszközök – 2023. december .31.

Anyavállalattal szembeni egyenlegek

UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek

Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

6,574

 -

 -

Banki kihelyezések

305,318 

 -

 -

Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök

4,970

 -

 -

Összesen

316,862

-

-

 

Források – 2023. december 31.

Anyavállalattal szembeni egyenlegek

UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek

Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek

Pénzintézeti források

124,873

 -

 -

Kibocsátott kötvények

72,055

 -

 -

Fedezeti célú derivatív kötelezettségek

16,495

 -

 -

Egyéb kötelezettségek

(15)

 -

 -

Eredménytartalék

(32)

 -

 -

Összesen

213,376

-

-


Eredménykimutatás – 2023

Anyavállalattal szembeni egyenlegek

UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek

Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek

Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel

37,975

 -

 -

Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek

7,973

 -

 -

Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások

(45,331)

 -

 -

Jutalékráfordítások

(403)

 -

 -

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok

59

 -

 -

Fedezeti célú pénzügyi eszközök nettó eredménye

18,672

 -

 -

Működési költségek

(163)

 -

-

Adókötelezettség

(5)

 -

 -

Összesen

18,777

-

-

A fenti egyenlegek és tranzakciók a következő cégekkel szemben állnak fenn:

Közvetlen anyavállalat: UniCredit Bank Hungary Zrt., Közvetett anyavállalat: UniCredit S.p.a..

A fentieken kívül kapcsolt feleknek minősülnek a gazdálkodó egység kulcspozícióban lévő vezetői:

Farkas Bálint (elnök-vezérigazgató, 2023. november 8-ig), Dr Juhász Viktor (belső tag), Csáky Attila (külső tag), Tamási Attia (elnök-vezérigazgató, 2023. november 9. óta), Borbély Árpád (külső tag, 2023. november 30-tól). Felügyelőbizottság: Tóth Balázs, Vörös Réka, Anschau János, Ivana Lonjak Dam, Nevena Nikse, Giacomo Volpi, Albert Johan Hulshof.

A Jelzálogbank 2022. december 31-én az alábbi kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegekkel rendelkezett és a 2022-es évben az alábbi tranzakciókat folytatta:

Eszközök – 2022. december .31.

Anyavállalattal szembeni egyenlegek

UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek

Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek

Pénzeszközök és pénzegyenértékesek

6,093

-

-

Banki kihelyezések

243,799

-

-

Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök

6,083

-

-

Összesen

255,979

-

-

 

Források – 2022. december 31.

Anyavállalattal szembeni egyenlegek

UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek

Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek

Pénzintézeti források

72,176

-

-

Kibocsátott kötvények

44,717

-

-

Fedezeti célú derivatív kötelezettségek

37,819

-

-

Egyéb kötelezettségek

114

-

-

Eredménytartalék

(32)

-

-

Összesen

154,794

-

-

 

Eredménykimutatás – 2022

Anyavállalattal szembeni egyenlegek

UniCredit leányvállalataival szembeni egyenlegek

Egyéb kapcsolt vállalkozással szembeni egyenlegek

Effektív kamatmódszerrel kalkulált kamatbevétel

12,190

-

-

Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek

4,283

-

-

Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások

(16,892)

-

-

Jutalékráfordítások

(382)

-

-

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok

12

-

-

Fedezeti célú pénzügyi eszközök nettó eredménye

(16,392)

-

-

Működési költségek

(165)

-

-

Összesen

(17,346)

-

-

A fenti egyenlegek és tranzakciók a következő cégekkel szemben állnak fenn:

Közvetlen anyavállalat: UniCredit Bank Hungary Zrt., Közvetett anyavállalat: UniCredit S.p.a..

A fentieken kívül kapcsolt feleknek minősülnek a gazdálkodó egység kulcspozícióban lévő vezetői:
Farkas Bálint (elnök-vezérigazgató), Dr Juhász Viktor (belső tag), Csáky Attila (külső tag). Felügyelőbizottság: Tóth Balázs, Vörös Réka, Anschau János, Ivana Lonjak Dam, Nevena Nikse (2022. augusztus 15-től), Giacomo Volpi, Albert Johan Hulshof (2022. november 2-től), Sóos Gábor (2022. augusztus 31-ig), Silvano Silvestri (2022. június 30-ig).

36.2 Kulcspozícióban lévő vezetők kompenzációja

A kulcspozícióban lévő vezetők, mint Igazgatósági tagoknak, Ügyvezető igazgatóknak és a Felügyelő Bizottság tagjainak kompenzációja a következőképpen alakult:

Megnevezés

2023

2022

Rövid távú munkavállalói juttatások

18

13

Összesen

18

13

Hitelek nem kerültek folyósításra a kulcspozícióban lévő vezetők részére.

37 Hitelkockázati kitettség

37.1 A Jelzálogbank kitettségeinek hitelminőségi elemzése

Az alábbi táblázatok a pénzügyi eszközök, valamint a hitelkeretek és pénzügyi garanciák hitelminőségéről tartalmaznak információkat instrumentum kategóriánkénti bontásban. Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök az egyes hitelminősítési sorokban (a valós érték különbözeteket nem tartalmazó) bruttó könyv szerinti értéken szerepelnek a fedezetek vagy egyéb hitelminőség javítási értékek figyelembevétele nélkül.

2023. december 31.

Átlagos PD

Stage 1

Stage 2

Stage 3

POCI*

Összesen

Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken

 

 

 

 

 

 

 - Befektetési kategória

0.001-0.305%

364,324

-

-

-

364,324

 - Standard monitoring

0.305-99.990%

205

-

-

-

205

 - Értékvesztett

100.00%

-

-

-

-

-

Bruttó érték

 

364,529

-

-

-

364,529

Értékvesztés állomány

 

(78)

 

 

 

(78)

Könyv szerinti érték

 

364,451

-

-

-

364,451

Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken

 

 

 

 

 

 

 - Befektetési kategória

0.001-0.305%

1,582

274

12

-

1,869

 - Standard monitoring

0.305-99.990%

71

75

-

-

146

 - Értékvesztett

100.00%

-

-

199

-

199

Bruttó érték

 

1,653

349

212

-

2,214

Értékvesztés állomány

 

(13)

(25)

(181)

149

(70)

Könyv szerinti érték

 

1,640

324

31

149

2,144

*A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 17 millió Forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

2022. december 31.

Átlagos PD

Stage 1

Stage 2

Stage 3

POCI*

Összesen

Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken

 

 

 

 

 

 

 - Befektetési kategória

0.001-0.305%

288,489

-

-

-

288,489

 - Standard monitoring

0.305-99.990%

-

-

-

-

-

 - Értékvesztett

100.00%

-

-

-

-

-

Bruttó érték

 

288,489

-

-

-

288,489

Értékvesztés állomány

 

(152)

-

-

-

(152)

Könyv szerinti érték

 

288,337

-

-

-

288,337

Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken

 

 

 

 

 

 

 - Befektetési kategória

0.001-0.305%

-

-

-

-

-

 - Standard monitoring

0.305-99.990%

1,480

922

-

7

2,409

 - Értékvesztett

100.00%

-

-

467

-

467

Bruttó érték

 

1,480

922

467

7

2,876

Értékvesztés állomány

 

(11)

(38)

(368)

143

(274)

Könyv szerinti érték

 

1,469

884

99

150

2,602

*A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 23 millió forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

2023. december 31.

Átlagos PD

Stage 1

Stage 2

Stage 3

Összesen

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 - Befektetési kategória

0.001-0.305%

43,903

-

-

43,903

 - Spekulatív kategória

0.305-99.990%

-

-

-

-

 - Értékvesztett

100.00%

-

-

-

-

Bruttó érték

 

43,903

-

-

43,903

Értékvesztés állomány

 

(14)

-

-

(14)

Könyv szerinti érték

 

43,889

-

-

43,889

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 - Befektetési kategória

0.001-0.305%

4,717

-

-

4,717

 - Spekulatív kategória

0.305-99.990%

-

-

-

-

 - Értékvesztett

100.00%

-

-

-

-

Bruttó érték

 

4,717

-

-

4,717

Értékvesztés állomány

 

(2)

 

 

(2)

Könyv szerinti érték

 

4,715

-

-

4,715

 

2022. december 31.

Átlagos PD

Stage 1

Stage 2

Stage 3

Összesen

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 - Befektetési kategória

0.001-0.305%

39,410

-

-

39,410

 - Spekulatív kategória

0.305-99.990%

-

-

-

-

 - Értékvesztett

100.00%

-

-

-

-

Bruttó érték

 

39,410

-

-

39,410

Értékvesztés állomány

 

(5)

-

-

(5)

Könyv szerinti érték

 

39,405

-

-

39,405

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 - Befektetési kategória

0.001-0.305%

4,675

-

-

4,675

 - Spekulatív kategória

0.305-99.990%

-

-

-

-

 - Értékvesztett

100.00%

-

-

-

-

Bruttó érték

 

4,675

-

-

4,675

Értékvesztés állomány

 

(1)

-

-

(1)

Könyv szerinti érték

 

4,674

-

-

4,674

 

2023. december 31-én és 2022. december 31-én a Jelzálogbank nem rendelkezett függő vagy jövőbeni kötelezettségekkel, így a hitelkeretekre, pénzügyi garanciákra a céltartalék állomány nulla, ezért nem került bemutatásra táblázatos formában.

37.2 Értékvesztések és céltartalékok alakulása

Az alábbi táblázatok a várható hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztések és céltartalékok alakulását mutatják be pénzügyi instrumentumonkénti bontásban. Az "Átsorolások" esetén bemutatott számok a tárgyévben Stage besorolást váltó ügyletek esetén az összehasonlító időszak végén fennálló értékvesztés állományt tartalmazzák.

Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken

Stage 1

Stage 2

Stage 3

POCI

Összesen

Értékvesztés állomány 2023. január 1.

(152)

-

-

-

(152)

Átsorolások:

-

-

-

 

-

     Átsorolás Stage 1-be

-

-

-

 

-

     Átsorolás Stage 2-be

-

-

-

 

-

     Átsorolás Stage 3-ba

-

-

-

 

-

Várható veszteség újraértékelésének a hatása

102

-

-

-

102

Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés

(34)

-

-

-

(34)

Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása

8

-

-

-

8

Leírások

-

-

-

-

-

Unwinding hatás

-

-

-

-

-

Deviza árfolyam és egyéb hatás

(2)

-

-

-

(2)

Értékvesztés állomány 2023. december 31.

(78)

-

-

-

(78)

 

Banki kihelyezések amortizált bekerülési értéken

Stage 1

Stage 2

Stage 3

POCI

Összesen

Értékvesztés állomány 2022. január 1.

(194)

-

-

-

(194)

Átsorolások:

-

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 1-be

-

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 2-be

-

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 3-ba

-

-

-

-

-

Várható veszteség újraértékelésének a hatása

65

-

-

-

65

Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés

(57)

-

-

-

(57)

Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása

34

-

-

-

34

Leírások

-

-

-

-

-

Unwinding hatás

 

 

-

-

-

Deviza árfolyam és egyéb hatás

-

-

-

-

-

Értékvesztés állomány 2022. december 31.

(152)

-

-

-

(152)

 

Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken

Stage 1

Stage 2

Stage 3

POCI*

Összesen

Értékvesztés állomány 2023. január 1.

(11)

(38)

(368)

143

(274)

Átsorolások:

(49)

(45)

94

-

-

     Átsorolás Stage 1-be

(50)

29

21

-

-

     Átsorolás Stage 2-be

1

(74)

73

-

-

     Átsorolás Stage 3-ba

-

-

-

-

-

Várható veszteség újraértékelésének a hatása

45

55

5

(4)

101

Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés

-

-

-

-

-

Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása

2

3

88

7

100

Leírások

-

-

-

-

-

Unwinding hatás

-

-

(8)

(2)

(10)

Deviza árfolyam és egyéb hatás

-

-

8

5

13

Értékvesztés állomány 2023. december 31.

(13)

(25)

(181)

149

(70)

*A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 17 millió Forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

Ügyfél kihelyezések amortizált bekerülési értéken

Stage 1

Stage 2

Stage 3

POCI*

Összesen

Értékvesztés állomány 2022. január 1.

(16)

(104)

(312)

189

(243)

Átsorolások:

(25)

35

(10)

-

-

     Átsorolás Stage 1-be

(25)

25

-

-

-

     Átsorolás Stage 2-be

-

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 3-ba

-

10

(10)

-

-

Várható veszteség újraértékelésének a hatása

25

13

(81)

(46)

(89)

Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés

-

-

-

-

-

Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása

5

18

58

4

85

Leírások

-

-

(10)

-

(10)

Unwinding hatás

 

 

(13)

(4)

(17)

Deviza árfolyam és egyéb hatás

-

-

-

-

-

Értékvesztés állomány 2022. december 31.

(11)

(38)

(368)

143

(274)

*A POCI eszközök esetén bemutatott értékvesztés állomány 23 millió forint értékben tartalmaz nem a kezdeti várható veszteséghez tartozó további értékvesztést.

Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

Stage 1

Stage 2

Stage 3

Összesen

Értékvesztés állomány 2023. január 1.

(5)

-

-

(5)

Átsorolások:

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 1-be

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 2-be

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 3-ba

-

-

-

-

Várható veszteség újraértékelésének a hatása

(9)

-

-

(9)

Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés

-

-

-

-

Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása

-

-

-

-

Deviza árfolyam és egyéb hatás

-

-

-

-

Értékvesztés állomány 2023. december 31.

(14)

-

-

(14)

 

Stage 1

Stage 2

Stage 3

Összesen

Értékvesztés állomány 2022. január 1.

(6)

-

-

(6)

Átsorolások:

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 1-be

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 2-be

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 3-ba

-

-

-

-

Várható veszteség újraértékelésének a hatása

2

-

-

2

Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés

(1)

-

-

(1)

Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása

-

-

-

-

Deviza árfolyam és egyéb hatás

-

-

-

-

Értékvesztés állomány 2022. december 31.

(5)

-

-

(5)

 

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Stage 1

Stage 2

Stage 3

Összesen

Értékvesztés állomány 2023. január 1.

(1)

-

-

(1)

Átsorolások:

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 1-be

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 2-be

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 3-ba

-

-

-

-

Várható veszteség újraértékelésének a hatása

(1)

-

-

(1)

Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés

-

-

-

-

Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása

-

-

-

-

Deviza árfolyam és egyéb hatás

-

-

-

-

Értékvesztés állomány 2023. december 31.

(2)

-

-

(2)

 

Stage 1

Stage 2

Stage 3

Összesen

Értékvesztés állomány 2022. január 1.

(5)

-

-

(5)

Átsorolások:

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 1-be

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 2-be

-

-

-

-

     Átsorolás Stage 3-ba

-

-

-

-

Várható veszteség újraértékelésének a hatása

1

-

-

1

Keletkezésből és vásárlásból származó növekedés

-

-

-

-

Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása

3

-

-

3

Deviza árfolyam és egyéb hatás

-

-

-

-

Értékvesztés állomány 2022. december 31.

(1)

-

-

(1)

37.3 Értékvesztett eszközök (Stage 3 és POCI) alakulása*

2023. december 31.

Bruttó kitettség

Értékvesztés

Könyv szerinti érték

Allokált fedezeti érték*

Értékvesztett eszközök

212

(181)

31

172

Banki kihelyezések

-

-

-

-

Ügyfél kihelyezések -magánszemélyek:

212

(181)

31

172

 - Jelzálog hitelek

171

(147)

24

172

 - Fogyasztási hitelek

-

-

-

-

 - Folyószámla hitelek

-

-

-

-

 - Egyéb hitelek

41

(34)

7

-

Ügyfél kihelyezések –

jogi személyek:

-

-

-

-

- Nagyvállalati ügyfelek

-

-

-

-

- Kis- és középvállalati ügyfelek

-

-

-

-

 

2022. december 31.

Bruttó kitettség

Értékvesztés

Könyv szerinti érték

Allokált fedezeti érték*

Értékvesztett eszközök

556

(391)

165

485

Banki kihelyezések:

-

-

-

-

Ügyfél kihelyezések -magánszemélyek:

556

(391)

165

485

 - Jelzálog hitelek

515

(351)

163

485

 - Fogyasztási hitelek

-

-

-

-

 - Folyószámla hitelek

-

-

-

-

 - Egyéb hitelek

41

(40)

2

-

Ügyfél kihelyezések –

jogi személyek:

-

-

-

-

- Nagyvállalati ügyfelek

-

-

-

-

- Kis- és középvállalati ügyfelek

-

-

-

-

*A Jelzálogbank által alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, az allokált fedezeti érték számításának metódusát a 4.1.2. Biztosítékok kiegészítő megjegyzés tartalmazza

37.4 Ügyfél kihelyezések fedezeti értéke fedezetek típusa szerinti bontásban*

2023. december 31.

Stage 1

Stage 2

Stage 3

Allokált fedezeti érték

12 havi várható veszteség

Élettartam alatt várható veszteség

Élettartam alatt várható veszteség

 - Garanciák

15

6

2

24

 - Készpénz fedezet

-

7

-

7

 - Ingatlan

1,465

748

448

2,662

 -Értékpapír (adósság instrumentum)

-

-

-

-

 - Értékpapír (tőke instrumentum)

-

-

-

-

 - Egyéb

-

-

-

-

Összesen

1,481

761

451

2,693

 

2022. december 31.

Stage 1

Stage 2

Stage 3

Allokált fedezeti érték

12 havi várható veszteség

Élettartam alatt várható veszteség

Élettartam alatt várható veszteség

 - Garanciák

21

7

3

31

 - Készpénz fedezet

-

7

-

7

 - Ingatlan

1,480

1,005

577

3,062

 -Értékpapír (adósság instrumentum)

-

-

-

-

 - Értékpapír (tőke instrumentum)

-

-

-

-

 - Egyéb

-

-

-

-

Összesen

1,501

1,019

580

3,100

*A Jelzálogbank által alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, az allokált fedezeti érték számításának metódusát a 4.1.2. Biztosítékok kiegészítő megjegyzés tartalmazza

37.5 Értékvesztések és céltartalékok alakulása, az értékvesztések és céltartalékok nyitó és záró értékének pénzügyi instrumentumonkénti egyeztetése

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék mozgástábla 2023

Pénzeszközök és pénz-egyenértékesek

Ügyfél kihelyezések

Banki kihelyezések

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok

Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok

Hitelkeretek és pénzügyi garanciák

Összesen

Értékvesztés/ céltartalék állomány 2023. január 1.

(4)

(274)

(152)

(1)

(5)

-

(436)

Értékvesztés/Céltartalék képzés:

(1)

(80)

(62)

(1)

(10)

-

(154)

Értékvesztés/Céltartalék visszaírás:

3

300

137

-

1

-

441

Deviza árfolyam és egyéb hatás:

-

(16)

(1)

-

-

-

(17)

Értékvesztés/céltartalék állomány 2023. december 31.

(2)

(70)

(78)

(2)

(14)

-

(166)

Szerződéses pénzáramok módosításának hatása*:

-

(160)

-

-

-

-

(160)

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék:

2

60

75

(1)

(9)

-

127

*Ebből a moratóriummal és kamatstoppal kapcsolatos veszteségek a 6.3. kiegészítő megjegyzésben kerültek részletesen bemutatásra

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék mozgástábla 2022

Pénzeszközök és pénz-egyenértékesek

Ügyfél kihelyezések

Banki kihelyezések

Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékpapírok

Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok

Hitelkeretek és pénzügyi garanciák

Összesen

Értékvesztés/ céltartalék állomány 2022. január 1.

-

(243)

(194)

(5)

(6)

-

(448)

Értékvesztés/Céltartalék képzés:

(4)

(252)

(73)

-

(3)

-

(332)

Értékvesztés/Céltartalék visszaírás:

-

323

116

4

4

-

447

Deviza árfolyam és egyéb hatás:

-

(102)

(1)

-

-

-

(103)

Értékvesztés/céltartalék állomány 2022. december 31.

(4)

(274)

(152)

(1)

(5)

-

(436)

Szerződéses pénzáramok módosításának hatása*:

-

(200)

-

-

-

-

(200)

Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalék:

(4)

(129)

43

4

1

-

(85)

*Ebből a moratóriummal és kamatstoppal kapcsolatos veszteségek a 6.3. kiegészítő megjegyzésben kerültek részletesen bemutatásra

38 Piaci kockázatoknak való kitettség

Kamatkockázati kitettség

A kamatkockázati kitettségek napi kezelése bázispont érték (BPV) és VaR alapon történik. A BPV érzékenységek devizánként és átárazódási idősávonként bontásra kerülnek, így a hozamgörbe egyes részeinek elmozdulása is követhető. Rendszeres és ad hoc vizsgálatok is készülnek előre megadott sztenderd és néhány aktuálisan érdekes forgatókönyv mellett.

A bemutatott forgatókönyvek a 200 bázispontos emelkedés és csökkenés, az EBA és MNB ajánlásai alapján paraméterezett párhuzamos felfelé és lefelé mozdulás (a hozamgörbe párhuzamos elmozdulása a lejárati sávokban egyenlő mértékben), felfelé fordulás (rövid hozamok csökkenése, hosszú hozamok emelkedése) és lefelé fordulás (rövid hozamok emelkedése, hosszú hozamok csökkenése) illetve rövid oldali emelkedés és csökkenés.  A hazai devizán kívül az összes olyan deviza vizsgálatra kerül, amelyekben pozícióval rendelkezik a Bank és a kapcsolódó hozamgörbe elmozdulások is számszerűsítésre kerülnek. Ennek alapján a lenti táblázatokban fennálló szinte teljes kamatkockázati kitettség hazai devizában van. A módszertan tekintetében az eredmények a „flooring” hatást tükrözik, azaz az érintett szegmensek (pl. ügyfél kitettségek) esetén a +/- sokk csak a „flooring” mértékéig került érvényesítésre a kitettségeknél.

A bemutatott sokkok azonnali és tartós hatást jelentenek, amelyek nettó jelenérték szemlélettel rögtön beárazódnak a piacon és valós értékelés esetén a könyvelési típusnak megfelelő sorokon megjelennek; nem csak az adott időszak, de a későbbi kamatjövedelmek tekintetében is.

 

2023

Bevétel

Tőke

Egyéb*

Összesen

Összes hozam

200bp emelkedés

70

(6)

(2,613)

(2,549)

200bp csökkenés

(144)

6

1,457

1,320

felfelé mozdulás

103

(7)

(3,881)

(3,785)

Lefelé mozdulás

(216)

11

2,291

2,086

Felfelé fordulás

(217)

(39)

993

738

Lefelé fordulás

132

19

(2,468)

(2,317)

Rövid oldali emelkedés

162

16

(3,797)

(3,619)

Rövid oldali csökkenés

(331)

(32)

2,211

1,848

Legrosszabb eset

 

(331)

(39)

(3,881)

(3,785)

 

2022

Bevétel

Tőke

Egyéb*

Összesen

Összes hozam

200bp emelkedés

99

(10)

(1,464)

(1,375)

200bp csökkenés

(198)

8

1,188

998

Felfelé mozdulás

123

(11)

(1,713)

(1,601)

Lefelé mozdulás

(246)

11

1,574

1,338

Felfelé fordulás

(246)

(24)

(1,699)

(1,969)

Lefelé fordulás

149

12

622

782

Rövid oldali emelkedés

181

8

153

342

Rövid oldali csökkenés

(366)

(16)

(446)

(827)

Legrosszabb eset

 

(366)

(24)

(1,713)

(1,969)

*AC-n (Amortized Cost) értékelt állomány

A valós érték ingadozása az HTCS portfolió esetében a tőkével szemben kerül könyvelésre. A tőkével szemben könyvelt átértékelési hatások a pénzáramok realizálódásával kerülnek át az eredmény-kimutatásba. A Jelzálogbank származtatott ügyletet a valós érték ingadozás mérséklése céljából köt, mely valós érték fedezeti kapcsolatban van a fedezett tétellel. Amennyiben hatékony a fedezet, mind a fedezett, mind a fedező tétel az eredménnyel szemben kerül elszámolásra. Az általános kamat pozíciók és a lejáratig tartott kötvények átárazódása pedig sem a tőkére, sem az eredmény-kimutatásra nincs hatással (Egyéb alatt szerepelnek).

 

Devizakitettség

Az év végi nyitott devizapozíció összesen 0.15 milliárd Ft-ot tett ki. A teljes nyitott devizapozíció 2 millió €-ban limitálva van. A pozíció a napi kezelés szerint értendő, a bank összes szerződés szerinti devizakockázatát mutatja mérlegen belüli és kívüli tételekkel, alaptermékekkel és származtatott termékek egyenértékesei szerint. A devizaárfolyam átértékelődésből származó minden piaci árváltozás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra.

39 Kockáztatott érték (VaR)

A VaR számításon (1 napra vonatkoztatva, 99%-os konfidencia intervallum mellett) alapuló belső modellel számított portfólió értékek 376 millió és 1,737 millió Ft között mozogtak 2023-ban. Az átlagos VaR érték
958 millió Ft volt, ami növekedés a korábbi évekhez képest.

Jelzálogbank esetében a részvény kockázat nem jelenik meg a kockázati faktorok között. A VaR értékének fő komponensei továbbra is a Credit spread (egyedi felár kockázat) és a kamatkockázat voltak. A Jelzálogbank főként saját kibocsátású jelzáloglevelet, refinanszírozott hiteleket, és állampapírt tart a mérlegében. Csakis az állampapír kitettségek tükröződnek a Credit spread kockázatban, mivel a saját kibocsátású jelzáloglevelekre nem számol egyedi kockázati felárat az UniCredit Csoport.

Némileg az árfolyam és vega kockázatok is hozzájárultak a teljes piaci kockázat alakulásához, de jelentősen elmaradtak a többi kockázati kategória mögött.

 

VaR értékek 2023. december 31-én (millió Forint):

Kockázati kategória

Év végén

Átlagos

Minimum

Maximum

Árfolyam kockázat

2

9

2

14

Kamatkockázat

372

730

233

1,699

Credit spread

490

885

490

1,045

Vega kockázat

22

4

-

23

Részvény kockázat

-

-

-

-

Teljes kockáztatott érték (VaR)

400

958

376

1,737

 

VaR értékek 2022. december 31-én (millió Forint):

Kockázati kategória

Év végén

Átlagos

Minimum

Maximum

Árfolyam kockázat

13

7

2

13

Kamatkockázat

725

528

267

1,159

Credit spread

928

567

235

987

Vega kockázat

-

-

-

-

Részvény kockázat

-

-

-

-

Teljes kockáztatott érték (VaR)

924

673

427

1,172

A Jelzálogbank kockázati pozíciójára vonatkozóan VaR és érzékenységi limitek kerültek megállapításra. A napi szintű kockázati jelentések részeként “Market Risk Riportok” készülnek minden kockázatvállaló üzleti területre vonatkozóan. Ezáltal minden érintett kockázatvállaló munkatárs és az adott osztályok vezetői számára elérhetőek az aktualizált és historikus adatok is.

40 Kamatérzékenység

2023. és 2022. év végén a Jelzálogbank (trading és befektetési) kamatpozíciója a jelentősebb devizákban az alábbiak szerint alakult:

Bázispont-érték a főbb devizák tekintetében (BPV, millió Ft):

2023. december 31-én

Éves statisztikai adatok

Deviza

3 hónapnál kevesebb

3 hónap és 1 év között

1 és 3 év között

3 és 10 év között

10 év fölött

Összesen

Maximum

Minimum

Abszolút átlag

EUR

(0.02)

0.00

0.45

(0.00)

0.00

0.44

1.10

(0.28)

0.13

HUF

(4.44)

(1.36)

(4.93)

(2.52)

(0.01)

(13.26)

2.15

(17.70)

9.88

Összesen (**)

(4.46)

(1.36)

(4.48)

(2.52)

(0.00)

(12.82)

 

 

 

 

2022. december 31-én

Éves statisztikai adatok

Deviza

3 hónapnál kevesebb

3 hónap és 1 év között

1 és 3 év között

3 és 10 év között

10 év fölött

Összesen

Maximum

Minimum

Abszolút átlag

EUR

(0.07)

(1.02)

0.63

0.57

0.00

0.11

0.44

(0.31)

0.19

HUF

(0.49)

1.26

4.31

0.94

(14.13)

(8.11)

(3.49)

(20.95)

10.00

Összesen (**)

(0.56)

0.24

4.94

1.51

(14.13)

(8.00)

 

 

 

(**) az összesen sor a riportolt, mindegyik devizában fennálló pozíciókockázatot figyelembe veszi

Az elmúlt két évben a Jelzálogbanknak kamatpozíciója csak forintban és euróban volt. A Jelzálogbank főként állampapírt, saját kibocsátású jelzáloglevelet és refinanszírozott hiteleket tart a mérlegében. Csakis az állampapír kitettségek tükröződnek a Credit spread kockázatban, mivel a saját kibocsátású jelzáloglevelekre nem számol egyedi kockázati felárat az UniCredit Csoport

41 Szavatoló tőke

Az 575/2013 EU Rendelet (CRR) egységes szabályokat állapít meg a felügyelt intézmények részére a tőkekövetelményekre vonatkozóan (COREP) 2014. január 1-től. illetve a pénzügyi jelentésekre vonatkozóan (FINREP) 2014. szeptember 30-ától.

A Jelzálogbank 2014. január 1-jétől alkalmazza a Basel III előírásokat. A Jelzálogbank megfelel a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) valamint a 2013/36 EU direktívában és az 575/2013 EU rendeletben előírt, valamint a nemzeti szabályozói és anyabanki utasításoknak, követelményeknek és módszereknek.

A Jelzálogbank legjelentősebb kockázatai a hitelezési kockázat, piaci kamat- és devizaárfolyam kockázat. Az integrált és online rendszerek a kockázatok folyamatos és rendszeres ellenőrzését biztosítják. A főbb pénzügyi kockázatok kezelésére vonatkozó szabályzatokat és folyamatokat az illetékes üzleti területek, a belső ellenőrzés, a felsővezetés és az Igazgatóság rendszeresen ellenőrzi.

A Jelzálogbank a hitelkockázati tőkekövetelményének számítása esetében a sztenderd módszer előírásait alkalmazza.

A Jelzálogbank politikájának fontos eleme az erős tőkebázis fenntartása, amivel a befektetői, hitelezői és piaci bizalmat, továbbá a működését a jövőben is fenn tudja tartani. A tőke szint meghatározásakor a felügyeleti elvárásoknak történő megfelelés mellett a tulajdonos hozamára gyakorolt hatás is figyelembevételre kerül.
A Jelzálogbank kiemelt figyelmet fordít arra, hogy egyensúlyban tartsa az áttételezéssel esetlegesen elérhető magasabb hozamokat a szilárd tőkehelyzet előnyeivel és az általa nyújtott biztonsággal.

A COREP jelentések egyik fő alkotóeleme a tőkemegfelelés: a szavatoló tőke, valamint a teljes kockázati kitettségérték áttekintése.

A szavatoló tőke összetevői:

-          Elsődleges alapvető tőke: Befizetett tőkeinstrumentumok és az ezekhez kapcsolódó ázsió, Tőketartalék, Egyéb tartalék, Eredménytartalék, Tárgyévi nyereség/veszteség, Halmozott egyéb átfogó jövedelem, Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások (Immateriális javak kapcsán)

-          Kiegészítő alapvető tőke

-          Járulékos tőke: Alárendelt kölcsöntőke

A szavatoló tőke szabályozó által elvárt minimum szintje a teljes kockázati kitettség 8%-a. A Jelzálogbank ezen felül a Hpt. és a Felügyelet által előírt tőkepuffer követelményeknek is megfelel.

A Magyar Nemzeti Bank engedélyt adott a 0%-os kockázati súly alkalmazására az összevont felügyelet alá tartozó Banktagok esetén.

 

Alapvető tőkeelemek

2023

2022

Jegyzett tőke

3,000

3,000

Tőketartalék

783

783

Eredménytartalék

14,116

14,442

ebből Anyavállalat tulajdonosait megillető nyereség/veszteség

3,260

660

Halmozott egyéb átfogó jövedelem

12

170

Egyéb tartalék

1,879

1,553

Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében

(228)

(723)

Immateriális javak (2020-tól CRR2 szerinti levonás)

(8)

(9)

Alapvető tőkeelemek összesen

19,554

19,216

Járulékos tőkeelemek

2023

2022

Alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető része

-

-

Járulékos tőkeelemek összesen

-

-

Szavatoló tőke

19,554

19,216

 

RWA

2023

2022

Hitelezési és partnerkockázat

7,556

2,804

Működési kockázat

5,573

4,687

RWA összesen

13,129

7,491

Tőkemegfelelési mutató (%)

148.94

256.52

Korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke

19,554

19,216

42 Mérlegfordulónap utáni események

Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembevételre került. Nem történt semmilyen jelentős esemény, amely befolyással lehet a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásaira.

A 2023. év eredménye után várhatóan 3,260 millió Forint osztalék kerül kifizetésre 2024 során.

Budapest, 2024. március 11.

 

 

 

 

_____________________

 

 

_____________________

Tamási Attila

 

 

Dr. Juhász Viktor

elnök - vezérigazgató

 

 

igazgatósági tag

 

 

 

 

 

4.     Vezetőségi jelentés

4.1.          A Jelzálogbank bemutatása

Az UniCredit Jelzálogbank (a továbbiakban: „Kibocsátó” vagy „Jelzálogbank”) szakosított hitelintézetként működő jelzálog-hitelintézet, amelyet 1998. június 8-án 3 000 000 000 forint alaptőkével a Bayerische Vereinsbank AG alapított. 2006. december 22. óta a Jelzálogbank egyszemélyes tulajdonosa az UniCredit Bank Hungary Zrt (a továbbiakban UniCredit Bank).

A Jelzálogbank székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. A Jelzálogbank telephellyel nem rendelkezik.

A Jelzálogbank fő tevékenysége a partnerbanki refinanszírozás és a jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás. A jelzáloghitelek elsődleges biztosítékául a Magyarország területén lévő, finanszírozott ingatlanra bejegyzett első ranghelyű jelzálogjogok és zálogjog csomagok szolgálnak. A jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás a saját és refinanszírozott hitelállomány jellemzően közép és hosszú lejáratú forrásait biztosítja, valamint a zöld keretendszer alatt kibocsátott kötvények a bankcsoport ESG célkitűzéseit támogatják.

A hatékonyság növelése érdekében a Kibocsátó egyes – a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint kiszervezhető, illetve az oda nem sorolt egyes kiszolgáló tevékenységeit ellátó – területei, mint például a banküzem, a humánpolitika, a számítástechnika, a számvitel stb., 2008 óta folyamatosan kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz. 2009. április 1-jétől a Jelzálogbank egyes üzleti területeinek feladatait szintén az UniCredit Bank látja el kiszervezett tevékenységként, ügynöki megbízási szerződés keretében. Ennek megfelelően az üzleti ingatlanok és a lakásvásárló magánszemélyek finanszírozásával, valamint a birtokfejlesztési és földalapú hitelezéssel kapcsolatos teljes ügyintézést az UniCredit Bank látja el. A hitelezési tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevelek és kötvények kibocsátását, valamint a refinanszírozási tevékenységet továbbra is a Jelzálogbank végzi.

 

Székhely:  1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.

Adószám: 12399596-4-44

Telefon:  (+36 1) 301-5500

Fax:   (+36 1) 301-5530

E-mail:   jelzalogbank@unicreditgroup.hu, ucjb.investor@unicreditgroup.hu

Honlap:  www.jelzalogbank.hu

 

4.2.           Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai

2023. december 31-én a Jelzálogbank Igazgatóságát és Felügyelő Bizottságát az alábbi személyek alkották.

 

Igazgatóság

 

Tamási Attila    Belső igazgatósági tag, az Igazgatóság elnöke

Borbély Árpád    Külső igazgatósági tag

Csáky Attila    Külső igazgatósági tag

Dr. Juhász Viktor    Belső igazgatósági tag

 

Felügyelő Bizottság

 

Giacomo Volpi    Felügyelő bizottság elnöke

Anschau János    Felügyelő bizottsági tag

Ivana Lonjak Dam    Felügyelő bizottsági tag

Albert Johan Hulshof    Felügyelő bizottsági tag

Nevena Nikse    Felügyelő bizottsági tag

Tóth Balázs    Felügyelő bizottsági tag

Vörös Réka    Felügyelő bizottsági tag

 

4.3.          Makrogazdasági környezet alakulása és a bankszektor teljesítménye

4.3.1.      A nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet alakulása 2023-ban

A 2023-as évet világszerte a megelőző két évben felfutó infláció utóhatásai jellemezték. A főbb jegybankok, tartva a 70-es évek hosszú inflációjának megismétlődésétől, folytatták a 2022-ben megkezdett kamatemeléseiket egészen az őszi hónapokig, amikor elégséges bizonyítékot kaptak az inflációs fordulatra. A Fed 5,5, míg az EKB 4 százalékos szinteken állította meg szigorítási ciklusát. Az inflációs fordulatot a monetáris kondíciók szigorodásán felül támogatták az árupiaci folyamatok, valamint az, hogy a telített gáztárolói kapacitások és a megnövekedett kínálat következtében a földgázpiaci árjegyzések meredek esésnek indultak. Általánosságban mérséklődés volt megfigyelhető a legtöbb árupiacon, jelentősen enyhült a gabonapiaci árnyomás is. Mindeközben a pandémia alatt akadozó ellátási láncokban jelentős javulás lépett föl nyárra, ami szintén enyhítette az inflációs nyomást. A 2022-es évtől meredeken emelkedő infláció és a dráguló hitelezés együtt jelentősen csökkentette a háztartások vásárlóerejét, ami segítette a dezinflációt.

A feltörekvő devizapiacokat a Fed kommunikációja, illetve az amerikai dollár mozgásai befolyásolták a legnagyobb mértékben. A befektetői hangulat egészen az első lefelé mutató amerikai reálgazdasági adatok beérkeztéig kedvezőtlen volt a feltörekvő piacokra, majd egy, az év végéig kitartó támogató fordulat állt be. A monetáris lazításokat az amerikai eseményeken felül támogatta a világgazdaság lassulása is, ugyanakkor az inflációs várakozások viszonylag magas szinten rekedtek meg. Ennek következtében a legtöbb jegybank – kiváltképp a feltörekvő piacokon – óvatos megközelítést alkalmazott.

Növekedés tekintetében heterogén képet festett magáról a világ 2023-ban. A kamatváltozásokra és a tőzsdei mozgásokra különösen érzékeny, de alapvetően zártabb gazdaságú Egyesült Államok erős növekedéssel zárta az évet, eközben a nyitott, és emiatt a világgazdasági növekedés lassulására érzékenyebb Kínában és Németországban jelentősen csökkent a kibocsátás. Kínában a korábban megszokott mintázat, melyben a lassulásokat jelentős állami gazdaságélénkítés követte, nem érvényesült 2023-ban, míg a demográfia, a túl nagyra nőtt ingatlanszektor, illetve az árnyékbankrendszerben rejlő veszélyek hosszabb távú kihívásokat hoztak a felszínre. Németországban az energiaintenzív iparágak gyenge teljesítményét tetézte a gépipari exportkereslet visszaesése, miközben a költségvetési szabályok merevsége miatt a fiskális politika nem tudott élénkítőleg hatni a gazdaságra.

A kötvénypiacokat az őszi monetáris politikai fordulatig emelkedő hozamok jellemezték. A feltörekvő régiós kompozitok hozamfelára ugyanakkor az év egészében alacsonyabban alakult mint 2022-ben. A hozamok júliusig, illetve október után emelkedő, a köztes időszakban csökkenő tendenciát mutattak, összhangban a monetáris politikai eseményekkel. A főbb részvénypiacok a monetáris szigorítás ellenére emelkedni tudtak, a német DAX 10, míg az S&P 20 százalék feletti erősödéssel zárták az évet.

4.3.2.      A hazai makrogazdasági folyamatok alakulása 2023-ban

2023 év elején a magyar inflációs ráta az egész Európai Unióban a legmagasabban tetőzött, ugyanakkor a tavaszi hónapoktól kezdve az élelmiszer, a rezsiárak és az üzemanyagárak kedvező alakulásától támogatva megindult lefelé a magyar fogyasztóiár-index. Az MNB a 2022 októberében - sürgősségi jelleggel - 18 százalékra emelt irányadó kamatának normalizációját meg tudta kezdeni májusban, ami az év hátralévő részében 100, illetve 75 bázispontos ütemben zajlott. A magyar infláció csökkenését és így a kamatcsökkentési ciklus megkezdését a jövedelmek vásárlóerejének csökkenése mellett a nemzetközi árukínálati korlátok oldódása tette lehetővé, amelyet itthon támogatott a negatív költségvetési impulzus, valamint a szigorodó monetáris kondíciók is.

A pénzpiaci hozamok áprilisig a bankközi kamatok közelében, majd áprilistól kezdve a bankközi kamatlábak alatt alakultak. Az implikált swaphozamok jellemzően 1 százalékponton belül, míg - kormányzati intézkedések nyomán - a diszkont kincstárjegyek hozamai júniustól kezdve 4-500 bázisponttal alakultak alacsonyabban, mint az azonos időtávú BUBOR jegyzések. A forint az év során összesen 4 százalékkal erősödött az euróval szemben, amit kezdetben a kiemelkedően magas hazai kamatszint támogatott, majd ősztől a nemzetközi monetáris szigorítási ciklus leállítása is támogatólag hatott a forintra.

Makrofinanszírozási folyamatokat tekintve jelentős javulás ment végbe 2023-ban, köszönhetően a csökkenő energiaáraknak, valamint a visszaeső belső fogyasztásnak. Az új uniós költségvetési ciklus forrásainak elmaradása mellett is érkeztek az EU felől transzferek (főként mezőgazdasági, illetve a kifutó uniós ciklus forrásainak eredményeként). A javuló finanszírozási folyamatok támaszt nyújtottak a forintnak is. Az év végére a vita alatt álló, vissza nem térítendő EU-s források nagyságrendileg harmada vált elméletileg elérhetővé a magyar kormány számára, miután teljesítette a horizontális blokkoló feltételeket. A pozitív fejlemények mellett is a megelőző évhez képest a kormány csak kis mértékben csökkentette mind a költségvetési hiányt, mind az államadósságot. A költségvetés helyzetének romlását elsősorban az adósságszolgálati terhek jelentős megugrása magyarázta, továbbá negatívan hatott az egyenlegre a közvetett adók gyenge realizálódása és a magasabb infláció nyomán emelkedő nyugdíjkiadások is. A bevételi oldalon az ágazati különadók, valamint egy egyszeri befizetés (MVM osztalék) javították az egyenleget, kiadási oldalon a rezsitámogatások a nemzetközi gázárak nyomán csökkenő finanszírozási igények jelentettek támaszt. Mind a pénzforgalmi, mind az eredményszemléletű hiány a GDP 6 százaléka közelében alakulhatott.

Reálgazdasági szintéren a 2022. évi (állami transzferek által jelentősen megtámogatott) 4,6 százalékos gazdasági növekedés után 2023-ban csökkent a gazdaság teljesítménye. A visszaesés mögött a gazdaság belső motorjai (fogyasztás, beruházás) mellett a készletek csökkenése húzódott meg, amit a jelentősen növekvő nettó export nem tudott teljes mértékben ellensúlyozni. Ezzel a régióban a legrosszabb növekedést érte el Magyarország 2023-ban. Termelési oldalon a mezőgazdaság bázishatásokkal megtámogatott teljesítménye, valamint a közösségi szolgáltatások járultak pozitívan hozzá a GDP-hez, míg a piaci szolgáltatások, az építőipar és az ipar lefelé húzták a növekedést. Ez utóbbi tevékenységcsoporton belül az év nagy részét a hazai felhasználásra termelő ágazatok visszaeső teljesítménye, valamint az exportra termelő, főként gépipari ágazatok alapvetően sokáig stabil termelésének kettősége jellemezte. Azonban az exportáló vállalatok új megrendelésállománya gyengélkedést mutatott júliustól fogva, ami végül az őszi hónapokban mutatkozott meg az exportáló ágazatok termelési adataiban is. A háztartások és a vállalatok finanszírozási képessége a csökkenő hitelfelvételi kedv és a magas kamatkifizetések eredményeként magasan alakult. A háztartások kamatbevételeinek több, mint 80 százaléka az államháztartástól származott, amit az inflációval átárazódó államkötvények magas állománya magyaráz.

4.3.3.      A magyar bankszektor teljesítménye 2023-ban

A magyar bankrendszer jövedelmezősége az extraprofitadó és egyéb kormányzati intézkedések hatása ellenére is kiugró. A szektor várhatóan 2023-ban a megelőző évet több mint kétszeresen meghaladó adózás előtti nyereséget ér el, amit a kamateredmény jelentős növekedése, a kockázati költségek csökkenése, valamint a nem kamatjellegű bevételek emelkedése tett lehetővé.

A kamateredmény növekedésében a jegybankkal szembeni kamateredmény volt a legfontosabb tényező, de az egyéb működési eredmények is hasonló mértékben bővültek. Ez utóbbi tételben kerülnek kimutatásra – amennyiben nem kerültek fedezeti körbe - a Babaváró és CSOK hitelekkel kapcsolatos átértékelések, amelyek a csökkenő kamatkörnyezetben felértékelődést mutatnak a banki könyvekben. Az államilag támogatott hitelek átértékelődése asszimmetrikusan hatott a hitelintézetek eredményére, függően a fedezettségi szintektől.

A kockázati költségek javulása, a gazdasági kilátások fokozatos oldódásával, az orosz és ukrán érdekeltségek 2022-es értékvesztés-képzésének bázishatásával, és a korábban törlesztési moratóriumban lévő hitelek újbóli törlesztővé válásával magyarázható. A reálgazdasági aktivitástól, a hitelezéstől és a pénzforgalmi tranzakcióktól nagymértékben függő nettó díj- és jutalékbevételek mind a kamatbevételek növekményéhez, mind az inflációhoz képest szerényebben teljesítettek. Ezt ellensúlyozta, hogy az operatív költségek növekedése is egyszámjegyű tartományban alakult. Az osztalékegyenleg pozitívan, míg a kereskedési egyenleg negatívan járult hozzá a szektor eredményéhez.

A hitelintézeti szektor eredményességét érdemben rontották az év során meghozott kormányzati intézkedések. A visszamenőleges adóalapon működő, módosított extraprofitadó több, mint 200 milliárd forinttal rontotta a szektor nyereségességét. Az áprilisi adómódosítás differenciáltan hatott a szektor szereplőire annak eredményeként, hogy az adóteher kevésbé sújtja az osztalékbevételt, valamint a nem szokványos tevékenység után keletkezett nyereségeket elérő bankokat. A jelzálogadósok, valamint a kkv vállalatokra vonatkozó kamatstop intézkedés meghosszabbításra került 2024. június 30-ig, ami szintén rontotta a szektor eredményességét.

A hitelkockázatok realizálódása jelenleg nem látható. A nem teljesítő hitelek rátája (NPL) a nem pénzügyi vállalati szegmensben érdemben nem változott 2022 közepe óta, 2023-ban is 3-4 százalék környékén alakult. A háztartási hitelek esetében egy, a moratórium lezárását követő technikai hatás mérsékelte az NPL rátát. A historikus viszonylatban is kedvező NPL ráta fennmaradását támogatta a kamatfixált hitelek magas állománya, illetve a kamatstop intézkedések is. Mindkét intézkedés eredményeként, valamint az év egészében jellemző magas jövedelmi dinamikák mellett a fixált törlesztőrészletek jelenértéke folyamatosan csökkent.

Mind a vállalati, mind a háztartási hitelállomány növekedési üteme mérséklődött a 2022-es évhez képest. A belföldi hitelállomány a visszaeső gazdasági növekedés és a magas hitelkamatok következtében csak szerény mértékben volt képes pozitív éves alapú volumennövekedést elérni. A támogatott vállalati hitelek szerepe az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül 2022-höz hasonlóan meghatározó volt. A dotált szegmens súlyának növekedését a nagymértékben negatív reálkamatokkal elérhető vállalati hitelösztönző programok (a Széchenyi Kártya Program MAX+ és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram) folyósításai tették lehetővé.

A háztartásoknak nyújtott hitelek enyhén pozitív növekedést tudtak elérni az év során, azonban reálértelemben ennél a szegmensél is nagyon jelentős volt a hitelezési visszaesés. A növekedés lassulásában a támogatott hitelek miatti magas bázishatás is érdemi szerepet játszott. A lakáshitelek kihelyezési dinamikája az év utolsó két hónapjában vett pozitív fordulatot, összefüggésben a 2024-re bejelentett, a támogatásokhoz való hozzáférést szűkítő kormányzati intézkedésekkel, amelyek előrehozott keresletet eredményeztek a szektorban. Hasonló folyamat volt megfigyelhető a Babaváró hitelek esetében is. Mindkét termékcsoport a kedvező év végi folyamatok mellett is bőven kétszámjegyű csökkenéssel zárta az évet. A személyi kölcsönök állománya növekedni tudott, köszönhetően a háztartások saját fogyasztásuk simítására vonatkozó igényének.

A szektor likviditási helyzete továbbra is kielégítő. A betétek állománya (az állampapírok és befektetési alapok által támasztott elszívó erő mellett is) nagyjából harmadával haladja meg a hitelek állományát, miközben a szabályozói szempontból releváns likviditási mutatók tekintetében továbbra is kielégítően teljesít a szektor. A tőkemegfelelési mutatókon felül a külföldi források aránya, a likvid eszközök súlya, valamint a működési költségek is jelentősen kedvezőbb képet mutatnak, mint a 2008-2010-es pénzügyi válságban.

4.3.4.      A magyar jelzáloglevél piac alakulása

A jelzáloglevelek a bankok alacsony kockázatú és hosszú lejáratú finanszírozásának fontos eszközei, amelyek egyúttal a pénzügyi rendszer stabilitásának szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak.

A pénzügyi stabilitási célok elérése érdekében 2017. április 1-jétől a jegybank bevezette a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóra (JMM) vonatkozó szabályozást, amelynek célja a banki forint eszközök és források közötti lejárati eltérés csökkentése volt.

A szabályozás szerint az 1 éven túli hátralévő futamidejű jelzáloghitel-állományt meghatározott arányban a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont hosszú forrásokkal – jelzáloglevelekkel, ill. jelzálogbankoktól felvett refinanszírozási hitelekkel – kell finanszírozni.

Kezdetben a jelzáloghitelek 15 százalékát kellett ilyen forrásokkal finanszírozni, ami az elmúlt években fokozatosan 25 százalékra emelkedett.

Az MNB 2018-ban jelzáloglevél-vásárlási programot is indított, elsősorban monetáris politikai okokból, de a program a JMM szintemelésekhez való alkalmazkodást is támogatta. A vásárlási program ugyan 2018 végén lezárult, de 2021-ben kizárólag a zöld jelzálogleveleket célozva folytatódott tovább, amely program a monetáris szigorítás következtében, 2022 áprilisában felfüggesztésre került.

A zöld jelzáloglevél-piac kialakulását az MNB zöld jelzáloglevél-vásárlási programján és a zöld jelzálogalapú források JMM-beli kedvezményes beszámíthatóságán keresztül is támogatta. Az intézkedések 2021 nyári bevezetése óta már több jelzálogbank bocsátott ki zöld jelzáloglevelet, 2023. novemberéig a teljes jelzáloglevél-állomány mintegy 13 százalékát kitevő volumenben, 238 milliárd forint értékben.

2022. július 1-jétől meghatározott feltételek mellett a deviza jelzálogalapú források is figyelembe vehetők a mutatóban. A deviza jelzálogalapú források elfogadása támogatja a jelzáloglevelek befektetői körének bővülését a külföldi befektetők aktívabb szerephez jutásával. A zöld források bevonásának fokozott ösztönzése érdekében, de az alkalmazkodáshoz és a megfelelő mértékű zöld jelzáloghitel-fedezetek felépüléséhez elegendő időt biztosítva, az elfogadható deviza jelzálogalapú forrásoknak fenntarthatósági (zöld) követelményeket is teljesíteniük kell, azonban az erre vonatkozó előírás 2023. október 1-jei hatályba lépése elhalasztásra került.

A deviza jelzáloglevelek megjelenése pozitív hatásai mellett az ezen értékpapírokra vonatkozó jogszabályi biztosítékok miatt nem jár a pénzügyi stabilitási kockázatok érdemi növekedésével. A módosítás nem vezet a lakossági devizahitelezés újraindulásához, mivel ezt a korábbi negatív tapasztalatok miatti általánosan alacsony fogyasztói kereslet, az MNB adósságfék szabályaiban e hitelekre érvényes jóval szigorúbb hitelfelvételi limitek és a forintban denominált Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékek elterjedtsége is gátolja.

A fennálló inflációs környezet következtében kialakult kamatemelési várakozások és a kockázati étvágy csökkenése a kötvényhozamokat minden piacon növelte. Emellett a hazai jelzáloglevél piacon az MNB kötvényvásárlási programjának kivezetése miatt a keresleti oldal jelentősen csökkent, mely kedvezőtlenül hatott a jelzáloglevelek állampapírokhoz képesti felárának alakulására. A bankokat érintő bizonytalan hazai szabályozási környezet és extra banki terhek (pl. kamatstopok, kamatplafon, extraprofit adó) is hozzájárulnak a jelzáloglevél-piaci hozamok jelentős emelkedéséhez és volatilitásának növekedéséhez, illetve a hazai papírok iránti külföldi kereslet csökkenéséhez.

Hosszabb távon azonban a kedvező jegybanki forrásszerzési lehetőségek szűkülésével, a banki likviditásbőség mérséklődésével egyre nagyobb teret nyerhet a jelzáloglevél-kibocsátás útján történő forrásszerzés.

A járvány és a háború pénzügyi rendszeri hatásai, valamint az aktuális tőkepiaci trendek és a deviza kibocsátásokhoz szükséges hosszabb felkészülési idő miatt a tervezett JMM szigorítások (mutatószint emelése 25-ről 30 százalékra, tőzsdei bevezetés előírás, kereszttulajdonlási szabályok) bizonytalan időre elhalasztásra kerültek.

4.4.          A Jelzálogbank tevékenységének bemutatása

4.4.1.      Refinanszírozás

A tevékenység leírása

A refinanszírozási terület fő tevékenysége a kereskedelmi banki partnerek által igényelt finanszírozás biztosítása, valamint a Jelzálogbank üzleti partnerei számára korábban kihelyezett lakás-, illetve üzleti célú forint- és deviza-jelzáloghitelekből származó portfólió menedzselése. A refinanszírozás iránti keresletre kedvezően hatott a Magyar Nemzeti Bank által 2017. április 1-jétől bevezetett Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM). Az új felügyeleti mutató, melynek célja a forint eszközök és források lejárati eltéréséből eredő kockázat mérséklése, a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források (pl. jelzáloglevelek) és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint a szabályozás bevezetésekor 15 százalék volt, azaz a lakossági jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban az MNB rendelet szerinti forrásoknak kellett finanszírozniuk. A szabályozói előírás tovább növelte a refinanszírozási tevékenység iránti keresletet, 2018. október elsejétől a JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 20%-ra, 2019. októberétől pedig 25%-ra emelkedett, az elfogadható jelzáloglevelek futamideje pedig 3 évre növekedett. A 2021-es évben bevezetett módosítások eredményeként, a zöld jelzáloglevelek, valamint a zöld refinanszírozási hitelek 1,5-szörös szorzóval kerülnek figyelembevételre a mutató számításakor, ezzel támogatva a zöld forrásbevonást.

2023. évben az anyabanki refinanszírozás tekintetében jelentős állománynövekedés következett be az anyavállalat lakossági hitelezésből bevonható új eszközállomány mértékének köszönhetően. A csoporton kívüli, JMM megfelelést célzó refinanszírozás tekintetében a Jelzálogbank két kereskedelmi banki partnerrel rendelkezik együttműködési megállapodással, a 2023-as évben növekedett a külső refinanszírozás állománya. A refinanszírozási terület a meglévő refinanszírozási portfólió kezelési tevékenysége során ellátja az átárazások, a kapcsolódó ügyfélügyletek, elő- és végtörlesztések, ingatlanfedezet-cserék, illetve további partnerbanki és ügyfélkérések rendezési feladatait. Új állomány refinanszírozására partnerbanki igény esetén, illetve zöld kötvénykibocsátás mögé zöldnek minősíthető eszközök gyűjtése érdekében kerül sor.

Célja és stratégiája

Az üzletág alapvető stratégiai célja az anyabank és más piaci szereplők számára refinanszírozási hitelek nyújtása, valamint a Jelzálogbank zöld kötvénykibocsátásához zöld eszközök gyűjtése. Az üzletág további célja, hogy az UniCredit Csoport és azon belül az UniCredit Bank stratégiájának keretein belül az új üzleti lehetőségeket feltárja és kihasználja.

A 2023. év folyamán a meglévő üzleti partnerekkel élő megállapodások karbantartására, valamint a meglévő hitelkeretekre újabb lehívásokra került sor. A 2024. évre kitűzött cél a meglévő partnerekkel az állomány további növelése

A terület a portfólió kezelési és a refinanszírozási tevékenységhez kapcsolódó feladatokat az optimális forrásfelhasználás, illetve a kockázatok minimalizálása érdekében szoros együttműködésben végzi az értékpapír-kibocsátási és a kockázatkezelési területtel.

A tevékenység eredményei

Az államilag támogatott forint refinanszírozási állomány csökkenése 2023. évben is folytatódott, az állomány csökkenését a korábbi években refinanszírozott hitelek normál- és előtörlesztéseinek együttes összege mozgatta. A támogatott forint refinanszírozási állomány 2023. év végére 1 milliárd forint alá csökkent.

Az EUR devizanemű kölcsönnel finanszírozott üzleti ingatlanok részaránya a meglévő eszköz karbantartása eredményeként kis mértékben emelkedett. Új refinanszírozási ügyletállomány bevonását a Jelzálogbank nem tervezi.

Anyabanki forint refinanszírozás tekintetében 2023. évben új kihelyezés összesen 116 milliárd forint értékben történt. Így összességében a refinanszírozott lakossági - nem támogatott - forint anyabanki hitelállomány a 2023. év végére 276 milliárd forintra nőtt.

2023. év végén a refinanszírozási terület adta a teljes jelzálogbanki hitelportfólió (teljes kintlévőség) 99 százalékát, amellyel jelentős mértékben járult hozzá a Jelzálogbank által elért üzleti eredményekhez.

4.4.2.      Jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás

A tevékenység leírása

A Jelzálogbank a saját és refinanszírozott hitelállományának jellemzően közép- és hosszú lejáratú forrásait a korábbi gyakorlatnak megfelelően jelzáloglevél-kibocsátás és pénzpiaci, illetve hosszú lejáratú hitelfelvétel által biztosítja. A Jelzálogbank az általános működéshez szükséges forrásokat a pénzpiaci hitelfelvétel mellett fedezetlen kötvénykibocsátással is megteremtheti.

A jelzáloglevelek és kötvények forgalomba hozatala kibocsátási program keretében valósul meg, melynek során a Jelzálogbank jellemzően közép- és hosszú lejáratú forint- és devizaforrásokat von be a tőkepiacról.

A jelzáloglevél- és kötvénykibocsátások gyakorisága és volumene változó. A támogatott forinthitelek árazásának biztosítása érdekében legalább háromhavonta szükséges kibocsátást szervezni, míg nagyobb volumenű kibocsátásokra jellemzően a lejáratok megújításakor, új refinanszírozási hitelek nyújtásakor, továbbá kedvező kondíciójú közép- és hosszú futamidejű forrásbevonási lehetőség esetén kerül sor. A jelzáloglevelek jellemzően nyílt formában kerülnek kibocsátásra, a programtájékoztató azonban lehetőséget ad zártkörű kibocsátásra is.

A kibocsátott instrumentumok általában tőzsdei bevezetésre kerülnek, a programtájékoztató keretében azonban nem tőzsdei jelzáloglevél és kötvény kibocsátása is megvalósulhat.

A tevékenység célja és stratégiája

A finanszírozási tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevél-kibocsátást a Stratégiai Forrásgyűjtési szakterület végzi. A stratégiai finanszírozási forrás biztosításán felül a jelzáloglevél-kibocsátás célja az UniCredit csoportszintű kamat- és likviditási kockázat-minimalizálásának támogatása a csoportszintű szabályozással összhangban.

A kibocsátó célja továbbá üzleti stratégiájával összhangban hozzájárulni a környezetvédelmi és nemzetközi klímacélok eléréséhez. Ennek megfelelően a Kibocsátó, az UniCredit Csoport Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerén belül zöldnek minősített jelzálogleveleket bocsát ki, amely kibocsátásokból bevont forrásokat olyan zöld eszközök finanszírozására, illetve refinanszírozására használja fel, amelyek megfelelnek a keretrendszerben leírt energiahatékonysági kritériumoknak.

A Jelzálogbank tőke- és pénzpiaci tevékenysége az UniCredit Csoport és az UniCredit Bank tevékenységével összhangban kerül kialakításra.

A tevékenység eredményei

A Jelzálogbank a 2021-es évben csatlakozott a nemzetközi UniCredit Csoport ESG- és zöld keretrendszeréhez. A keretrendszer alapján kibocsátásra kerülő zöld jelzáloglevelek segítik a Jelzálogbank és anyavállalata zöld stratégiájának elérését és az olcsó forrás bevonásával az ügyfelek számára lehetőséget teremt a kedvezőbb árazású zöld hitel eléréséhez. 2023-ban a Jelzálogbank 20 milliárd forint névértékű zöld kötvényt bocsátott ki a keretrendszeren belül.

A Jelzálogbank 2023-ban élt a Magyar Nemzeti Bank által szigorúbb feltételekkel újból meghirdetett lehetőséggel a jelzáloglevél-állomány elsődleges piaci vásárlással történő megújítására. A Program keretein belül az MNB 8 milliárd forint névértékben vásárolt jelzáloglevelet a szeptemberi aukción.

A Jelzáloglevél Megfelelési Mutató (JMM) szintjének korábban 2023. októberre tervezett emelését határozatlan időre elhalasztotta a Nemzeti Bank, így a mutatónak való megfelelés nem követeli meg a kibocsátás szintjének növelését. A 2023-ban lejáró jelentős jelzáloglevél-állomány megújítása sikeresen megtörtént, garantálva a JMM mutatónak biztonságos megfelelést.

A Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél-állomány alakulását a 2023-as év folyamán a lejáró állomány megújítása mellett, a nemzetközi UniCredit Csoport az anyabank jelzáloghitel-portfóliójának refinanszírozásához szükséges forrás biztosítása, a jelzáloghitel-finanszírozás, valamint a támogatott forinthitel-állomány folyamatos, piackövető árazása, továbbá a jelzáloglevél Megfelelési Mutató (JMM) által előírtaknak való megfelelés határozta meg.

Jelzáloglevél- és kötvény kibocsátási program

A tárgyidőszak jelzáloglevél és kötvény kibocsátásai a Jelzálogbank 2022-23. évi, majd annak lejártát követően a 2023-24. évi –180 milliárd forint keretösszegű- Jelzáloglevél és Kötvény Programjai keretében valósultak meg.

A tárgyidőszak elején érvényben lévő 2022-23. évi kibocsátási program a 2023-as évben egy alkalommal került kiegészítésre. Az Alaptájékoztató 2. számú kiegészítésének közzétételét (Éves jelentés) az MNB a H-KE-III-210/2023. számú határozatával 2023. május 10-én engedélyezte.

A 2023-24. évi 180 milliárd forint keretösszegű jelzáloglevél és kötvény program elindítását a Magyar Nemzeti Bank a H-KE-III-554/2023. számú határozatával hagyta jóvá 2023. szeptember 19-én. Az érintett programhoz kapcsolódó alaptájékoztató a 2023-as évben két alkalommal került kiegészítésre (2023. Első Féléves jelentés, vezető állást betöltő személyek körében történő változások), amely kiegészítéseket a Magyar Nemzeti Bank a H-KE-III-660/2023., illetve H-KE-III-870/2023. számú határozataival hagyta jóvá 2023. október 27-én és 2023. december 15-én.

Jelzáloglevél-állomány alakulása

2023-ban összesen 67,5 milliárd forint névértékű, forintban denominált jelzáloglevél került kibocsátásra, hat alkalommal, nyilvános kibocsátás/aukció keretében. Augusztusban a Jelzálogbank UCJBV 2027/A sorozatából történt kibocsátás 20 milliárd forint névértékben. Szeptemberben került sor a Jelzálogbank harmadik zöld kötvény kibocsátására, melynek során az UCJBG 2029/A új jelzáloglevél sorozat 20 milliárd forint névértéken került forgalomba. Ezzel párhuzamosan sor került egy új, 6 éves futamidejű, fix kamatozású jelzáloglevél sorozat kibocsátására is 23,2 milliárd forint értékben, majd pedig novemberben további 4,3 milliárd került forgalomba.

Márciusban és júniusban az UCJBF 2028/A sorozatból történt alacsony mennyiségű rábocsátások a támogatott jelzáloghitelek átárazásához kapcsolódó kötelezettségek teljesítését támogatta.

2023. évben egy jelentős volumenű jelzáloglevél sorozat, az UCJBF 2023/A esetén került sor lejáratra 50,3 milliárd forint névértékben. A tárgyidőszakban a Jelzálogbank nem vásárolt vissza jelzáloglevelet.

A fenti tranzakciók következtében a tárgyidőszak végén a Jelzálogbank által kibocsátott, forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevél-állomány 2022. év végéhez képest összesen 17,2 milliárd forinttal nőtt, 2023. év végén az állomány 263 milliárd forintot tett ki. Más devizában denominált jelzáloglevéllel a Jelzálogbank nem rendelkezett.

Kötvényállomány alakulása

A Jelzálogbank 2023-ban - története során először - lakossági befektetők részére fedezetlen kötvényeket bocsátott ki, az UniCredit Bankkal szoros együttműködésben. A forintban denominált kötvény portfólió (névértéken számolva) 1,24 milliárd forintot tett ki 2023 év végén, míg az euróban denominált kötvények névértéke 6,44 millió euró volt. A kötvények forgalomba hozatalára jegyzési eljárás keretein belül került sor összesen három alkalommal. A kötvények nem kerültek tőzsdei bevezetésre. A kötvények kizárólag fix kamatozású instrumentumok.

 

4.4.3.      Lakásvásárló magánszemélyek finanszírozása, birtokfejlesztési és földalapú hitelezés

A tevékenység leírása

Az üzletág ügyfélkörébe azon magánszemélyek tartoznak, akik a Jelzálogbankkal 2009. március 31-ig együttműködési megállapodást kötött építési vállalkozók által értékesítési célra épített, új lakásokat megvásárolták, és akiket a Jelzálogbank hitelképesnek minősített. Az ingatlanok főként Budapesten, illetve annak agglomerációs övezetében találhatók, kiemelt lakóövezetekben, illetve lakóparkokban.

A Jelzálogbank elsősorban őstermelő magánszemély ügyfeleknek, illetve egyéni vállalkozóknak nyújtott birtokfejlesztési forinthiteleket, illetve szabad felhasználású jelzáloghiteleket termőföld biztosíték kikötése mellett.

A tevékenység eredményei

A lakásvásárló magánszemélyek hitelportfóliója (kintlévősége) 2023. december 31-én 2,37 milliárd forint volt, mely a teljes jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) 0,7 százalékát adta.

A birtokfejlesztési és földalapú hitelek, valamint a kisvállalati hitelek állománya (kintlévősége) 159 millió forint volt, mely a teljes jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) csak elhanyagolható részét tette ki.

2010. január 1-jétől a Jelzálogbank üzletszerű lakásfinanszírozási, valamint birtokfejlesztési és földalapú hitelezési tevékenységet nem folytat, új hitelszerződéseket nem köt, a meglévő portfólió kezelésével, utógondozásával kapcsolatos operatív tevékenységeket az UniCredit Bank végzi.

 

4.5.          Likviditáskezelés

A strukturális (hosszú távú) likviditási limitrendszer és a strukturális likviditási pozíció menedzselésére vonatkozó belső szabályok 2017-ben bővültek. A Group 2017. januárjától új strukturális likviditási mutatókat (strukturális FX gap és kiigazított NSFR) vezetett be, amelyek alakulását átmeneti mentesség keretében a korábbi limitekkel párhuzamosan követték 2019. végéig; 2020-tól csak az új mutatók érvényesek.

A strukturális FX gap mutató az adott devizában lévő egy éven túli források és ugyanazon devizában szereplő egy éven túli lejáratú eszközök különbözete (a kiigazított NSFR számításnak megfelelő besorolási kritériumok szerint). Limitek nem, de triggerek kerültek megállapításra EUR devizára és egyéb devizákra.

A kiigazított NSFR mutató a lejáratonként kiigazított nettó finanszírozási mutató, értéke az adott időpontnál hosszabb lejárati sávokban lévő források kumulált értékének és az ugyanott feltüntetett eszközök kumulált értékének a hányadosa. Limitek nem, de triggerek kerültek megállapításra 3 év fölötti és 5 év fölötti időablakokra.

Élve a CRR által biztosított lehetőséggel, valamint a helyi szabályozó nyitottságának köszönhetően a Jelzálogbank kezdeményezte és 2023. július 4-én a Magyar Nemzeti Banktól, mint helyi szabályozó hatóságtól felmentést kapott az egyedi NSFR szabályozó megfelelés alól.

A Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM) szabályozó MNB rendelet szerint a hazai hitelintézetek (csoportszinten) a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat 2017. április 1-jétől legalább 15%-ban, 2018. október 1-jétől pedig legalább 20%-ban, 2019. október 1-jétől 25%-ban hosszú lejáratú, stabil, jelzálog fedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. A magyarországi UniCredit vállalatcsoport egész évben megfelelt a szabályozói követelményeknek, 37,1%-os JMM rátával zárta az évet.

A Jelzálogbank a rövidtávú likviditásának menedzselését a UniCredit Bankkal kötött pénzpiaci ügyletek segítségével végzi, figyelembe véve a Jelzálogbankra vonatkozó likviditásfedezeti követelményt. A likviditásfedezeti követelmény (LCR – Liquidity Coverage Ratio) értelmében a hitelintézeteknek elegendő likviditási puffert kell tartaniuk, hogy abból fedezni tudják egy harminc naptári napos stresszidőszak nettó likviditás kiáramlását. Az MNB nemzeti hatáskörben 2016. április 1-től előírja a likviditásfedezeti mutató 100 százalékos teljesítését.

Az LCR alakulását a Jelzálogbank folyamatosan figyelemmel kíséri és menedzseli. 2023. december 31-én az LCR értéke messze meghaladta a 100%-os minimum szintet, így a Jelzálogbank megfelelt a szabályozói követelménynek.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2162 IRÁNYELVE (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvényekről 16. cikke, valamint annak magyarországi implementálásaként, az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről alapján, a jelzáloglevelet kibocsátó pénzügyi intézménynek a jelzáloglevél-program 180 napon belül esedékes legmagasabb összesített nettó likviditáskiáramlásának fedezése céljából likvid eszközökből álló likviditási puffert szükséges tartania. A likvid eszközök kizárólag fedezeti könyvbe bevont eszközök lehetnek (jellemzően állampapírok, hitelintézettel szembeni rövid lejáratú betétek). A jelzálogbank a pufferképzési kötelzettségeinek folyamatos megfelelése céljából nettó likviditási kiáramlásának alakulását rendszeresen monitorozza. 2023 év végén nem merült fel likvideszköz-tartási kötelezettsége a Jelzálogbanknak.

A Jelzálogbank befektetési célú és lejáratig tartandó értékpapírok közé sorolt állampapírokkal rendelkezik. Az állampapír-portfólió fenntartásának elsődleges célja a szükséges pótfedezetek biztosítása a fedezeti könyv számára, illetve a likviditási tartalék biztosítása. Az állampapír állomány tavalyi évhez képest nem változott, - névértéken – 48,7 milliárd forintot tett ki 2023. december 31-én. A portfólió rövid és hosszú lejáratú államkötvényekből áll, amiből év végén 31,2 milliárd forint névértékű állomány szerepelt a fedezeti könyvben.

4.6.          Foglalkoztatási politika

A foglalkoztatási struktúra továbbra is a banki tevékenységek racionalizálásának szellemében, alapvetően a több munkáltatós szerződésekre épül.

A Társaság sokszínűséggel kapcsolatos politikája a Javadalmazási Politika részét képezi.

A Jelzálogbank Vállalatirányítási nyilatkozatát a www.jelzalogbank.hu weboldalon teszi közzé az éves jelentés közzétételével egyidőben.

4.7.          A Jelzálogbank főbb kockázatai

4.7.1.      A makrogazdasági környezet alakulásából eredő kockázatok

A Jelzálogbank általános üzleti tevékenységét és jövedelmezőségét a mindenkori makrogazdasági és jogszabályi környezet alakulása, valamint a nemzetközi és hazai pénz- és tőkepiaci tendenciák és likviditási helyzet érdemben befolyásolják. A makrogazdasági környezet a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének, kockázatviselő képességének és megtakarítási hajlandóságának alakulásán keresztül befolyásolja a lakáscélú hitelállomány alakulását és a hitelportfólió minőségét. A főbb hazai makrogazdasági mutatók alakulása – a GDP, a költségvetés és a fizetési mérleg egyenlege, az államadósság alakulása és az infláció mértéke – a monetáris politika eszközrendszerén keresztül közvetve vagy közvetlenül hatással vannak a referenciakamat szintjére és a forint árfolyamára, amelyek meghatározó tényezőnek tekinthetők a forrásköltségek és a hitelportfólió minőségének alakulása szempontjából. A fentiek mellett a Jelzálogbank üzleti tevékenységét a bankszektor mindenkori likviditási helyzete és a szabályozói környezet változása nagyban befolyásolja.

4.7.2.      Hitelkockázat

Kockázatvállalási politikája alapján a Jelzálogbank bankok és pénzintézetek refinanszírozására fókuszál, egyéb hitelnyújtást üzletszerűen nem végez. A korábban kihelyezett lakossági jelzálog- és birtokfejlesztési föld alapú nem lakossági hitelállományát aktívan kezeli.

Hitelkockázati szabályzatai tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, kockázatvállalási szerződések megkötésére, az adósok és partnerek minősítésére, kockázatvállalási döntési rendre, fedezetek értékelésére, monitoringjára és éves felülvizsgálatára, hitelkönnyítésre valamint az értékvesztésre és céltartalék képzésre vonatkozó eljárásokat.

A Jelzálogbank az alábbi kockázatkezelési elvek alapján hozza meg hitelkockázati döntéseit:

Az értékvesztés, várható veszteség összege a döntést követően kerül könyvelésre a Jelzálogbank számviteli rendszerébe.

A Jelzálogbank 2018. január 1-jétől az IFRS9 standard szerinti módszertant alkalmazza az értékvesztés számításhoz a hitelezési kockázatnak kitett pénzügyi instrumentumok esetében. A Jelzálogbank az értékvesztés kiszámításához a jövőben felmerülő várható veszteséget veszi alapul, összhangban a számviteli és felügyeleti elvárásokkal. Az értékvesztés, várható veszteség összege a döntést követően kerül könyvelésre a Jelzálogbank számviteli rendszerébe.

A Csoport és a Jelzálogbank a követeléskezelési és átstrukturálási folyamataira kiemelt hangsúlyt fektet, melynek körében az MNB 5/2022 (IV.22) továbbá 39/2016. (X. 11.) és a 2/2019 (II.13) számú ajánlásaiban foglaltakat figyelembe véve és az abban foglaltakat teljesítve folyamatosan újratárgyalási lehetőséget biztosít azon lakossági ügyfelei számára, akik fennálló fizetési problémáikat, romló gazdasági helyzetüket jelzik a Jelzálogbank részére vagy a Jelzálogbank a már a fennálló késedelem okán észleli azt.

A törlesztési moratórium 2022.12.31-el kivezetésre került, a 2023-as évet már csak a moratóriumból kilépett ügyfelek, ügyletek kezelése érintette.

A Magyar Kormány 2022. január 1-jétől a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású fogyasztói jelzáloghitel-szerződésekre vonatkozóan kamatstopot léptetett életbe, melyet 2022. november 1-jétől a legfeljebb 5 éves kamatperiódusban rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is kiterjesztett. Ezt a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII.24.) kormányrendelet szabályozza.

A 2023. december 1-jén hatályba lépett 522/2023. (XI.30.) kormányrendelet a kamatstop időtartamát 2024. június 30. napjáig meghosszabbította.

Jelenleg 10 esetben önálló végrehajtás, 2 ügyben végrehajtási becsatlakozás van folyamatban. Az ügyfelek a családi csődvédelem intézménye által nyújtott programba minimális számban jelentkeztek, adósságrendezési eljárással 2 ügyfél érintett.

2023-ban hitelkövetelés értékesítésre nem került sor.

4.7.3.      Kamatkockázat

A Jelzálogbank kamatkockázata a finanszírozandó állományok és azok forrásainak különböző lejárati szerkezetéből és eltérő kamatozásából származik. A kamatkockázat jelentkezhet mind a forint-, mind a devizaeszközök és források kamatszerkezetének eltéréséből.

A Jelzálogbank esetében a kamatkockázatot befolyásolják

A Jelzálogbank az instrumentumok eltérő kamatozási jellemző hatásait derivatívákkal tompítja.

4.7.4.      Devizaárfolyam kockázatok

A Jelzálogbanknak devizaárfolyam kockázata keletkezik, ha az eszközoldali termékeket azok devizanemétől eltérő devizában finanszírozza. E kockázatok kezelése az anyabank által konszolidált szinten történik, határidős és devizacsere ügyletek, keresztdevizás kamatlábcsere ügyletek, valamint eszköz-forrás menedzsment módszerek alkalmazásával.

A Jelzálogbank deviza eszközeit anyabanktól felvett bankközi devizaforrásokból finanszírozza, ezáltal biztosítja a devizapozíció zárását.

4.7.5.      Likviditási kockázat

A banki treasury tevékenység alapvető eleme a likviditás biztosítása, valamint az eszközök és források lejáratának eltéréséből fakadó likviditási kockázat csökkentése és semlegesítése. A Jelzálogbank a likviditási kockázatot alapvetően a követelések és kötelezettségek lejárati szerkezetének finomhangolása, valamint derivatív ügyletek révén biztosíthatja, bár jövedelmezőségi szempontokból – limitekkel szabályozott mértékig – lejárati transzformációt is alkalmazhat. Amennyiben a jelzáloghitelek, illetve a kibocsátott jelzáloglevelek lejárati és mennyiségi eltérése indokolja, a Jelzálogbank az eszközök és források kívánt mértékű megfeleltetése céljából rövid távú (1-3 hónapos lejárati tartomány) és/vagy a jelzáloglevél-kibocsátási politikával összhangban lévő hosszú távú (1 évnél hosszabb lejárati tartomány) megoldásokat alkalmazhat.

A partnerbanki refinanszírozási ügyletállomány és a kibocsátott jelzáloglevél állományok jellemző különözetét bankközi ügyletekkel egyensúlyozza ki.

A Jelzálogbank likviditáskezelési stratégiájának kialakítása alapvetően csoportszinten, az UniCredit Bankkal összehangoltan történik, az éven belüli és az éven túli (strukturális) likviditási pozíciókat azonban az alkalmazott egyedi limitek és belső szabályok határozzák meg.

4.7.6.      Működési kockázat

Működési kockázatnak tekintendő a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteségek kockázata. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság, ügyfél, termékek üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, a Jelzálogbank tárgyi eszközeiben bekövetkezett károk, az üzletmenet fennakadása, rendszerhibák és végrehajtás folyamatkezelés során történő manualitásból eredő hibák.

A stratégiai kockázat, és a reputációs kockázat nem, míg az üzletviteli kockázat, a jogi és a compliance kockázat része a működési kockázatnak.

A működési kockázatkezelés kontrollingot kiszervezett tevékenységként az UniCredit Bank végzi.

4.8.          Szavatoló tőke változása

A Jelzálogbank szavatoló tőkéje az előző év végi 19 216 millió forintról 19 555 millió forintra emelkedett. A pozitív tárgyévi nettó eredmény 2023. év végén 3,26 milliárd forint volt, amely jelentős része várhatóan osztalékként kifizetésre kerül. A szavatoló tőke alakulását befolyásolta az előző évek eredménye terhére kifizetett osztalék, a tőkével szembeni valós értékelés, valamint az általános tartalékképzés.

4.9.          A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői

A Jelzálogbank 2023. év végi mérlegfőösszege 427 milliárd forintra emelkedett. Ez az összeg 80,4 milliárd forintos növekedést jelent a 2022. év végi értékhez képest, de 8 milliárd forinttal elmarad a tervezett értéktől. A mérleg bővülése év/év alapon leginkább a hitelintézetekkel szembeni nettó követelés-állomány növekedésének köszönhető (+78 milliárd forint), azonban ez a mérlegtétel 8,8 milliárd forinttal a tervezett alatt zárt. Az ügyfelekkel szembeni nettó követelésállomány a tervezettnél kevésbé csökkent, így év végén 0,5 milliárd forinttal a tervezett szint felett maradt. A kibocsátott kötvényállomány 262 milliárd forinton zárt, amely kis mértékben elmarad a tervtől és 46,5 milliárd forintos növekedést jelent 2022 év végéhez képest.

A Jelzálogbank 2023. évi adózott eredménye 3 260 millió forint. A bevételek 2,5 milliárd forinttal túllépték a tervezett szintet, mely elsősorban a magasabb kamateredménynek köszönhető (növekedő kamatkörnyezet), azonban a trading eredmény elmarad a tervtől. A működési költségek a tervhez képest megtakarítással zártak (105 millió forint), a nettó értékvesztés 286 millió forinttal alacsonyabb lett a büdzsében szereplő értékhez képest visszaírásoknak köszönhetően. A Jelzálogbankot 2023-ban 119 millió forint extraprofit különadó fizetési kötelezettség terhelte.

A Jelzálogbank eredményességét jelző indikátorok (adózás utáni eredményre vetítve) az alábbiak szerint alakultak:

ROA2023=0,84%  ROE2023=14,94%

ROA2022=0,22%  ROE2022=3,04%

Az eszköz és tőkearányos megtérülési mutatók jelentős növekedése a bázisévhez képest elsősorban a magasabb adózás utáni eredményre vezethető vissza.

A társaság jövedelmezősége várhatóan tovább javul 2024-ben, elsősorban az erősödő kamatbevételeknek köszönhetően. Az ügyfelekkel szembeni nettó követelésállomány várhatóan némileg tovább csökken, a hitelintézetekkel szembeni nettó követelésállomány a terv szerint 2024-ben 8%-kal esik vissza, míg a kibocsátott értékpapírok állománya 9,5%-kal bővül. A tervezett mérlegfőösszeg 413 milliárd forint 2024. év végén.

5.     Forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek értékei, pótfedezetek

A forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek 2023. december 29-ei állapot szerinti értékei

 

 

A forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevelek még nem törlesztett

                   Névértéke  (a)

262 956 970 000

Ft

                   Kamata      (b)

77 209 244 125

Ft

Összesen (a+b)

340 166 214 125

Ft

Forgalomban lévő devizában denominált jelzáloglevelek - fordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamon - forintra átszámított még nem törlesztett

                   Névértéke (c)

0

Ft

                   Kamata     (d)

0

Ft

Összesen (c+d)

0

Ft

Jelzáloglevél megszüntetés átalányköltsége

Névértéke (e)

262 956 970

Ft

Kamata     (f)

0

Ft

Összesen (e+f)

262 956 970

Ft

Forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevelek és a devizában denominált
jelzáloglevelek együttes, még nem törlesztett

                   Névértéke (a+c+e)

263 219 926 970

Ft

                   Kamata     (b+d+f)

77 209 244 125

Ft

Mindösszesen (a+c+e+b+d+f)

340 429 171 095

Ft

Forintban rendelkezésre álló rendes fedezetek vagyonellenőr által igazolt értéke

 

 

                   Tőkekövetelés   (g)

329 693 670 920

Ft

                   Kamatkövetelés (h)

316 915 590 249

Ft

Összesen (g+h)

646 609 261 169

Ft

Devizában rendelkezésre álló rendes fedezetek - fordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamon -forintra átszámított értéke

 

 

                   Tőkekövetelés   (i)

6 177 043 732

Ft

                   Kamatkövetelés (j)

1 125 394 050

Ft

Összesen (i+j)

7 302 437 782

Ft

A forintban és devizában rendelkezésre álló rendes fedezetek együttes értéke:

 

 

                   Tőkekövetelés   (g+i)

335 870 714 652

Ft

                   Kamatkövetelés (h+j)

318 040 984 299

Ft

Mindösszesen (g+i+h+j)

653 911 698 951

Ft

Pótfedezetek értéke:

 

 

                   Tőkekövetelés   (k)

26 238 810 000

Ft

                   Kamatkövetelés (l)

6 350 492 113

Ft

Összesen (k+l)

32 589 302 113

Ft

Likviditási puffer

                   Tőkekövetelés (m)

5 212 250 000

Ft

                   Kamatkövetelés (n)

0

Ft

Összesen (m+n)

5 212 250 000

Ft

 

Pótfedezetek

 

A Jelzálogbank a pótfedezetek teljes értékét államkötvényben tartja. Az államkötvények mindegyike dematerializált értékpapír, őrzésük az UniCredit Banknál történik.

 

Megnevezés

Névérték

Piaci érték

Magyar Államkötvény 2026/E

3 060 000 000 Ft

2 759 621 220 Ft

Magyar Államkötvény 2027/A

10 100 000 000 Ft

9 202 867 500 Ft

Magyar Államkötvény 2027/B

10 578 810 000 Ft

11 027 880 485 Ft

Magyar Államkötvény 2030/A

2 500 000 000 Ft

2 144 468 750Ft

 

Likvid ezközként nyilvántartott állomány

 

A Jelzálogbank 2023. december 29-én a likvid eszközökből álló likviditási pufferét államkötvényből képezte.

 

Megnevezés

Névérték

Piaci érték

Magyar Államkötvény 2027/B

5 000 000 000 Ft

5 212 250 000 Ft

 

6.     Végrehajtási árverések

2023-ban 1 lakásingatlan árverésére került sor a Jelzálogbank kérelmére indult végrehajtási eljárásban.

Az árverezéséből a biztosított követelések teljes mértékben megtérülésre kerültek.

7.     Átvett ingatlanok

2023-ban a Jelzálogbank nem vett át ingatlant a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése, elhárítása érdekében vagy felszámolás, illetve végrehajtás következtében.

8.     Jelzáloghitel-törlesztések összege

2023. december 31-én az éves jelzáloghitel-törlesztések tőkeösszege 44 597 410 139 forint, a kamatfizetések összege pedig 40 843 574 333 forint volt.

9.     Nyilatkozat

Alulírottak nyilatkozunk, hogy az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített Éves jelentés valós és megbízható képet ad a Jelzálogbank eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá a Vezetőségi jelentés megbízható képet ad a Jelzálogbank helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.

 

Budapest, 2024. március 11.

 

 

 

 

……………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………

Tamási Attila

Dr. Juhász Viktor

elnök-vezérigazgató

operációért felelős vezető,
belső igazgatósági tag