AZ UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.
ÉVES JELENTÉSE
2022
Tartalomjegyzék
2. Független könyvvizsgálói jelentés
4.1. A Jelzálogbank bemutatása
4.2. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai
4.3. Makrogazdasági környezet alakulása és a bankszektor teljesítménye
4.4. A Jelzálogbank tevékenységének bemutatása
4.7. A Jelzálogbank főbb kockázatai
4.9. A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői
5. Forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek értékei, pótfedezetek
8. Jelzáloghitel-törlesztések összege
Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: Jelzálogbank) jelen Éves jelentése a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény által meghatározott rendszeres tájékoztatás céljából készült az 1997. évi XXX. törvényben (Jht.) és a 24/2008. (VIII.15.) PM rendeletben meghatározottakkal összhangban.
Az itt közölt tényszámok megegyeznek a Jelzálogbank könyvvizsgálója által auditált, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabályok (International Financing Reporting Standards, IFRS) szerint készült 2022-as üzleti évre vonatkozó éves beszámolóban közölt adatokkal.
A független könyvvizsgálói jelentés megtalálható a mellékletek között.
Az UniCredit Jelzálogbank (a továbbiakban: „Kibocsátó” vagy „Jelzálogbank”) szakosított hitelintézetként működő jelzálog-hitelintézet, amelyet 1998. június 8-án 3 000 000 000 forint alaptőkével a Bayerische Vereinsbank AG alapított. 2006. december 22. óta a Jelzálogbank egyszemélyes tulajdonosa az UniCredit Bank Hungary Zrt.
A Jelzálogbank székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. A Jelzálogbank telephellyel nem rendelkezik.
A Jelzálogbank fő tevékenysége a refinanszírozás és a jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás. A jelzáloghitelek elsődleges biztosítékául a Magyarország területén lévő, finanszírozott ingatlanra bejegyzett első ranghelyű jelzálogjogok és zálogjog csomagok szolgálnak. A jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás a saját és refinanszírozott hitelállomány jellemzően közép és hosszú lejáratú forrásait biztosítja.
A hatékonyság növelése érdekében a Kibocsátó egyes – a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint kiszervezhető, illetve az oda nem sorolt egyes kiszolgáló tevékenységeit ellátó – területei, mint például a banküzem, a humánpolitika, a számítástechnika, a számvitel stb., 2008 óta folyamatosan kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz. 2009. április 1-jétől a Jelzálogbank egyes üzleti területeinek feladatait szintén az UniCredit Bank látja el kiszervezett tevékenységként, ügynöki megbízási szerződés keretében. Ennek megfelelően az üzleti ingatlanok és a lakásvásárló magánszemélyek finanszírozásával, valamint a birtokfejlesztési és földalapú hitelezéssel kapcsolatos teljes ügyintézést az UniCredit Bank látja el. A hitelezési tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevelek és kötvények kibocsátását, valamint a refinanszírozási tevékenységet továbbra is a Jelzálogbank végzi.
Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.
Adószám: 12399596-4-44
Telefon: (+36 1) 301-5500
Fax: (+36 1) 301-5530
E-mail: jelzalogbank@unicreditgroup.hu, ucjb.investor@unicreditgroup.hu
Honlap: www.jelzalogbank.hu
2022. december 31-én a Jelzálogbank Igazgatóságát és Felügyelő Bizottságát az alábbi személyek alkották.
Igazgatóság
Farkas Bálint Márton Belső igazgatósági tag, az Igazgatóság elnöke
Dr. Juhász Viktor Belső igazgatósági tag
Csáky Attila Külső igazgatósági tag
Felügyelő Bizottság
Giacomo Volpi Felügyelő bizottság elnöke
Albert Johan Hulshof Felügyelő bizottsági tag
Anschau János Felügyelő bizottsági tag
Ivana Lonjak Dam Felügyelő bizottsági tag
Nevena Nikse Felügyelő bizottsági tag
Tóth Balázs Felügyelő bizottsági tag
Vörös Réka Felügyelő bizottsági tag
A nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet alakulása 2022-ben
A pandémiás időszak okozta sokkból lassanként kilábaló világgazdaság normalizációs folyamatait 2022-ben egy sor újabb komplex, nehezen kezelhető, illetve váratlan és kivédhetetlen kihívás tette próbára. Ezek között is első helyen érdemel említést a globális növekedésre nézve legnagyobb veszélyt jelentő infláció, ami részben a pandémiás válság alatt folytatott növekedésélénkítés, részben a szándékoltan visszafogott orosz gázszállításokból eredő energiaválság, a februárban kitört orosz-ukrán háborúval kapcsolatos szankciók, valamint a globális méreteket öltő aszály miatt a legtöbb országban több évtizede nem látott szintre gyorsult. Az árdinamika eleinte átmenetinek vélt – ám lényegében 2022 nagy részében kitartó – erősödése nyomán a gazdaságpolitikai törekvések homlokterébe a lassulási kockázatokat is bevállaló infláció elleni küzdelem került.
A nemzetközi pénzügyi folyamatokra befolyással bíró jegybankok közül a FED a magasabb inflációs kockázatok miatt jóval az EKB-t megelőzve kezdte meg a szigorítást, amikor márciusban 0,25%-ról 0,5%-ra, majd az év folyamán több lépésben további, együttesen 400 bázisponttal év végéig 4,5%-ig emelte az irányadó kamat szintjét. Az EKB 2022 júliusában, 11 év után először emelt kamatot, ezzel a negatív kamatok nyolc éves korszakának vetett véget. Az eurózóna számára irányadó kamat július és december között -0,5%-ról 2%-ra emelkedett. A kamatemeléseken túl mindkét jegybank leállította eszközvásárlásait, illetve a FED megkezdte a mérlegfőösszeg csökkentését. Miután a monetáris döntéshozók definíciója szerinti határozott inflációs fordulat jóideig váratott magára, az év folyamán mind az EKB, mind a FED retorikája az egyre erőteljesebb szigorítás irányába tolódott el, ami 2023-ra vonatkoztatva lényegében a kamatemelések és a mérlegfőösszegek leépítésének folytatását, illetve az EKB esetében ez utóbbinak megkezdését jelenti.
A monetáris szigorítás tekintetében az EKB-nál sokáig jóval határozottabbnak mutatkozó FED lépései tartós dollárerősödést generáltak, és sok, a külső finanszírozásra erősen ráutalt feltörekvő gazdaságot is a monetáris szigorítás útjára kényszerítettek.
A kedvezőtlenebbé váló finanszírozási kondíciók és a reálkereseteket erodáló infláció nyomán ütemesen romlott a globális üzleti klíma, és az év második felétől a legtöbb gazdaságban már a növekedés terén is a lassulás határozott jeleit lehetett tapasztalni. A negatív trendeket felerősítette a Kínában újraéledő COVID járványhullámmal szemben képviselt zéró tolerancia, ami erősen visszafogta a világ második legnagyobb gazdaságának dinamikáját, és megtörte az ellátási láncok egy éve tartó konszolidációját.
A hazai makrogazdasági folyamatok alakulása 2022-ben
A magyar gazdaság a választásokat megelőző erőteljes fiskális expanzió miatt 2022 elejére túlfűtötté vált, a felpörgetett belső kereslet és a felrobbanó globális energiaárak gyors külső egyensúlyromlást és forint gyengülést, a régióban az egyik legmagasabb inflációt, továbbá az államháztartás egyensúlyának drámai mértékű megbillenését eredményezték.
Májusra egyértelművé vált, hogy a fiskális kiigazítás elkerülhetetlen. A korrekcióra több lépésben került sor a nyár folyamán. Első körben a GDP 3%-ára rúgó kiigazító csomag látott napvilágot, amelynek 40%-a ágazati adókból, 60% kormányzati kiadások visszavágásából származik. A második körben a lényeget jelentő kiadáscsökkentő, illetve további bevételt növelő lépések következtek a rezsitámogatás átalakításával és a KATA módosításával.
A kiigazító csomag legtöbb eleme tovább fokozta a fiskális növekedésélénkítés, a globális energiaár-robbanás, a feszes munkaerőpiac által hajtott bérkiáramlás, valamint a drámaian meggyengült forint miatt már amúgy is erős árnyomást. Az év elején még 8% közelében járó infláció 2022 végéig az Európai Unióban mért legmagasabb ütemet jelentő 24,5%-ra gyorsult, a teljes év átlagát tekintve pedig a 2021. évi 5,1%-ról 14,5%-ra emelkedett. A pénzromlás terén ehhez hasonlóan magas, 14,8%-os ütemet 1998-ban mért utoljára a KSH. Az élelmiszerekre és üzemanyagokra bevezetett árkorlátozás nem volt képes érdemben fékezni az inflációt. Mi több, az üzemanyagok esetében a nyomott árak nyomán fellépő túlkereslet olyan súlyos kínálati hiányt generált, hogy a kormány december 6-án kénytelen volt eltörölni az árrögzítést.
2022 értékelése kapcsán az elszabadult infláció mellett feltétlenül említést érdemel a forint drámai értékvesztése, amely maga is nagyon jelentős árnyomást erősítő tényezővé lépett elő az év második harmadától kezdődően. A magyar fizetőeszköz január 1-je és az új negatív rekord napjaként jegyzett október 13-a között az euróval szemben 15%-kal, a dollárral szemben 27%-kal értékelődött le, helyzetét a globális piaci trendeken kívül több országspecifikus kockázati tényező is rontotta. Így többek közt a meggyengült fundamentumok (államháztartási és a külső finanszírozási hiány megugrása), az orosz gáztól való nagyfokú függőség és a különadókra fókuszáló kiigazító csomag kedvezőtlen piaci fogadtatása. Ezeknél is nagyobb jelentőséggel bírt az árfolyam alakításában az, hogy egészen december közepéig bizonytalan volt az uniós támogatások sorsa, valamint, hogy a jegybank kamatdöntései (egyhetes betét) több ízben szembe mentek a tendenciózusan várakozások felett alakuló infláció alapján tartósabb, és magasabb pályán mozgó kamatemelési ciklusra számító piaci elvárásokkal.
Bár a gázárak szeptember óta ereszkedő trendjének és a decemberi uniós alkunak köszönhetően az elszenvedett veszteségeket év végére sikerült nagyjából a felére faragnia, a forint az egyik legrosszabbul teljesítő feltörekvő devizának bizonyult 2022-ben, gyenge szereplése komoly gond inflációs, fizetési mérleg és fiskális szempontból.
A romló külső feltételek, a fiskális megszorítások (extra adók, rezsicsökkentés átalakítása, közkiadások visszafogása), valamint a gyorsuló infláció miatt egyre gyengülő belső kereslet miatt a gazdaság dinamikája fokozatosan veszített lendületéből: az első félévben negyedéves alapon mért 1%-os átlagos növekedést a harmadik negyedévben 0,7%-os, a negyedik negyedévben 0,4%-os csökkenés követte. Az egyre kedvezőtlenebbé váló makrotrendek és az energiaellátás terén jelentkező kockázatok dacára a magyar gazdaság a gyors első féléves dinamikának köszönhetően erőteljesnek mondható, 4,6%-os ütemben bővült 2022-ben.
A magyar bankszektor teljesítménye 2022-ben
A magyar bankrendszer 328 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el 2022 első három negyedévében, ami 34%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az átlagos ROE mutató 6,5% lett. A jegybanki kamatemelések és a hitelállomány bővülése a nettó kamatbevételek 50%-os megugrását okozta, ennek hatását azonban kioltotta a működési és a kockázati költségek emelkedése.
A reálgazdasági aktivitástól, a hitelezéstől és a pénzforgalmi tranzakcióktól nagymértékben függő nettó díj- és jutalékbevételek 17%-kal emelkedtek. A működési költségek 38%-kal múlták felül az egy évvel korábbit, amelynek oka elsősorban az újonnan bevezetett extraprofit adó volt. Mivel a bankok jellemzően már a második negyedévben elszámolták a teljes évre kirótt új banki különadót, így a harmadik negyedévben kisebb volt a költségemelkedés mértéke.
Számos egyszeri és átmeneti negatív tétel sújtotta a bankszektor eredményességét 2022-ben: A kormány 200-250 milliárdos extraprofit adót vetett ki a bankszektorra, az Országos Betétbiztosítási Alapba 73,5 milliárd forintot kellett befizetnie tavasszal a szektornak a Sberbank végelszámolása miatt, 2022. július 1-jétől az értékpapír-tranzakcióra is kiterjesztették a tranzakciós illetéket, az illeték felső határát pedig tranzakciónként 6 ezer forintról 10 ezer forintra emelték, ami további 50 milliárd forint terhet jelent a pénzügyi szektornak. A lakossági jelzáloghitelek kamatstop költsége is sújtotta a bankszektort, 2022 novembertől kamatstopot vezettek be a kkv-hitelek esetében is.
2022 első 9 hónapjában 363 milliárd forintnyi értékvesztés- és céltartalék került megképzésre – ebből 126 milliárd forint a harmadik negyedévben -, ami háromszorosa az előző évinek, azonban ez még nem a hitelportfólió romlását tükrözi. Az MNB tájékoztatása szerint a nettó értékvesztés és céltartalékképzés domináns részét egy nagy méretű, jelentős külföldi kitettséggel bíró bankcsoport képezte.
A teljes hitelállomány NPL-rátájának csökkenő trendje 2021. év végére megállt, 2022-ben folyamatos emelkedést mutatott, a III. negyedév végén 3,0% volt.
A nem pénzügyi vállalatok NPL-rátája 4,0%-os szinten stagnált, a háztartások összes hitelállományának NPL-rátája 4,2%-ról 4,4%-ra emelkedett a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, míg a lakóingatlannal fedezett hitelek esetében 3,7%-ról 3,8%-ra nőtt.
December végén a teljes belföldi hitelállomány 16,5%-kal nőtt 2021. év végéhez képest, ezen belül a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek állománya 16,3 százalékot növekedett egy év alatt, amelyet az állami hitelprogramok erősítettek.
A háztartásoknak nyújtott hitelek 6,3%-kal nőttek 2021. év végéhez képest, részben a támogatott hitelek, részben a kamatemelés kapcsán előrehozott kereslet, illetve a lakáspiaci áremelkedés következtében növekvő hitelösszegek miatt. A hitelezés dinamikus emelkedésében az NHP Zöld Otthon Program (ZOP) iránti erőteljes kereslet is szerepet játszott, melynek révén a második negyedévben rekord volumenű lakáshitel-kibocsátás valósult meg. Az infláció és a lakásárak dinamikus emelkedése miatt azonban reálértéken a lakossági hitelkibocsátás érdemben elmarad a 2008-as válságot megelőző szintektől. A kamatemelési ciklus hatására előrehozott kereslet is megjelenhetett 2022 első félévében, azonban júliustól a lakáspiaci tranzakciók visszaesésével, a kamatok további emelkedésével, valamint az NHP ZOP kifutásával párhuzamosan az újhitel-kibocsátás csökkent. Az általános moratórium kivezetése, valamint az előtörlesztések megugrása miatt már az első félévben is csökkent a hitelállomány növekedési üteme.
2022-ben a lakáshitelek új kihelyezése 8,3%-kal 1195 milliárd forintra csökkent. December hónap a lakáshitelezés szempontjából kifejezetten gyenge volt, az új kihelyezések összege 41 milliárd forintot tett ki, ami 61%-kal kevesebb az előző év decemberjéhez képest. A babaváró hitelekre nagy volt a kereslet az év végén, decemberben 70 milliárd forintnyi szerződéskötés történt, 2022 egészét azonban így is 17%-os csökkenéssel zárta ez a hiteltípus, míg a személyi kölcsönök pedig 2022-ben 5%-kal nőni tudtak, azonban decemberben 20%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól.
A magyar jelzáloglevél piac alakulása
A jelzáloglevelek a bankok alacsony kockázatú és hosszú lejáratú finanszírozásának fontos eszközei, amelyek egyúttal a pénzügyi rendszer stabilitásának szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak.
A pénzügyi stabilitási célok elérése érdekében 2017. április 1-jétől a jegybank bevezette a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelélsi mutatóra (JMM) vonatkozó szabályozást, amelynek célja a banki forint eszközök és források közötti lejárati eltérés csökkentése volt.
A szabályozás szerint az 1 éven túli hátralévő futamidejű jelzáloghitel-állományt meghatározott arányban a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont hosszú forrásokkal – jelzáloglevelekkel, ill. jelzálogbankoktól felvett refinanszírozási hitelekkel – kell finanszírozni.
Kezdetben a jelzáloghitelek 15 százalékát kellett ilyen forrásokkal finanszírozni, ami az elmúlt években fokozatosan 25 százalékra emelkedett.
Az MNB 2018-ban jelzáloglevél-vásárlási programot is indított, elsősorban monetáris politikai okokból, de a program a JMM szintemelésekhez való alkalmazkodást is támogatta. A vásárlási program ugyan 2018 végén lezárult, de 2020-ban az MNB újraindította azt, majd 2021-ben kizárólag a zöld jelzálogleveleket célozva folytatódott tovább.
A monetáris szigorítás jegyében az MNB leállította jelzáloglevél-vásárlásait és csak a lejáró jelzáloglevelek részleges pótlásával van jelen a piacon.
A zöld jelzáloglevél-piac kialakulását az MNB zöld jelzáloglevél-vásárlási programján és a zöld jelzálogalapú források JMM-beli kedvezményes beszámíthatóságán keresztül is támogatta. Az intézkedések 2021 nyári bevezetése óta már minden jelzálogbank bocsátott ki zöld jelzáloglevelet. 2022. novemberéig a teljes jelzáloglevél-állomány mintegy 8 százalékát kitevő volumenben, 162 milliárd forint értékben. 2022. áprilisban az MNB felfüggesztette a zöld jelzáloglevél-vásárlási programját (amely alól a döntés időpontjában folyamatban lévő kibocsátások támogatása jelentett kivételt).
2022. július 1-jétől meghatározott feltételek mellett a deviza jelzálogalapú források is figyelembe vehetők a mutatóban. A deviza jelzálogalapú források elfogadása támogatja a jelzáloglevelek befektetői körének bővülését a külföldi befektetők aktívabb szerephez jutásával.
A zöld források bevonásának fokozott ösztönzése érdekében, de az alkalmazkodáshoz és a megfelelő mértékű zöld jelzáloghitel-fedezetek felépüléséhez elegendő időt biztosítva az elfogadható deviza jelzálogalapú forrásoknak fenntarthatósági (zöld) követelményeket is teljesíteniük kell 2023. szeptember 30-át követően.
A deviza jelzáloglevelek megjelenése pozitív hatásai mellett az ezen értékpapírokra vonatkozó jogszabályi biztosítékok miatt nem jár a pénzügyi stabilitási kockázatok érdemi növekedésével. A módosítás nem vezet a lakossági devizahitelezés újraindulásához, mivel ezt a korábbi negatív tapasztalatok miatti általánosan alacsony fogyasztói kereslet, az MNB adósságfék szabályaiban e hitelekre érvényes jóval szigorúbb hitelfelvételi limitek és a forintban denominált Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékek elterjedtsége is gátolja.
A fennálló inflációs környezet következtében kialakult kamatemelési várakozások és a kockázati étvágy csökkenése a kötvényhozamokat minden piacon növelte. Emellett a hazai jelzáloglevél piacon az MNB kötvényvásárlási programjának kivezetése miatt a keresleti oldal jelentősen csökkent, mely kedvezőtlenül hatott a jelzáloglevelek állampapírokhoz képesti felárának alakulására. A bankokat érintő bizonytalan hazai szabályozási környezet és extra banki terhek (pl. kamatstopok, kamatplafon, extraprofit adó) is hozzájárulnak a jelzáloglevél-piaci hozamok jelentős emelkedéséhez és volatilitásának növekedéséhez, illetve a hazai papírok iránti külföldi kereslet csökkenéséhez.
Hosszabb távon azonban a kedvező jegybanki forrásszerzési lehetőségek szűkülésével a banki likviditásbőség mérséklődésével egyre nagyobb teret nyerhet a jelzáloglevél-kibocsátás útján történő forrásszerzés.
A járvány és a háború pénzügyi rendszeri hatásai, valamint az aktuális tőkepiaci trendek és a deviza kibocsátásokhoz szükséges hosszabb felkészülési idő miatt a tervezett JMM szigorítások (mutatószint emelése 25-ről 30 százalékra, tőzsdei bevezetés előírás, kereszttulajdonlási szabályok) bizonytalan időre elhalasztásra kerültek.
A tevékenység leírása
A refinanszírozási terület fő tevékenysége a kereskedelmi banki partnerek által igényelt finanszírozás biztosítása, valamint a Jelzálogbank üzleti partnerei számára korábban kihelyezett lakás-, illetve üzleti célú forint- és deviza-jelzáloghitelekből származó portfólió menedzselése. A refinanszírozás iránti keresletre kedvezően hatott a Magyar Nemzeti Bank által 2017. április 1-jétől bevezetett Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM). Az új felügyeleti mutató, melynek célja a forint eszközök és források lejárati eltéréséből eredő kockázat mérséklése, a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források (pl.: jelzáloglevelek) és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint a szabályozás bevezetésekor 15 százalék volt, azaz a lakossági jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban az MNB rendelet szerinti forrásoknak kellett finanszírozniuk. A szabályozói előírás tovább növelte a refinanszírozási tevékenység iránti keresletet, 2018. október elsejétől a JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 20%-ra, 2019. októberétől pedig 25%-ra emelkedett, az elfogadható jelzáloglevelek futamideje pedig 3 évre növekedett. A 2021-es évben bevezetett módosítások eredményeként, a zöld jelzáloglevelek, valamint a zöld refinanszírozási hitelek 1,5-szörös szorzóval kerülnek figyelembevételre a mutató számításakor, ezzel támogatva a zöld forrásbevonást.
2022. évben az anyabanki refinanszírozás tekintetében állománynövekedés következett be az anyavállalat lakossági hitelezésből bevonható új eszközállomány mértékének köszönhetően. A csoporton kívüli, JMM megfelelést célzó refinanszírozás tekintetében a Jelzálogbank két kereskedelmi banki partnerrel rendelkezik együttműködési megállapodással; a 2022-es évben jelentősen növekedett a külső refinanszírozás állománya. A refinanszírozási terület a meglévő refinanszírozási portfólió kezelési tevékenysége során ellátja az átárazások, a kapcsolódó ügyfélügyletek elő- és végtörlesztések, ingatlanfedezet-cserék, illetve további partnerbanki és ügyfélkérések rendezési feladatait. Új állomány refinanszírozására partnerbanki igény esetén kerül sor.
Célja és stratégiája
Az üzletág alapvető stratégiai célja az anyabank és más piaci szereplők számára refinanszírozási hitelek nyújtása. Az üzletág további célja, hogy az UniCredit Csoport és azon belül az UniCredit Bank stratégiájának keretein belül az új üzleti lehetőségeket feltárja és kihasználja.
A 2022. év folyamán a meglévő üzleti partnerekkel élő megállapodások karbantartására, a meglévő hitelkeretekre újabb lehívásokra, valamint új partnerbankkal történő szerződéskötésre került sor. A 2023. évre kitűzött cél a meglévő partnerekkel az állomány további növelése.
A terület a portfólió kezelési és a refinanszírozási tevékenységhez kapcsolódó feladatokat az optimális forrásfelhasználás, illetve a kockázatok minimalizálása érdekében szoros együttműködésben végzi az értékpapír-kibocsátási és a kockázatkezelési területtel.
A tevékenység eredményei és kilátásai
Az államilag támogatott forint refinanszírozási állomány csökkenése 2022. évben is folytatódott, az állomány csökkenését a korábbi években refinanszírozott hitelek normál- és előtörlesztéseinek együttes összege mozgatta. A támogatott forint refinanszírozási állomány 2022. évben 0,98 milliárd forinttal csökkent.
Az EUR devizanemű kölcsönnel finanszírozott üzleti ingatlanok részarányának növelése a fedezeti könyvben nem várható, így e refinanszírozási ügyletállomány növelését a Jelzálogbank nem tervezi. A meglévő devizás refinanszírozási állomány a tervezetteknek megfelelően az évben nem csökkent.
Anyabanki forint refinanszírozás tekintetében 2022. évben új kihelyezés összesen 65 milliárd forint értékben történt. Így összességében a refinanszírozott lakossági - nem támogatott - forint anyabanki hitelállomány a 2022. év végére 187 milliárd forintra nőtt.
2022. év végén a refinanszírozási terület adta a teljes jelzálogbanki hitelportfólió (teljes kintlévőség) 99 százalékát, amellyel jelentős mértékben járult hozzá a Jelzálogbank által elért üzleti eredményekhez.
4.4.2. Jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás
A tevékenység leírása
A Jelzálogbank a saját és refinanszírozott hitelállományának jellemzően közép- és hosszú lejáratú forrásait a korábbi gyakorlatnak megfelelően jelzáloglevél-kibocsátás és pénzpiaci, illetve hosszú lejáratú hitelfelvétel által biztosítja. A Jelzálogbank az általános működéshez szükséges forrásokat a pénzpiaci hitelfelvétel mellett fedezetlen kötvénykibocsátással is megteremtheti, de ilyen típusú kibocsátásra a korábbi évekhez hasonlóan 2022-ben sem került sor.
A jelzáloglevelek forgalomba hozatala kibocsátási program keretében valósul meg, melynek során a Jelzálogbank jellemzően közép- és hosszú lejáratú forint- és devizaforrásokat von be a tőkepiacról.
A jelzáloglevél-kibocsátások gyakorisága és volumene változó. A támogatott forinthitelek árazásának biztosítása érdekében legalább háromhavonta szükséges kibocsátást szervezni, míg nagyobb volumenű kibocsátásokra jellemzően a lejáratok megújításakor, új refinanszírozási hitelek nyújtásakor, továbbá kedvező kondíciójú közép- és hosszú futamidejű forrásbevonási lehetőség esetén kerül sor. A jelzáloglevelek jellemzően nyílt formában kerülnek kibocsátásra, a programtájékoztató azonban lehetőséget ad zártkörű kibocsátásra is.
A kibocsátott instrumentumok általában tőzsdei bevezetésre kerülnek, a programtájékoztató keretében azonban nem tőzsdei jelzáloglevél és kötvény kibocsátása is megvalósulhat.
A tevékenység célja és stratégiája
A finanszírozási tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevél kibocsátást a Stratégiai Forrásgyűjtési szakterület végzi. A stratégiai finanszírozási forrás biztosításán felül a jelzáloglevél kibocsátás célja az UniCredit csoport szintű kamat- és likviditási kockázat-minimalizálásának támogatása a csoport szintű szabályozással összhangban.
A kibocsátó célja továbbá üzleti stratégiájával összhangban hozzájárulni a környezetvédelmi és nemzetközi klímacélok eléréséhez. Ennek megfelelően a Kibocsátó, az UniCredit Csoport Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerén belül zöldnek minősített kötvényeket és jelzálogleveleket bocsát ki, amely kibocsátásokból bevont forrásokat olyan zöld eszközök finanszírozására, illetve refinanszírozására használja fel, amelyek megfelelnek a Keretrendszerben leírt energiahatékonysági kritériumoknak.
A Jelzálogbank tőke- és pénzpiaci tevékenysége az UniCredit Csoport és az UniCredit Bank tevékenységével összhangban kerül kialakításra.
A tevékenység eredményei és kilátásai
A Jelzálogbank a 2021-es évben csatlakozott a nemzetközi UniCredit Csoport ESG- és zöld keretrendszeréhez. A keretrendszer alapján kibocsátásra kerülő zöld jelzáloglevelek segítik a Jelzálogbank és anyavállalata zöld stratégiájának elérését. Az olcsó forrás bevonásával az ügyfelek számára lehetőséget teremt kedvezőbb árazású zöld hitel eléréshez. 2022-ben a Jelzálogbank 5 milliárd forint névértékű zöld kötvényt bocsátott ki a keretrendszeren belül. 2021-ben a Jelzálogbank részt vett a Magyar Nemzeti Bank Zöld Jelzáloglevél-vásárlás Programjában, 2022-ben azonban az MNB felfüggesztette a programot.
A Jelzálogbank 2022-ben élt a Magyar Nemzeti Bank által szigorúbb feltételekkel újból meghirdetett lehetőséggel a jelzáloglevél-állomány elsődleges piaci vásárlással történő megújítására. A Program keretein belül az MNB 2,3 milliárd forint névértékben vásárolt zöld jelzáloglevelet az októberi aukción.
A Jelzáloglevél Megfelelési Mutató (JMM) szintjének korábban 2023. októberre tervezett emelését határozatlan időre elhalasztotta a Nemzeti Bank, így a mutatónak való megfelelés nem követeli meg a kibocsátás szintjének növelését.
A Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél-állomány alakulását a 2022-es év folyamán az MNB programja által teremtett kedvező forrásbevonási lehetősége mellett, a nemzetközi UniCredit Csoport az anyabank jelzáloghitel-portfóliójának refinanszírozásához szükséges forrás biztosítása, a jelzáloghitel-finanszírozás, valamint a támogatott forinthitel-állomány folyamatos, piackövető árazása, továbbá a jelzáloglevél Megfelelési Mutató (JMM) által előírtaknak való megfelelés határozta meg.
Jelzáloglevél kibocsátási program
A tárgyidőszak jelzáloglevél kibocsátásai a Jelzálogbank 2021-22. évi, majd annak lejártát követően a 2022-23. évi – egyenként 180 milliárd forint névértékű - Jelzáloglevél és Kötvény Programjai keretében valósultak meg.
A tárgyidőszak elején érvényben lévő 2021-22. évi kibocsátási program a 2022-es évben egy alkalommal került kiegészítésre. Az Alaptájékoztató 2. számú kiegészítésének közzétételét (Éves jelentés) az MNB a H-KE-III-340/2022. számú határozatával 2022. június 17-én engedélyezte.
A 2022-23. évi 180 milliárd forint keretösszegű jelzáloglevél és kötvény program elindítását a Magyar Nemzeti Bank a H-KE-III-574/2022. számú határozatával hagyta jóvá 2022. szeptember 26-án. Az érintett programhoz kapcsolódó alaptájékoztató a 2022-es évben egy alkalommal került kiegészítésre (2022. Első Féléves jelentés, változások a Kibocsátó Felügyelőbizottságában és a Kezes Igazgatóságában), amely kiegészítést a Magyar Nemzeti Bank a H-KE-III-657/2022. számú határozatával hagyta jóvá 2022. november 10-én.
Jelzáloglevél állomány alakulása
2022-ben összesen 67,91 milliárd forint névértékű, forintban denominált jelzáloglevél került kibocsátásra, hét alkalommal, nyilvános kibocsátás/aukció keretében. Áprilisban a Jelzálogbank egy új 5 éves futamidejű, változó kamatozású jelzáloglevél sorozatot bocsátott ki UCJBV 2027/A néven. Forrásszerzés céljából a sorozat első részlete áprilisban 10,5 milliárd forint, a második részlete októberben 41,51 milliárd forint, harmadik részlete novemberben 10,87 milliárd forint névértékben került kibocsátásra. Októberben az MNB „jelzáloglevél-állomány megújítása elsődleges piaci vásárlással” programjának keretében került sor a Jelzálogbank második zöld kötvény kibocsátására, melynek során az UCJBG 2031/A sorozat 002 részlete 5 milliárd forint névértéken került forgalomba.
Márciusban, júniusban és szeptemberben az UCJBF 2028/A sorozatból történtek rábocsátások egyenként 10 millió forint névértékben támogatott jelzáloghitelek átárazásához kapcsolódó kötelezettségek teljesítése céljából.
2022. évben egy jelzáloglevél sorozat, az UCJBF 2022/A esetén került sor lejáratra 4,77 milliárd forint névértékben. A tárgyidőszakban a Jelzálogbank nem vásárolt vissza jelzáloglevelet.
A fenti tranzakciók következtében a tárgyidőszak végén a Jelzálogbank által kibocsátott, forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevél-állomány 2021. év végéhez képest összesen 63,14 milliárd forinttal nőtt, 2022. év végén az állomány 245,76 milliárd forintot tett ki. Más devizában denominált jelzáloglevéllel a Jelzálogbank nem rendelkezett.
4.4.3. Lakásvásárló magánszemélyek finanszírozása, birtokfejlesztési és földalapú hitelezés
A tevékenység leírása
Az üzletág ügyfélkörébe azon magánszemélyek tartoznak, akik a Jelzálogbankkal 2009. március 31-ig együttműködési megállapodást kötött építési vállalkozók által értékesítési célra épített, új lakásokat megvásárolták, és akiket a Jelzálogbank hitelképesnek minősített. Az ingatlanok főként Budapesten, illetve annak agglomerációs övezetében találhatók, kiemelt lakóövezetekben, illetve lakóparkokban.
A Jelzálogbank elsősorban őstermelő magánszemély ügyfeleknek, illetve egyéni vállalkozóknak nyújtott birtokfejlesztési forinthiteleket, illetve szabad felhasználású jelzáloghiteleket termőföld biztosíték kikötése mellett.
A tevékenység eredményei és kilátásai
A lakásvásárló magánszemélyek hitelportfóliója (kintlévősége) 2022. december 31-én 3,08 milliárd forint volt, mely a teljes jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) 1,2 százalékát adta.
A birtokfejlesztési és földalapú hitelek, valamint a kisvállalati hitelek állománya (kintlévősége) 185 millió forint volt, mely a teljes jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) 0,1 százalékát adta.
2010. január 1-jétől a Jelzálogbank üzletszerű lakásfinanszírozási, valamint birtokfejlesztési és földalapú hitelezési tevékenységet nem folytat, új hitelszerződéseket nem köt, a meglévő portfólió kezelésével, utógondozásával kapcsolatos operatív tevékenységeket az UniCredit Bank végzi.
A strukturális (hosszú távú) likviditási limitrendszer és a strukturális likviditási pozíció menedzselésére vonatkozó belső szabályok 2017-ben bővültek. A Holding 2017. januárjától új strukturális likviditási mutatókat (strukturális FX gap és kiigazított NSFR) vezetett be, amelyek alakulását átmeneti mentesség keretében a korábbi limitekkel párhuzamosan követték 2019. végéig, 2020-tól csak az új mutatók érvényesek.
A strukturális FX gap mutató az adott devizában lévő egy éven túli források és ugyanazon devizában szereplő egy éven túli lejáratú eszközök különbözete (a kiigazított NSFR számításnak megfelelő besorolási kritériumok szerint). Limitek nem, de triggerek kerültek megállapításra EUR devizára és egyéb devizákra.
A kiigazított NSFR mutató a lejáratonként kiigazított nettó finanszírozási mutató, értéke az adott időpontnál hosszabb lejárati sávokban lévő források kumulált értékének és az ugyanott feltüntetett eszközök kumulált értékének a hányadosa. Limitek nem, de triggerek1 kerültek megállapításra 3 év fölötti és 5 év fölötti időablakokra.
A Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM) szabályozó 20/2015. (VI.29) MNB rendelet előírja, hogy a hazai hitelintézetek (csoport szinten) a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat 2017. április 1-jétől legalább 15%-ban, 2018. október 1-jétől pedig legalább 20%-ban, 2019. október 1-jétől 25%-ban hosszú lejáratú, stabil, jelzálog fedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. A magyarországi UniCredit vállalatcsoport egész évben megfelelt a szabályozói követelményeknek, 37,7%-os JMM rátával zárta az évet.
A Jelzálogbank a rövidtávú likviditásának menedzselését a UniCredit Bank Hungary Zrt.-vel kötött pénzpiaci ügyletek segítségével végzi, figyelembe véve a Jelzálogbankra vonatkozó likviditásfedezeti követelményt. A likviditásfedezeti követelmény (LCR – Liquidity Coverage Ratio) értelmében a hitelintézeteknek elegendő likviditási puffert kell tartaniuk, hogy abból fedezni tudják egy harminc naptári napos stressz időszak nettó likviditás kiáramlását. Az MNB nemzeti hatáskörben 2016. április 1-től előírja a likviditásfedezeti mutató 100 százalékos teljesítését.
Az LCR alakulását a Jelzálogbank folyamatosan figyelemmel kíséri és menedzseli. 2022. december 31-én az LCR értéke messze meghaladta a 100%-os minimum szintet, így a Jelzálogbank megfelelt a szabályozói követelménynek.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2162 IRÁNYELVE (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvényekről 16. cikke, valamint annak magyarországi implementálásaként, az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről alapján, a jelzáloglevelet kibocsátó pénzügyi intézménynek a jelzáloglevél-program 180 napon belül esedékes legmagasabb összesített nettó likviditáskiáramlásának fedezése céljából likvid eszközökből álló likviditási puffert szükséges tartania. A likvid eszközök kizárólag fedezeti könyvbe bevont eszközök lehetnek (jellemzően állampapírok, hitelintézettel szembeni rövid lejáratú betétek). A jelzálogbank a pufferképzési kötelzettségeinek folyamatos megfelelése céljából nettó likviditási kiáramlásának alakulását rendszeresen monitorozza. 2022 év végén nem merült fel likvideszköz-tartási kötelezettsége a Jelzálogbanknak.
A Jelzálogbank befektetési célú és lejáratig tartandó értékpapírok közé sorolt állampapírokkal rendelkezik. Az állampapír-portfólió fenntartásának elsődleges célja a szükséges pótfedezetek biztosítása a fedezeti könyv számára, illetve a likviditási tartalék biztosítása. Az állampapír állomány - névértéken – 48,74 milliárd forintot tett ki 2022. december 31-én, amely 2,7 milliárd forint csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A portfólió rövid és hosszú lejáratú államkötvényekből áll, amiből év végén 31,24 milliárd forint névértékű állomány szerepelt a fedezeti könyvben.
A foglalkoztatási struktúra továbbra is a banki tevékenységek racionalizálásának szellemében, alapvetően a több munkáltatós szerződésekre épül.
Ennek eredményeként a Jelzálogbank 2022-ben a feladatokat létszámnövelés nélkül oldotta meg.
4.7.1. Kockázati stratégia, politika
A Jelzálogbank a prudenciális előírásokat figyelembe véve jelölte ki kockázati stratégiáját és ennek megfelelően alakította ki kockázatkezelési alapelveit és politikáját. A Jelzálogbank, mint a nemzetközi UniCredit Csoport tagja, figyelembe veszi az UniCredit Csoport által kialakított kockázatvállalásra vonatkozó alapelveket is, és beépíti azokat kockázatvállalási folyamataiba. A kockázati alapelvek és stratégiák jóváhagyását az Igazgatóság végzi. Az Igazgatóság rendszeres jelentéseket kap a banki portfólió kockázati összetételéről és alakulásáról, mely alapján értékeli a kockázati stratégia megvalósulását.
A Jelzálogbank a kockázati stratégián és alapelveken alapulva alakította ki a kockázatvállalási folyamatait, amely a kockázatok azonosítására, mérésére, monitoringjára, kezelésére és csökkentésére irányulnak.
A Jelzálogbank legjelentősebb üzleti kockázatai a hitelezési kockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat (beleértve a kamatláb- és devizaárfolyam-kockázatot) és a működési kockázat.
A hitelkockázat annak kockázata, hogy a másik szerződéses fél hitel-, halasztott pénzügyi teljesítés vagy más hiteljellegű jogviszonyból fakadó fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén az intézménynek vesztesége keletkezhet. A hitelezéssel kapcsolatos szabályzatok meghatározása, beleértve az engedélyeztetési folyamatot, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a hitelkockázatok mérését szolgáló standardok megállapítását, általánosságban az Igazgatóság, részleteiben pedig a Vezérigazgató hagyja jóvá. A hitelkockázat mérséklésének fő elemei a pénzügyi tranzakcióban résztvevő ügyfelek, az általuk nyújtott fedezetek valamint az ügylet kockázatainak megismerése és prudens kezelése.
A késedelmes illetve nem teljesítő hitelek kezelését – átstrukturálás, behajtás és workout tevékenység – ügynöki szerződés alapján az UniCredit Bank Hungary Zrt. illetékes területei végzik.
Hitelkapcsolat, kötelezettségvállalás létesítése előtt minden esetben készül ügyfélminősítés, azaz a döntést megelőzően a Jelzálogbank részletesen megismeri az ügyfél, ill. ügyfélcsoport hitelképességét. Fennálló kitettségek esetén az ügyfelek minősítése legalább évente újra megtörténik. Az ügyfelek olyan rating modell segítségével minősíthetőek, amely pénzügyi adatokat, minőség tényezőket, viselkedési adatokat, adott esetben figyelmeztető jeleket és külső minősítést is figyelembe vesz.
Lakossági ügyfelek esetén a minősítési kategóriába sorolás az ügyfelek fizetési múltja és nem-fizetési események alapján történik, tekintettel arra, hogy új hitelkihelyezést a Jelzálogbank a lakossági területen nem végez.
A Jelzálogbank 10 minősítési osztályon belül 26 fokból álló minősítési kategóriát alkalmaz, amelyből 3 szolgál a nem teljesítő ügyfelek besorolására, a többit a teljesítő ügyfelekre alkalmazza. A minősítési besorolás a nem-teljesítés esélyére utal (“PD”) az alkalmazott besorolási ranglistában; ami a nem teljesítő ügyfeleknél 100%.
A Jelzálogbank kockázatvállalást tartalmazó ügyleteivel kapcsolatban alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és módszereit, a biztosítékokkal kapcsolatos bizonyos jogi kikötéseket, valamint a biztosítékok monitorozásának elveit a Fedezetértékelési szabályzat tartalmazza.
Általános szabályként a biztosítékoknak:
§ jogilag kötelező erejűnek és érvényesíthetőnek,
§ közvetlenül hozzáférhetőnek és
§ időben likvidálhatónak kell lenniük.
A Jelzálogbank az alábbi típusú biztosítékokat fogadja be és rögzíti biztosíték nyilvántartási rendszerében:
§ Ingatlan biztosíték;
§ Saját banknál tartott pénzügyi biztosítékok;
§ Más banknál tartott pénzügyi biztosítékok;
§ Biztosítás;
§ Személyi biztosíték – közvetlen;
§ Személyi biztosíték – közvetett;
§ Engedményezés, (árbevétel és követelés);
§ Ingóságok;
§ Egyéb biztosítékok.
A Jelzálogbank fedezetként nem fogadja el a Hpt. 99§-a alapján:
a) saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
b) a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
c) A hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.
A Jelzálogbank alapvetően nem fogadja el az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport tagja által kibocsátott értékpapírt az ügyfél saját kockázatvállalási ügylete mögé értékkel bíró biztosítékként.
A biztosítékokat csak azoknál a kockázatvállalási ügyleteknél lehet figyelembe venni, amelyekhez szerződésileg hozzárendelésre kerültek. Általános elvként a Jelzálogbank minden biztosítékot minden kockázatvállalási ügylet mögé hozzárendel.
A fedezet értékelésekor alapul vett érték lehet a fedezet:
a.) piaci értéke, ha van megbízható értékítéletet tükröző piaci ára,
b.) a kockázatvállalási folyamattól független értékbecslő szakértő, vagyonértékelő által felülvizsgált általános értékelési eljárással, módszerrel meghatározott értéke, ha a fedezetnek nincs megbízható értékítéletet tükröző piaci ára.
Piaci érték :
Ingatlanok esetében a piaci ár kizárólag a Jelzálogbank által elfogadott értékbecslő részéről meghatározott piaci (=forgalmi) érték lehet.
Egyéb dolgok esetében piaci árnak minősül:
- lajstromozott eszközök (járművek, műtárgyak, hajók, repülőgépek) esetén az adott lista, katalógus szerinti érték;
- tőzsdén jegyzett termékek esetében az elismert tőzsdék egyikén jegyzett ár;
- egyéb termékek esetén szakértői, vagyonértékelői értékbecslés.
Ingatlan biztosíték esetén a Jelzálogbank az ingatlan hitelbiztosítéki értékét is minden esetben megállapítja.
A biztosítékértékelés fent meghatározott alapját az alábbi tényezők módosítják:
§ Biztosítéki levonás: az a biztosítéktípusonként különböző százalék, mely a piaci érték százalékában mutatja a biztosíték érvényesítésekor várható veszteséget.
§ Devizakockázati levonás: amennyiben a hitel és a biztosíték devizaneme eltérő, a Csoport devizakockázati levonást alkalmaz az árfolyamkockázat kivédésére.
§ Lejárati eltérés levonás: lejárati eltérés kivételes esetekben fordulhat elő, amennyiben a biztosíték / biztosítéki megállapodás futamideje rövidebb, mint a kockázatvállalási megállapodásé. Ilyen esetekben a Jelzálogbank a biztosíték értékét lejárati levonással is csökkenti.
A fedezetek értéke és az adós hitelminőségi besorolása közötti korreláció nem lehet magas. Magasnak tekintjük a korrelációt akkor, ha az ügyfél adósminősítésében adott 50%-nál nagyobb súllyal játszik szerepet egy fedezethez kapcsolódó változó.
A Jelzálogbank a fedezeteket meglétük, értékállóságuk, érvényesíthetőségük szempontjából folyamatosan, az adott biztosítéktípusra vonatkozó gyakoriságnak megfelelően, rendszeresen felülvizsgálja. Az ingatlanok piaci és hitelbiztosítéki értéke évente egyszer felülvizsgálatra kerül. A pénzügyi biztosítékok értéke havonta frissítésre kerül a biztosíték-nyilvántartó rendszerben. A garanciákat, illetve kezességvállalásokat a Jelzálogbank a személyi biztosíték nyújtójának belső szabályok szerinti megítélése (minősítése) alapján értékeli.
A Jelzálogbank 2018. január 1-jétől az IFRS 9 standard szerinti módszertant alkalmazza az értékvesztés számításhoz a hitelezési kockázatnak kitett pénzügyi instrumentumok esetében. A Jelzálogbank az értékvesztés kiszámításához a jövőben felmerülő várható veszteséget veszi alapul, összhangban a számviteli és felügyeleti elvárásokkal. A beszámoló napján a pénzügyi eszközt 12 havi várható veszteséggel kell értékelni abban az esetben, ha jelentős hitelkockázati növekedés nem volt megfigyelhető. Teljes élettartamra szóló várható veszteséget kell megjeleníteni, amennyiben jelentős hitelezésikockázat-növekedést figyelt meg a Jelzálogbank az eszköz megjelenítése óta, illetve a POCI eszközök esetében is.
Az élettartamra számított várható veszteséget a Jelzálogbank matematikai/statisztika modellel becsli meg, felhasználva az azonos karakterisztikával rendelkező portfoliók múltbéli adatait, és a bedőlési ráták változását. A viselkedési szempontok megállapítása során a Jelzálogbank figyelembe veszi a pénzügyi instrumentumok elhelyezkedését a rating skálán. Összhangban az IFRS 9 elvárásokkal a modellezés során kiszámolt valószínűségi (PD) görbéknél figyelembevételre került az aktuális/várható gazdasági környezet (Point-in-Time, a továbbiakban PIT). A UniCredit Csoport által biztosított makrogazdasági változók által kiszámított előretekintő bedőlési ráták felhasználásra kerültek a helyileg megbecsült csődvalószínűségi görbék (PD curve) kiigazítása során, hogy azok tükrözzék a rövid távú makrogazdasági hatásokat is. A Jelzálogbank a kiigazításokat követően egyedi tranzakció szintű görbéket számol, biztosítva, hogy ügylet szinten is mérhető legyen az élettartamra számított várható veszteség.
Az IFRS 9 standardnak megfelelően a Jelzálogbank minden hónapban értékeli, hogy a pénzügyi eszközeinek hitelkockázata szignifikánsan emelkedett-e a megjelenítés óta. Az értékelés során a Jelzálogbank összehasonlítja a bekerülés során megállapított nem teljesítési valószínűséget a beszámolási fordulónapon megállapított nem teljesítési valószínűséggel, és jelentős hitelkockázati növekedést könyvel el, amennyiben a statisztikai módszertannal megbecsült küszöbértéknél magasabb a pénzügyi instrumentum nem fizetési kockázata a beszámoló napján. Hasonlóan az élettartamra számított hitelkockázati paraméterekhez, a Jelzálogbank küszöbértékek megállapítása során is figyelembe veszi a portfolió karakterisztikáját. A kvantitatív módszertanon túl figyelembe kell venni azokat a kvalitatív figyelmeztető jeleket is, amik a hitelkockázat jelentős növekedésére utalnak. Összhangban az UniCredit Csoport módszertanával és az IFRS 9 standarddal az alábbi figyelmeztető jelekre kell odafigyelnie a Jelzálogbanknak:
· 30 napos késedelem.
· Kényszer-átstrukturált státusz: Az átstrukturálást akkor tekintjük kényszerűnek (és mint ilyen, nem-teljesítési eseményt okozónak), ha a tőke, illetve kamatfizetések átstrukturálása az ügyfél megromlott pénzügyi helyzetéből adódik, és bizonyos mértékű követelés-elengedésben (tőke, kamatok vagy díjak, elcsúsztatott törlesztések) végződik, vagyis ha a hitel nettó jelenértékére az átstrukturálás negatívan hat, és az átstrukturálás nélkül az ügyfél nagy valószínűséggel nem-teljesítővé vált volna. Az üzleti megfontolásból történő átstrukturálás (pl. a törlesztési ütemezésnek az ügyfél cash-flow-jával történő összehangolása) nem tekintendő nem-teljesítési jelzésnek.
· Korai figyelmeztető listán való megjelenés.
· Speciális kezelésbe vétel (de még teljesítő kitettség). A monitoring tevékenységre vonatkozó szabályzatokban megjelenő korai figyelmeztető jelek kiterjednek az MNB ajánlásban szereplő, hitelkockázat lehetséges növekedését jelző indikátorokra is.
A jelentős hitelkockázati növekedés fogalmának bevezetésével a Jelzálogbank a hitelportfolióját a kockázatok és a teljesítés/nem teljesítés dimenziójában három állapotba (stage) sorolja:
· Stage 1 – Azok a pénzügyi instrumentumok sorolódnak be stage 1-be, ahol a hitelkockázat jelentős növekedése nem figyelhető meg az eszköz kezdeti bekerülése óta. A stage 1-es portfolióra a Jelzálogbank összhangban az IFRS 9 standarddal a 12 havi várható veszteség alapján számolja ki az értékvesztést.
· Stage 2 – Azok a pénzügyi termékek sorolódnak be a stage 2-es portfolióba, ahol az összegyűjtött információk alapján megfigyelhető a hitelkockázat jelentős növekedése. A Jelzálogbank az IFRS 9 standardnak megfelelően a stage 2-es portfolióban szerepelő pénzügyi instrumentumokra élettartamra számított várható veszteség alapján számol értékvesztést.
· Stage 3 – A nemteljesítő vagy a bekerüléskor értékvesztetten elszámolt ügyletek kerülnek be a stage 3-as portfólióba. Hasonlóan a stage 2-es portfólióhoz, az értékvesztés kiszámításához az élettartamra megállapított várható veszteséget kell felhasználni. Gyógyulást követően az adott ügylet visszakerül stage 2-be. A fentiek alapján történtő stage 1, illetve stage 2-be sorolásnál a Jelzálogbank figyelembe veszi, hogy POCI ügylet nem lehet stage 1 státuszú.
Azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, ahol a meglévő kvantitatív információk alapján a Jelzálogbank nem tudta megállapítani a hitelkockázat jelentős növekedését, a stage 1-2 besorolás során figyelembe vette, hogy a rating skála alapján az adott pénzügyi termék befektetésre ajánlott vagy nem ajánlott kategóriába tartozik.
Nemteljesítés fogalma
A Jelzálogbank az ügyfél nemteljesítését akkor tekinti megtörténtnek, ha a következők közül valamelyik vagy mindkettő bekövetkezik:
a) a Jelzálogbank úgy véli, hogy az ügyfél valószínűsíthetően nem fogja teljes egészében teljesíteni hitelkötelezettségeit az intézmény, annak anyavállalata illetve annak valamely leányvállalata felé, hacsak az intézmény nem folyamodik visszkeresethez a biztosíték lehívása érdekében;
b) a ügyfélnek a Jelzálogbankkal, anyavállalatával vagy annak bármely leányvállalatával szembeni jelentős hitelkötelezettsége 90 napon túl késedelmes. A jelentős kötelezettség mértékét a Jelzálogbank a következőkben határozta meg:
Privát ügyfelek és mikrovállalkozások esetében: adott hitelkövetelésen 100 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték
Kis-, közép- és nagyvállalati ügyfelek esetében: adott hitelkövetelésen 500 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték
Késedelmes napok számítása
Default szempontból a lejárt napok számlálása akkor kezdődik, amikor – a mindenkori, esetlegesen módosított esedékességi ütemterv szerint esedékes – adott hitelen a lejárt tartozás összege (hiteltartozás tőkeösszegéből, fizetendő kamatból ill. bármilyen jellegű díjtartozásból adódóan) a fenti küszöböket átlépi. Amennyiben 90 napon belül – a 90 napos késedelem default esemény beálltát megelőzően - a késedelem összege a fent meghatározott lényegességi küszöbök alá csökken, a lejárt napok számlálása leáll és lenullázódik. A default napok számlálása újraindul, ha később a lejárt tartozás összege a lényegességi küszöböket ismét meghaladja. A 90 napos késedelem default esemény megtörténtnek tekinthető, amint a késedelmes napok száma a 90 napot megszakítás nélkül meghaladja.
A Jelzálogbank gyakorlatában a nem teljesítő, default és stage3 fogalmak nem térnek el egymástól.
A Jelzálogbank a veszteségrátát (LGD) leíró paraméter számítása során a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indul ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat:
· Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás.
· Indirekt költségek figyelembe nem vétele.
· Konzervatív addonoktól való megtisztítás.
· A PD számításhoz hasonlóan a LGD-nél is az aktuális gazdasági környezetet kell figyelembe venni (PIT) szemben a hosszú távú gazdasági folyamatokkal (TTC).
· Minden elérhető fedezetet figyelembe kell venni.
· A diszkontálás során az effektív kamatlábat (EIR) kell felhasználni.
A bedőléskori (bruttó) kitettség (EAD) meghatározása során figyelembe veszi, hogy az adott pénzügyi termék szerződésben rögzített cash-flow-val rendelkezik, vagy sem.
· Szerződésben rögzített cash-flow esetén a Jelzálogbank a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált paraméterekből indult ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat:
o Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás.
o Konzervatív pótlékoktól való megtisztítás.
· Amennyiben nincs szerződésben rögzített cash-flow, a Jelzálogbank statisztikai módszertannal becsül élettartamra számított hitel-konverziós faktort (LCCF) az EAD kiszámításához.
A Jelzálogbanknak továbbá figyelembe kell vennie azokat a felmerülő egyéb tényezőket is, amelyek hatással vannak a ügylet cash flow-jára, például: előtörlesztési valószínűség.
Az IFRS 9 standarddal összhangban a Jelzálogbank a hitelkockázati paraméterek számítása során figyelembe vette az előretekintő makrogazdasági információkat, továbbá a különböző szcenáriók figyelembevétele mellett súlyozott várható veszteség került kiszámításra. A UniCredit Csoport által biztosított aránymutatók határozzák meg, hogy az adott szcenáriók mekkora súllyal kerülnek be a várható veszteség számításba.
A veszteségként történő leírásokra vonatkozó szabályok
Amennyiben megállapításra és bizonyításra kerül, hogy a kintlévőség behajthatatlan, a Jelzálogbank veszteségként leírja a hiteleket és értékpapírokat (a kapcsolódó értékvesztésekkel együtt).
Aktuális folyamatok, tendenciák a hitelezésben
A Csoport döntése alapján a Jelzálogbank új hitel-kihelyezési tevékenységet üzletvitelszerűen kizárólag a refinanszírozási üzletágban, banki/pénzintézeti partnerekkel folytat.
A korábban kihelyezett vállalati hitelek már visszafizetésre kerültek.
A Jelzálogbank meglévő, lakossági és birtokfejlesztési - őstermelő és egyéni vállalkozó - ügyfeleinek 2010-et megelőzően kihelyezett hitelportfólióját aktívan kezeli.
Lakossági hitelek:
A Jelzálogbank, tekintettel az emelkedő energiaárakra és inflációra, illetve a törlesztési moratórium 2022. év végi lezárására továbbra is kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek hosszú távú fizetőképességének megóvására. Törekszünk arra, hogy fizetési nehézségekkel szembesülő ügyfeleinkkel közösen találjuk meg a számukra és a Jelzálogbank számára is legmegfelelőbb megoldást.
4.7.3. Piaci kockázat
A piaci kockázat az olyan piaci árak változásának kockázata, mint a kamatlábak, részvény-árfolyamok, devizaárfolyamok, és hitelfelárak (melyek nem függenek össze a kötelezett / kibocsátó nem teljesítésével), és hatással vannak a Csoport eredményére, vagy a pénzügyi instrumentumainak értékére.
A piaci kockázat menedzselése lefedi a Csoport részeként a Jelzálogbank által folytatott összes tevékenységet és a mérlegstruktúra menedzselését. A független kockázatkezelési osztály napi szinten számszerűsíti a kockázati pozíciókat, majd elemzi és összehasonlítja a Csoport vezetése és az FRC által meghatározott limitekkel. A Csoport piaci kockázat-menedzselése részeként folyamatosan készülnek a kockázati pozíciókra és a limit-kihasználtságra vonatkozó jelentések.
Likviditási kockázat
A likviditási kockázatnak nevezik azt a fajta kockázatot, amikor fennáll annak a veszélye, hogy a Jelzálogbank nehézségekbe ütközik esedékes pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése során.
A prudens likviditásmenedzsment célja, hogy a Csoport elegendő forrást tudjon előteremteni az adott helyzetben valamennyi készpénz kötelezettségének teljesítésére. A likviditáskezelés Csoport szinten történik, amelyben kiemelt szerep jut a Jelzálogbanknak, és az azon keresztül történő jelzálogpapír kibocsátásnak és refinanszírozásnak.
A hatékony likviditásmenedzsment az elmúlt években egyre fontosabb a piaci megítélés, és a hatékony növekedés biztosítása szempontjából. Az UniCredit a Bázeli Bizottság javaslataival egy időben kialakította a rövid távú és strukturális likviditási modelljeit.
Saját belső limitjei mellett a Jelzálogbank figyelembe veszi a fedezeti pool-ra vonatkozó helyi korlátozásokat, és követi a bázeli likviditási mutatókat is.
Az adott időszakban esedékes nettó (tipikusan rövid távú) pénzkiáramlásokra limitek kerültek meghatározásra adott devizanemre, és az összes devizanemre, ezek naponta monitorozásra kerülnek. A hosszú távú fedezettség a Csoport Pénzügyi Kockázati Bizottság (“FRC”) által lett jóváhagyva, és azokat az FRC figyelemmel kíséri.
Az UniCredit csoport szintű standardoknak megfelelően a Csoport a likviditási kockázatot a banki üzletmenet egyik fő kockázatának tekinti, ezért bevezették és figyelemmel kísérik a rövid- és középtávú likviditási elvárásokat. Ezzel összefüggésben a következő néhány napra és hosszabb távra is készül elemzés a likviditási helyzetről, figyelembe véve egy sztenderd szcenáriót, valamint több általános és bank-specifikus likviditási krízist is. A saját és ügyfél-pozíciók likviditási fokát folyamatosan elemzik. Az erre a területre vonatkozó eljárásokat, felelősségi köröket és jelentési kötelezettségeket a likviditási szabályzat tartalmazza, akárcsak a likviditási krízisek esetén követendő vészhelyzet-tervet.
2022 folyamán a Csoport folyamatosan figyelemmel kísérte a rövid és hosszú távú likviditási limitek betartását. Ennek részeként folyamatosan kimutatás készül, hogy a következő hónap és év folyamán kimenő halmozott pénzáramokat milyen mértékben fedezik a halmozott bejövő pénzáramok. A rátákra alkalmazott limiteken túl, abszolút gap limitek is figyelve vannak annak érdekében, hogy a központi finanszírozási és likviditási függés csökkentve legyen.
A nem származékos ügyletekre vonatkozó lejárat szerinti bontás a 32. kiegészítő információban, a kamatkockázati kitettség a 33. kiegészítő információban kerül bemutatásra.
Kamatkockázat
A Jelzálogbank az UniCredit Csoport sztenderdjein alapuló egységes kockázatkezelési eljárásokat alkalmazza. Ezek az eljárások magukba foglalják a különböző kereskedési tevékenységekre vonatkozó adatok számszerűsítését és a főbb kockázati paraméterek legalább napi szinten történő megadását. A kockáztatott érték (“VaR”) számítás mellett érzékenységi és pozíciós limitek számítására is sor kerül.
Az UniCredit Csoport által egységesített IMOD nevű tiszta historikus szimulációval számolt VaR modell jelenleg az UniCredit Csoport UGRM rendszerében fut naponta.
Az IMOD belső kockázati modellt a gazdaságilag szükséges tőke kiszámítására is használják. A gazdaságilag szükséges tőke számításának módszere lefedi az összes jelentős kockázati kategóriát: kamatkockázat, részvények pozíciókockázata (általános és egyedi) és devizakockázat. A Jelzálogbank VaR pozícióját a 39. kiegészítő információ tartalmazza.
Mivel a Jelzálogbank nem vezet kereskedési könyvet, Pillér 1 alatti felügyeleti tőkekövetelményt sem szükséges számolnia.
Az FRC és az Igazgatóság részére készülő jelentéseket rendszeres és specifikus stressz-elemzések egészítik ki. A stressz-szcenáriók alapja az egyes piaci változók feltételezett szélsőséges mozgása. Az elemzések bemutatják az ilyen mozgásoknak, valamint egy likviditási zavarnak a Csoport eredményére gyakorolt hatását.
A napi jelentés részeként készülnek állomány alapú érzékenységi elemzések, melyeket a vonatkozó limitekkel összevetnek. A legfontosabb számítások a bázispont értékek (a kamat és a spread 0,01 %-os változása alapján) átárazódási kategóriánként, devizaérzékenységi elemzések, valamint a részvényekre és fejlődő piaci/magas hozamú pozíciókra vonatkozó érzékenységi elemzések kibocsátásonként, kibocsátónként és piaconként.
Kamatkockázat esetén devizanemenként és átárazódási kategóriánként megállapított bázispont limiteket és devizanemenként és/vagy átárazódási kategóriánként megállapított bázispont értékeket (abszolút értékben kifejezett bázispont értékek – BPV összege) használnak kockázatkezelési célokra.
A kamatérzékenységre vonatkozó bázispont értékekhez hasonlóan kibocsátásonként és átárazódási kategóriánként kerül bemutatásra a hitelkockázati felár. A bázispont értékekre (“BPV”) és hitelkockázati-felár (credit spread) pontokra vonatkozó elemzések a 40. kiegészítő információban kerülnek bemutatásra.
Devizaárfolyam-kockázat
A Csoport mérlegen belüli, illetve mérlegen kívüli tételei között vannak különböző devizákban nyilvántartott eszközök és források, ezáltal a Csoport árfolyamkockázatnak van kitéve. A devizaárfolyam-kockázat akkor merül fel, amikor egy adott devizában az eszköz-forrás szerkezetben (spot és határidős együttesen) egyensúlyhiány áll be.
A Jelzálogbank devizakitettségét (eszközök és források devizanemenkénti összetételét) a 31. kiegészítő információ tartalmazza.
4.7.4. A CRD IV-nek / CRR-nek (Bázel III) való megfelelés
2014-től a CRDIV/CRR szabályainak való sikeres megfelelést az UniCredit csoport szinten kezelte, csoport szintű megoldásokkal fedte le.
A Jelzálogbank tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint számolja.
4.7.5. Működési kockázat
A működési kockázat a belső folyamatok, személyek vagy rendszerek által, illetve a külső események hatására bekövetkező hibák, szabálytalanságok, fennakadások, illetve károk következtében felmerült veszteség.
Működési kockázati események a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, személyek vagy rendszerek nem megfelelő működéséből, illetve külső eseményekből eredhetnek. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság, ügyfél, termékek, üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, a Jelzálogbank tárgyi eszközeiben bekövetkezett károk, az üzletmenet fennakadása, rendszerhibák és végrehajtás folyamatkezelés során történő manualitásból eredő hibák.
A stratégiai kockázat, az üzleti kockázat és a reputációs kockázat nem, míg a jogi és a compliance kockázat része a működési kockázatnak.
A Csoport Igazgatósága felelős a működési kockázatkezelés hatékony felügyeletéért. A Nem-Pénzügyi Kockázatok Menedzsmentje értesíti az Igazgatóságot (a Nem-Pénzügyi Kockázatkezelési és Kontroll Bizottság keretei között) a jelentős működési kockázatokról, az azokban bekövetkező változásokról, illetve a szabályzatok és limitek jelentős megsértéséről. Az Igazgatóság rálátással rendelkezik a működési kockázat kontrolling keretelveire és a kockázatok hatásaira.
A Jelzálogbank működési kockázati tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint kezeli.
A működési kockázatkezelés kontrollját kiszervezett tevékenységként az UniCredit Bank Hungary Zrt. végzi.
A Jelzálogbank szavatoló tőkéje az előző év végi 19 566 millió forintról 19 216 millió forintra csökkent. A pozitív tárgyévi nettó eredmény 2022. év végén 660 millió forint volt, amely osztalékként kifizetésre kerül. A szavatoló tőkét mind a 2021-es évi – MNB rendelet következtében elhalasztott – osztalékfizetés, mind pedig az értékelési tartalék változása befolyásolta, összességében csökkentette.
Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. 2022. év végi mérlegfőösszege 346,6 milliárd forintra emelkedett. Ez az összeg 85,4 milliárd forintos növekedést jelent a 2021. év végi értékhez képest, illetve 50,2 milliárd forinttal haladja meg a tervezettet (296,4 milliárd forint). A mérleg bővülése leginkább a hitelintézetekkel szembeni nettó követelésállomány növekedésének köszönhető, mely 39,9 milliárd forinttal a tervet is meghaladta. Az ügyfelekkel szembeni nettó követelésállomány a tervezettnél kevésbé csökkent, így év végén 0,4 milliárd forinttal a tervezett szint felett maradt. A kibocsátott kötvényállomány 215,6 milliárd forinton zárt, amely 13,1 milliárddal van a terv felett és 41,3 milliárd forintos növekedést jelent 2021. év végéhez képest.
A jelzálogbank 2022. évi adózott eredménye 660 millió forint, mely a tervhez képest 1035 millió forinttal alacsonyabb. A bevételek 997 millió forinttal maradtak el a tervezett szinttől, mely kizárólag annak köszönhető, hogy a folyamatosan növekedő kamatkörnyezetben a források gyorsabban árazódtak át, mint az eszközök. A bankközi refinanszírozás és a kötvényportfólión elért kamateredmény a terv szerint alakult. A tervnél jóval magasabb trading eredmény részben kompenzálta a kamateredmény tervtől való elmaradását. A működési költségek a tervhez képest megtakarítással zártak (-1,8%). A nettó értékvesztés 132 millió forinttal alacsonyabb lett a büdzsében szereplő értékhez képest visszaírásoknak köszönhetően. A jelzálogbankot 2022-ben 370 millió forint Extraprofit különadó fizetési kötelezettség terhelte, amely sem az előző évben, sem a tervben nem szerepelt.
A Jelzálogbank eredményességét jelző indikátorok (adózás utáni eredményre vetítve) az alábbiak szerint alakultak:
ROA2022=0,22% ROE2022=3,04%
ROA2021=0,86% ROE2021=11,22%
Az eszköz és tőkearányos megtérülési mutató bázisévhez képesti visszaeséséhez hozzájárult mind az alacsonyabb adózás utáni eredmény, mind a magasabb mérlegfőösszeg.
A társaság jövedelmezősége várhatóan javul 2023-ban, az erősödő kamatbevételek, feszes költséggazdálkodás és a 2022-es évnél magasabb értékvesztés-képzés eredőjeként. Az ügyfelekkel szembeni nettó követelésállomány várhatóan némileg tovább csökken, míg a hitelintézetekkel szembeni nettó követelésállomány a terv szerint 2023-ban 30%-kal, a kibocsátott értékpapírok állománya pedig 22%-al bővül. A tervezett mérlegfőösszeg 435 milliárd forint körül alakul 2023. év végén.
1 Trigger: ezen szint meghaladása esetén felülvizsgálati, elemzési és javaslattételi folyamat aktiválódik, de a pozíció azonnali, triggeren belülre történő korrekcióját nem követeli meg. A javaslattételt haladéktalanul meg kell küldeni a kompetens szerv számára, mely ezt követően a további intézkedésekről dönt.
A forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek 2022. december 30-i állapot szerinti értékei
|
A forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevelek még nem törlesztett |
||
|
Ø Névértéke (a) |
245 761 970 000 |
Ft |
|
Ø Kamata (b) |
75 012 514 150 |
Ft |
|
Összesen (a+b) |
320 774 484 150 |
Ft |
|
Forgalomban lévő devizában denominált jelzáloglevelek - fordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamon - forintra átszámított még nem törlesztett |
||
|
Ø Névértéke (c) |
0 |
Ft |
|
Ø Kamata (d) |
0 |
Ft |
|
Összesen (c+d) |
0 |
Ft |
|
Jelzáloglevél megszüntetés átalányköltsége |
||
|
Névértéke (e) |
245 761 970 |
Ft |
|
Kamata (f) |
0 |
Ft |
|
Összesen (e+f) |
245 761 970 |
Ft |
|
Forgalomban lévő
forintban denominált jelzáloglevelek és a devizában denominált |
||
|
Ø Névértéke (a+c+e) |
246 007 731 970 |
Ft |
|
Ø Kamata (b+d+f) |
75 012 514 150 |
Ft |
|
Mindösszesen (a+c+e+b+d+f) |
321 020 246 120 |
Ft |
|
Forintban rendelkezésre álló rendes fedezetek vagyonellenőr által igazolt értéke |
|
|
|
Ø Tőkekövetelés (g) |
228 937 937 928 |
Ft |
|
Ø Kamatkövetelés (h) |
242 514 429 038 |
Ft |
|
Összesen (g+h) |
471 452 366 966 |
Ft |
|
Devizában rendelkezésre álló rendes fedezetek - fordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamon -forintra átszámított értéke |
|
|
|
Ø Tőkekövetelés (i) |
6 738 033 457 |
Ft |
|
Ø Kamatkövetelés (j) |
1 014 681 400 |
Ft |
|
Összesen (i+j) |
7 752 714 857 |
Ft |
|
A forintban és devizában rendelkezésre álló rendes fedezetek együttes értéke: |
|
|
|
Ø Tőkekövetelés (g+i) |
235 675 971 385 |
Ft |
|
Ø Kamatkövetelés (h+j) |
243 529 110 438 |
Ft |
|
Mindösszesen (g+i+h+j) |
479 205 081 823 |
Ft |
|
Pótfedezetek értéke: |
|
|
|
Ø Tőkekövetelés (k) |
29 238 810 000 |
Ft |
|
Ø Kamatkövetelés (l) |
12 738 272 157 |
Ft |
|
Összesen (k+l) |
41 977 082 157 |
Ft |
|
Likviditási puffer |
||
|
Ø Tőkekövetelés (m) |
2 090 626 000 |
Ft |
|
Ø Kamatkövetelés (n) |
0 |
Ft |
|
Összesen (m+n) |
2 090 626 000 |
Ft |
Pótfedezetek
A Jelzálogbank a pótfedezetek teljes értékét államkötvényben tartja. Az államkötvények mindegyike dematerializált értékpapír, őrzésük az UniCredit Bank Hungary Zrt-nél történik.
|
Megnevezés |
Névérték |
Piaci érték |
|
Magyar Államkötvény 2026/E |
3 060 000 000 Ft |
2 318 086 170 Ft |
|
Magyar Államkötvény 2027/A |
10 100 000 000 Ft |
7 394 386 750 Ft |
|
Magyar Államkötvény 2027/B |
13 578 810 000 Ft |
14 194 106 618 Ft |
|
Magyar Államkötvény 2030/A |
2 500 000 000 Ft |
1 701 956 250 Ft |
Likvid ezközként nyilvántartott állomány
A Jelzálogbank 2022. december 31-én a likvid eszközökből álló likviditási pufferét államkötvényből képezte.
|
Megnevezés |
Névérték |
Piaci érték |
|
Magyar Államkötvény 2027/B |
2 000 000 000 Ft |
2 090 626 000 Ft |
2022-ben nem volt olyan árverés, amely a Jelzálogbank kérelmére indult.
2022-ben a Jelzálogbank nem vett át ingatlant a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése, elhárítása érdekében vagy felszámolás, illetve végrehajtás következtében.
2022. december 31-én az éves jelzáloghitel-törlesztések tőkeösszege 41 775 691 024 forint, a kamatfizetések összege pedig 13 062 411 770 forint volt.
Alulírottak nyilatkozunk, hogy az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített Éves jelentés valós és megbízható képet ad a Jelzálogbank eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá a Vezetőségi jelentés megbízható képet ad a Jelzálogbank helyzetéről, fejlődéséről és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.
Budapest, 2023. április 13.
|
…………………………………………………………………………………… |
…………………………………………………………………………………… |
|
Farkas Bálint |
Dr. Juhász Viktor |
|
elnök-vezérigazgató |
belső igazgatósági tag |