Éves jelentés 2021.
AZ UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.
ÉVES JELENTÉSE
2021
Éves jelentés 2021.
2
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ........................................................................................................................................................................ 3
2. Független könyvvizsgálói jelentés ................................................................................................................................... 4
3. Éves beszámoló............................................................................................................................................................... 9
3.1. Mérleg .............................................................................................................................................................. 9
3.2. Eredménykimutatás ......................................................................................................................................... 10
3.3. Teljes átfogó eredmény ................................................................................................................................... 11
3.4. Saját tőke változás kimutatás .......................................................................................................................... 12
3.5. Cash Flow Kimutatás ....................................................................................................................................... 13
3.6. Kiegészítő információk .................................................................................................................................... 15
4. Vezetőségi jelentés ........................................................................................................................................................ 76
4.1. A Jelzálogbank bemutatása ............................................................................................................................ 76
4.2. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai .............................................................................................. 76
4.3. Makrogazdasági környezet alakulása és a bankszektor teljesítménye ........................................................... 77
4.4. A Jelzálogbank tevékenységének bemutatása ............................................................................................... 79
4.5. Likviditáskezelés .............................................................................................................................................. 82
4.6. Foglalkoztatási politika .................................................................................................................................... 83
4.7. A Jelzálogbank főbb kockázatai ...................................................................................................................... 83
4.8. Szavatoló tőke változása ................................................................................................................................. 86
4.9. A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői ....................................................... 86
5. Forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek értékei, pótfedezetek .......................................................................... 87
6. Végrehajtási árverések .................................................................................................................................................. 88
7. Átvett ingatlanok ............................................................................................................................................................ 88
8. Jelzáloghitel-törlesztések összege ................................................................................................................................ 88
9. Nyilatkozat ..................................................................................................................................................................... 88
Éves jelentés 2021.
3
1. Bevezetés
Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: Jelzálogbank) jelen Éves jelentése a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX.
törvény által meghatározott rendszeres tájékoztatás céljából készült az 1997. évi XXX. törvényben (Jht.) és a 24/2008.
(VIII.15.) PM rendeletben meghatározottakkal összhangban.
Az itt közölt tényszámok megegyeznek a Jelzálogbank könyvvizsgálója által auditált, Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási
Szabályok (International Financing Reporting Standards, IFRS) szerint készült 2020-as üzleti évre vonatkozó éves
beszámolóban közölt adatokkal.
Éves jelentés 2021.
4
2. Független könyvvizsgálói jelentés
Éves jelentés 2021.
5
Éves jelentés 2021.
6
Éves jelentés 2021.
7
Éves jelentés 2021.
8
Éves jelentés 2021.
9
3. Éves beszámoló
3.1. Mérleg
UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.
Egyedi pénzügyi helyzet kimutatás
2021. december 31.
(millió Ft)
Kiegészítő információ
2021. december 31.
2020. december 31.
Eszközök
Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök
15
1 903
1 107
Banki kihelyezések
16
205 151
252 786
Ügyfél kihelyezések
17
4 001
5 132
Befektetési célú értékpapírok
18
49 804
45 938
Tárgyi eszközök
19
-
-
Immateriális javak
20
5
6
Egyéb eszközök
21
323
300
Eszközök összesen
261 187
305 269
Források
Pénzintézeti források
22
48 916
63 524
Ügyfélforrások
23
186
162
Kibocsátott kötvények
24
174 331
218 096
Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek
15
14 674
87
Halasztott adó kötelezettség
14
4
37
Egyéb kötelezettségek
25
238
2 647
Egyéb céltartalék
28
5
2
Kötelezettségek összesen
238 354
284 555
Saját tőke
Jegyzett tőke
26
3 000
3 000
Tőketartalék
783
783
Eredménytartalék
15 064
13 954
Jogi tartalékok
27
1 487
1 243
Egyéb tartalékok
-
-
Értékelési tartalékok
55
380
Tárgyévi nettó eredmény
2 444
1 354
Saját tőke összesen
22 833
20 714
Kötelezettségek és saját tőke összesen
261 187
305 269
A kiegészítő információk (1-43) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.
Éves jelentés 2021.
10
3.2. Eredménykimutatás
UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.
Egyedi eredménykimutatás
2021. december 31.
(millió Ft)
Kiegészítő információ
2021
2020
Kamat és kamatjellegű bevételek
7
9 171
8 116
Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások
7
-6 186
-4 945
Nettó kamatbevétel
7
2 985
3 171
Jutalékbevételek
8
0
3
Jutalékráfordítások
8
-422
-426
Nettó jutalékráfordítás
8
-422
-423
Kereskedési célú pénzügyi eszközök nettó eredménye
9
416
-23
Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nettó eredménye
10
220
-665
Devizaeredmény
9
0
13
Működési eredmény
3 199
2 073
Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok
37
73
-45
Nettó pénzügyi működési eredmény
3 272
2 028
Bérek és személyi jellegű kifizetések
11
-83
-80
Általános működési költségek
12
-493
-486
Egyéb céltartalék
28
-3
1
Immateriális javak értékcsökkenése
20
-1
0
Működési költségek
-580
-565
Egyéb (ráfordítás)/bevétel
13
-6
25
Egyéb eredmény
-6
25
Adózás előtti eredmény
2 686
1 488
Adókötelezettség
14
-242
-134
Tárgyévi nettó eredmény
2 444
1 354
Éves jelentés 2021.
11
3.3. Teljes átfogó eredmény
UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.
Egyedi átfogó eredménykimutatás
2021. december 31.
(millió Ft)
Kiegészítő
információ
2021
2020
Tárgyévi nettó eredmény
2 444
1 354
A jövőben eredményben realizálandó tételek:
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken
értékelt értékpapírok valós érték különbözete
-357
-452
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken
értékelt értékpapírok halasztott adó hatása
14
32
41
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken
értékelt értékpapírok nettó változása
-325
-411
Egyéb átfogó eredmény, nettó
-325
-411
Nettó Átfogó eredmény
2 119
943
A kiegészítő információk (1-43) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.
Éves jelentés 2021.
12
3.4. Saját tőke változás kimutatás
UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.
Egyedi saját tőke változás kimutatás
Jegyzett
tőke
Tőketartal
ék
Eredmény
tartalék
Jogi
tartalékok
Értékelési tartalékok
Tárgyévi
nettó
eredmény
Összese
n
Valós
érték
értékelési
tartaléka
Cash-flow
fedezeti
tartalék
(millió Ft)
Egyenleg 2020.
január 1-én
3 000
783
14 089
1 107
791
0
2 517
22 287
Előző évi nettó
eredmény
-
-
2 517
-
-
-
-2 517
-
Nettó átfogó
eredmény
-
-
-
-
-411
-
1 354
943
Fizetett osztalék
-
-
-2 516
-
-
-
-
-2 516
Üzleti kombináció
-
-
-
-
-
-
-
-
Eredménytartalékból
történő átvezetések
-
-
-136
136
-
-
-
-
Egyenleg 2020.
december 31-én
3
783
13 954
1 243
380-
-
1 354
2-714
Egyenleg 2021.
január 1-én
3
783
13 954
1 243
380-
-
1 354
2-714
Előző évi nettó
eredmény
-
-
1 354
-
-
-
-1 354
-
Nettó átfogó
eredmény
-
-
-
-
-325
-
2 444
2 119
Fizetett osztalék
-
-
-
-
-
-
-
-
Üzleti kombináció
-
-
-
-
-
-
-
-
Eredménytartalékból
történő átvezetések
-
-
-244
244
-
-
-
-
Egyenleg 2021.
december 31-én
3 000
783
15 064
1 487
55
0
2 444
22 833
A kiegészítő információk (1-43) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.
Éves jelentés 2021.
13
3.5. Cash Flow Kimutatás
UNICREDIT JELZÁLOGBANK ZRT.
Egyedi cash-flow kimutatás
2021. december 31.
(millió Ft)
Kiegészítő
információ
2021
2020
Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás
Adózás előtti eredmény
2 686
1 488
Készpénzmozgást nem okozó tételek:
Értékcsökkenés
1
1
Tárgyi eszközök átruházásából származó haszon
-
-
Értékvesztés és hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok
nettó összege
37
-125
70
Kereskedelmi és befektetési célú értékpapírok valós érték
különbözetének nem realizált (vesztesége)/nyeresége
18
-357
-452
Adókötelezettség
14
-242
-134
Működési pénzáramlás
-723
-515
Jelenlegi adó eszközök változása
14
125
172
Egyéb eszközök változása
21
-116
-56
Fedezeti célú származékos pénzügyi eszközök változása
15
-796
330
Jelenlegi adó kötelezettségek változása
14
230
-38
Egyéb kötelezettségek változása
25
-2 472
2 542
Ügyfelekkel szembeni követelések változása
17
944
959
Egyéb bankbetétek változása
16
47 943
-29 392
Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek változása
23
24
-19
Egyéb bankok által elhelyezett betétek változása
22
-14 608
-26 084
Fedezeti célú származékos pénzügyi kötelezettségek változása
15
14 587
-2
Fizetett adó
14
-200
-139
Szokásos tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás
45 661
-51 727
Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás
Befektetési célú értékpapírok változása
18
-3 859
-5 677
Immateriális javak beszerzése
20
-
-5
Befektetési célú ingatlanok változása
-
-
Befektetési tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás
-3 859
-5 682
Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás
Kibocsátott kötvények változása
24
-43 765
58 952
Fizetett osztalék
-
-2 516
Finanszírozási tevékenységből származó nettó pénzeszközváltozás
-43 765
56 436
Nettó pénzeszköz változás
-
-
Pénzeszközállomány az év elején
-
-
Éves jelentés 2021.
14
Pénzeszközállomány az év végén
-
-
A kiegészítő információk (1-43) a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik.
Éves jelentés 2021.
15
3.6. Kiegészítő információk
1. Általános megjegyzések
UniCredit Jelzálogbank Zrt. (“Jelzálogbank”) magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett részvénytársaság
Magyarországon, 1998. június 8 óta. A Jelzálogbank közvetlen tulajdonosa az UniCredit Bank Zrt., a végső anyavállalat
pedig az UniCredit S.p.A (“Csoport”). A Jelzálogbank Cégbíróságon bejegyzett címe 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.
A Jelzálogbank működését a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény szabályozza. A törvény
értelmében a Jelzálogbank jogosult Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállamának területén lévő
ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett hitelt nyújtani, illetve jelzálogleveleket kibocsátani. A Jelzálogbank ügyfélbetétek
gyűjtésére nem jogosult.
Az UniCredit csoport tagjaival folytatott ügyletek között szerepelnek hitelkapcsolatok, ahol a kapcsolt vállalkozások
hitelfelvevők vagy kezesek, illetve betétesek. Az ilyen ügyleteket lényegében, egyéb kikötés hiányában, a harmadik felekkel
szemben alkalmazott üzleti feltételek mellett kötik meg.
A Jelzálogbank könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (“Deloitte”), személyében felelős könyvvizsgáló
Mádi-Szabó Zoltán (tagszáma: 003247).
A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Tornay-Csomor András, IFRS
és vállalkozási szakterületen bejegyzett mérlegképes könyvelő (regisztrációs száma: 202785).
Az egyedi pénzügyi kimutatásokat a Felügyelő Bizottság 2022. február 9-én fogadta el..
2. Az egyedi pénzügyi kimutatások készítésének alapelvei
a.) Megfelelőségi nyilatkozat
Az egyedi pénzügyi kimutatások a 2000. évi C. törvényben biztosított lehetőséggel élve a Nemzetközi Számviteli Standard
Testület (“IASB”) által kibocsátott és az EU által is befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (“IFRS”)
összhangban készültek.
b.) Értékelési elvek
Az egyedi pénzügyi kimutatások magyar Forintban készültek, abban a devizanemben, mely azon elsődleges gazdasági
környezet pénzneme, melyben a Jelzálogbank tevékenykedik („funkcionális pénznem”). A Jelzálogbank a könyveit is ezen
pénznemben vezeti. Ha másként nincs jelezve, akkor a magyar Forintban ismertetett pénzügyi információk millióra lettek
kerekítve.
Az egyedi pénzügyi kimutatások a derivatív pénzügyi termékekre, a kereskedési célú eszközökre és kötelezettségekre és az
egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tekintetében valós érték alapon lettek elkészítve. A
többi pénzügyi eszköz és kötelezettség valamint a nem-pénzügyi eszközök és kötelezettségek amortizált bekerülési értéken
vagy bekerülési értéken lettek kimutatva
3. Főbb számviteli elvek
Az egyedi pénzügyi kimutatások elkészítésénél az alább felsorolt főbb számviteli alapelvek kerültek alkalmazásra. Ezek az
alapelvek következetesen lettek alkalmazva minden érintett évre, külön jelezve az ezektől való esetleges eltéréseket.
a.) Összehasonlító adatok
Saját tulajdonú értékpapírok, valamint kibocsátott kötvények értékelési politikájának megváltozása
2021-ben a saját tulajdonú értékpapírok, valamint a kibocsátott kötvények esetén a Jelzálogbank megváltoztatta az
értékelési politikáját és áttért átlagáron történő nyilvántartásról FIFO (First In, First Out) készletértékelési elv szerinti
nyilvántartásra, mivel a kezdeti megjelenítéskori hitelképesség és az értékeléskori hitelképesség közötti változás
megállapításához szükséges az elkülönített bekerülési bruttó könyv szerinti érték. Ezáltal a számviteli politika változás segíti
a pénzügyi helyzet és pénzügyi teljesítmény konzisztensebb bemutatását.
Éves jelentés 2021.
16
3. Főbb számviteli elvek (folytatás)
Az új számviteli politikát a Jelzálogbank visszamenőlegesen alkalmazza úgy, mintha mindig is a megváltozott számviteli
politikát alkalmazta volna a pénzügyi kimutatások összeállítása során. Az összehasonlító időszak kezdetén és az
összehasonlító időszak végén a változás nem eredményezett lényeges eltérést az értékpapírok, illetve a saját tőke
értékében, ezért a Jelzálogbank tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásai csak tárgyidőszak végi és az összehasonlító időszak
végi adatokat tartalmazza változás nélkül. Tekintettel arra, hogy az összehasonlító időszak során, valamint az érintett
eredménykimutatás sorok értékében szintén nem okozott lényeges változást a számviteli politika módosulás az
összehasonlító időszakra vonatkozó eredménykimutatás szintén változás nélkül kerül bemutatásra.
A számviteli politika változásával összhangban módosításra kerültek a saját tulajdonú értékpapírokhoz, valamint kibocsátott
kötvényekhez kapcsolódó kiegészítő mellékletben szereplő összehasonlító közzétételek.
A változtatásnak hatása volt a kibocsátott kötvények korábban közzétett amortizált bekerülési értékére, bruttó könyv szerinti
értékére, továbbá a kapcsolódó eredménykimutatás tételekre, melyek összefoglalóan az alábbi táblázatban, illetve a
kiegészítő információkban kerültek bemutatásra. A saját tulajdonú értékpapírokhoz kapcsolódó mérleg és
eredménykimutatás tételekre a számviteli politika változásnak nem volt hatása. A kiegészítő információk összehasonlító
adataiban a módosítások „újra megállapított” jelzővel kerültek megjelölésre
Változással érintett kiegészítő információk:
Kiegészítő információ száma
Kiegészítő információ megnevezése
7. Kiegészítő információ
Nettó kamatbevétel
10. Kiegészítő információ
Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nettó
eredménye
31. Kiegészítő információ
Pénzügyi követelések és kötelezettségek szerződés
szerinti lejárata
32. Kiegészítő információ
Kamatkockázati kitettség – nem kereskedési célú
portfóliók
36. Kiegészítő információ
Valós értékek
(millió forint)
Sor
2021
2020 Újra
megállapított
érték
Saját tulajdonú
értékpapírok és
kibocsátott kötvények
értékelési politikája
változásának hatása
2020 Közzétett
érték
Kibocsátott kötvények
174 331
217 782
-314
218 096
Kötelezettségek és saját tőke
összesen
261 187
304 955
-314
305 269
Kamatráfordítások és kamat
jellegű kiadások
-6 186
-5 077
-132
-4 945
Nem kereskedési célú
pénzügyi eszközök nettó
eredménye
220
-219
446
-665
Működési eredmény
3 199
2 387
314
2 073
Tárgyévi nettó eredmény
2 444
1 668
314
1 354
Nettó Átfogó eredmény
2 119
1 257
314
943
b.) Készpénz és likvid befektetések
A pénzeszközök tartalmazzák az egyéb bankoknál vezetett nostro számla egyenlegét, amelyek bekerülési értéken
szerepelnek a mérlegben.
c.) Pénzügyi instrumentumok
Éves jelentés 2021.
17
i) Besorolás
3. Főbb számviteli elvek (folytatás)
Pénzügyi eszközök
Az IFRS 9 egy olyan besorolási és értékelési megközelítést alkalmaz a pénzügyi eszközök tekintetében, amely egyrészt
függ a választott üzleti modelltől, ahogyan az eszközöket kezeli a Jelzálogbank, másrészt pedig függ a pénzáramlások
jellemzőitől.
A Jelzálogbank üzleti modellje olyan szinten kerül meghatározásra, amely tükrözi, hogy a pénzügyi eszközök csoportjait
hogyan kezelik együtt egy adott cél elérése érdekében. Az üzleti modell nem függ a vezetők egyes instrumentumokkal
kapcsolatos szándékaitól.
Ennek megfelelően ez a feltétel nem “besorolási megközelítést” takar, hanem magasabb aggregáltsági szinten határozandó
meg. Mindazonáltal a Jelzálogbank több üzleti modellt is alkalmazhat pénzügyi instrumentumai kezelésére.
A következő üzleti modell kategóriák kerültek kialakításra az IFRS 9-nek megfelelően:
Held to Collect (“HTC”): szerződéses cash-flow-k beszedése érdekében tartott instrumentum, mely vásárlásának
célja, hogy hosszú távon kamatjövedelemre tegyen szert a Jelzálogbank. Nem feltétlenül szükséges lejáratig
tartani ezeket a pénzügyi instrumentumokat. Az értékesítés megengedett, ha a pénzügyi eszköz hitelkockázata
megnövekedett, illetve abban az esetben is konzisztens lehet az értékesítés az üzleti modellel, ha az a hitelezési
koncentrációs kockázat miatt merül fel, vagy a lejárathoz közel esik.
Both Held to Collect and for Sale (“HTCS”): szerződéses cash-flow-k beszedése és egyidejűleg a pénzügyi
eszközök eladása érdekében tartott instrumentum. A vásárlás célja a szerződéses cash-flow-k beszedése
mellett, hogy nyereséget realizáljon a Jelzálogbank az instrumentum valós értékének a növekedéséből, illetve,
hogy minimalizálja a valós érték csökkenéséből eredő veszteségeket közép- és hosszú távon. Ebben az üzleti
modellben a HTC kategóriához képest gyakrabban és nagyobb értékben történnek értékesítések.
Held to Benefit from Changes in Fair Value (OTHER): főként kereskedésre tartott értékpapír, mely vásárlása
rövid távú nyereségszerzés céljából történik. Ezt az üzleti modellt „maradék kategóriának” tekintjük.
Az üzleti modellbe sorolásnak tükröznie kell a Jelzálogbank várakozásait, azaz nem csak a szándékot, hanem a képességet
is. A besorolás nem olyan szcenáriók alapján történik, amelyek bekövetkezésének esélye észszerűen nem várható (’worst
case’ vagy ’stress case’ szcenárió). Így, ha a Jelzálogbank azt tervezi, hogy egy bizonyos portfóliót vagy pénzügyi eszközt
egy ’stress case’ szcenárió esetén el fog adni, az nem befolyásolja az üzleti modell értékelését, amennyiben a Jelzálogbank
azt várja, hogy ez az esemény várhatóan nem fog bekövetkezni.
Az olyan eladások esetében, amelyek nem a hitelkockázat növekedésével vannak összefüggésben, a következő
megállapításokat tehetjük az eladás értékét illetően.
Az SPPI kritériumok vizsgálatakor a Jelzálogbank elemzi, hogy a hitelszerződésekhez, vagy más adósság
instrumentumokhoz kapcsolódó szerződéses pénzáramlások kizárólag tőkét és kamatot tartalmaznak-e, vagyis a
szerződésből származó tőke és az ezután járó kamat kifizetések konzisztensek az alapvető kölcsönmegállapodásokkal. Az
alapvető kölcsön megállapodásokban a kamat legfontosabb eleme a pénz időértékének ellenértéke, illetve a hitelezési
kockázat; ezen kívül a kamat tartalmazhatja még a pénzügyi eszköz meghatározott ideig történő tartásával összefüggő
alapvető hitelezési kockázatok ellenértékét, illetve nyereséghányadot.
A fentiek alapján a pénzügyi eszközök három értékelési kategóriába sorolhatók:
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök:
Amortizált bekerülési értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a HTC üzleti modellben
tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek
kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.
Ide kerülnek besorolásra az ügyfeleknek és bankoknak adott kölcsönök és előlegek, továbbá különféle követelést
megtestesítő értékpapírok, melyek megfelelnek a fenti feltételeknek, valamint a pénzeszközök és a vevőkövetelések.
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVOCI”):
Éves jelentés 2021.
18
3. Főbb számviteli elvek (folytatás)
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni azon pénzügyi eszközöket, melyek esetében az eszközt a
HTCS üzleti modellben tartja a Jelzálogbank, továbbá a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei olyan cash-flow-kat
eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.
A Jelzálogbank azokat a különféle követelést megtestesítő értékpapírokat sorolja ide, melyek megfelelnek az említett
feltételeknek.
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (“FVTPL”):
Ebbe a kategóriába kerülnek azok a pénzügyi eszközök, melyeket Other üzleti modell alapján tart a Jelzálogbank, illetve
melyek üzleti modellje HTC vagy HTCS, de nem felelnek meg annak a feltételnek, hogy a pénzügyi eszköz szerződéses
feltételei olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag tőke és a kint lévő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései.
Fedezeti instrumentumok. Olyan pénzügyi instrumentumok, melyeket a Jelzálogbank azzal a céllal köt, hogy fedezze a
pénzügyi piacokon végrehajtott tranzakcióinak kamatláb- és devizakockázatát.
Amikor egy derivatív ügylet egy kimutatott követelés, kötelezettség vagy biztos elkötelezettség eredménykimutatást érintő
valós érték változása kapcsán valós érték fedezeti kapcsolatba vonásra kerül, akkor a származékos ügyletnek a valós érték
változása azonnal elszámolásra kerül az eredménykimutatásba, a fedezett ügyletnek a fedezett kockázattal kapcsolatos
valós értékének változásával együtt.
A cash-flow fedezésre kijelölt derivatív ügyletek a cash-flow változékonyságának kiküszöbölését szolgálják a Jelzálogbank
eszköz-forrás menedzselési tevékenységének keretében. A változó kamatozású kamatkövetelések és változó kamatozású
eszközök és kötelezettségek pénzfizetései kerülnek elcserélésre fix kamatozású kamatkifizetésekre, elsősorban kamatswap
ügyletek segítségével. Kamatswap ügyletek alkalmazása történik a fix kamatozású, az egyéb átfogó eredménnyel szemben
valós értéken értékelt kötvényeknek a piaci kamatlábak változása miatt bekövetkező valós érték változásának fedezésénél
is.
A cash-flow fedezeti eszközként nyilvántartott derivatívák valós értékében bekövetkezett változások hatékony része az
átfogó eredménykimutatásban kerül elszámolásra (cash-flow hedge fedezeti tartalék). A hatékonytalan részhez kötődő
pozitív vagy negatív valós érték változás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra.
A saját tőkében korábban felhalmozódott fedezeti tartalék akkor kerül átvezetésre az eredménybe, amikor a fedezett ügylet
hatása is megjelenik az eredményben. Amennyiben egy fedezett előrejelzett tranzakció nem pénzügyi eszközként vagy nem
pénzügyi forrásként realizálódik, a korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek
átsorolására és figyelembevételre kerülnek a nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség bekerülési értékének
meghatározásában.
A fedezeti elszámolás megszüntetésre kerül, ha a Jelzálogbank a fedezeti kapcsolatot megszünteti, ha a fedezeti ügylet
lejár, eladásra, lehívásra vagy bezárásra kerül, vagy ha a továbbiakban nem felel meg fedezeti elszámolás
követelményeinek. A korábban a fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek a hatékony cash-flow
fedezeti kapcsolat kezdetétől a tőkében maradnak, és csak akkor kerülnek átvezetésre az eredménybe, amikor az előre
jelzett ügylet hatása is megjelenik az eredményben. Ha az előrejelzett ügylet bekövetkezése nem várható, a korábban a
fedezeti tartalékkal szemben elszámolt pozitív vagy negatív tételek azonnal átvezetésre kerülnek az eredménybe. A valós
érték fedezeti kapcsolatban, az effektív kamatláb módszerrel érintett fedezett tétel bármely módosítása az újraszámított
effektív kamatláb alkalmazása által a hátralevő futamideje során elamortizálódik az eredménykimutatásba, amennyiben az
újraszámított effektív kamatlábbal való amortizáció nem lehetséges, a módosítás értékét lineáris módszerrel kell amortizálni.
Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségeket amortizált bekerülési értéken kell besorolni, kivéve azokat a pénzügyi kötelezettségeket,
melyek eredménnyel szemben valós értéken kerülnek értékelésre. Ezek közé tartoznak a kereskedési céllal tartott pénzügyi
kötelezettségek, származékos pénzügyi kötelezettségek. A Jelzálogbank nem él azzal a lehetőséggel, hogy
visszavonhatatlanul eredménnyel szemben valós értéken értékeltként jelöl meg pénzügyi kötelezettséget.
ii) Bekerülés és kivezetés
A Jelzálogbank a pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket a kötés napján rögzíti. A pénzügyi eszközök és a pénzügyi
kötelezettségek kezdetben az ügyletekhez közvetlenül hozzárendelhető tranzakciós költségekkel módosított valós értéken
kerül megjelenítésre.
Éves jelentés 2021.
19
3. Főbb számviteli elvek (folytatás)
Ettől az időponttól kezdve az eszközök valós értékében bekövetkező változásból eredő nyereségek és veszteségek
elszámolásra kerülnek az eredménykimutatásban, vagy a tőkében, amennyiben az eszköz eredménnyel szemben valós
értéken értékelt, vagy egyéb átfogó eredménnyel szemben értékelt pénzügyi eszköz. Az adott követelések azon a napon
kerülnek rögzítésre, amikor az összeg kifizetésre kerül a tranzakcióban résztvevő másik félnek.
A pénzügyi eszközök akkor kerülnek kivezetésre, amikor lejárnak az eszköz cash-flow-ira vonatkozó jogok, vagy a
Jelzálogbank a tulajdonjogból származó összes hasznát és kockázatát lényegében átruházta. Ha a Jelzálogbank nem
ruházza át, illetve nem tartja meg lényegében a pénzügyi eszközök tulajdonjogából származó kockázatokat és hasznot,
akkor a Jelzálogbank határozza meg, hogy megtartja-e a pénzügyi eszköz ellenőrzését. Ebben az esetben, ha a
Jelzálogbank nem tartotta meg az ellenőrzést, ki kell vezetnie a pénzügyi eszközt és elkülönítetten eszközként vagy
forrásként/kötelezettségként kell kimutatnia az átadás során felmerült, illetve fennmaradó bármely jogokat és
kötelezettségeket.
A pénzügyi kötelezettségek akkor kerülnek kivezetésre, amikor a szerződéses kötelezettségek teljesülnek, törlésre kerülnek,
vagy lejárnak.
iii) Értékelés
Kezdeti értékelés
A pénzügyi eszközök értékelése bekerüléskor bekerülési értéken történik, amely a valós érték módosítva az ügylethez
közvetlenül hozzárendelhető tranzakciós költségekkel. Sok esetben a pénzügyi eszköz bekerüléskori valós értéke
megegyezik a fizetett ellenértékkel.
Követő értékelés
A nyilvántartásba vételt követően minden kereskedési és fedezeti célú pénzügyi eszköz és kötelezettség, és az egyéb átfogó
eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz nyilvántartása valós értéken történik
Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök halmozott értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési
értéken kerül nyilvántartásra. A prémium és diszkont, a vonatkozó eszköz nyilvántartási értékének részét képezi, és
amortizálódik. A havonta felülvizsgálatra kerülő hitelek kivételével a pénzügyi eszközök a mérleg fordulónapján kerülnek
felülvizsgálatra, hogy megfigyelhető-e a hitelkockázat jelentős növekedése a bekerülés óta. Amennyiben hitelkockázat
növekedése tapasztalható, akkor az eszköz megtérülő értéke megbecsülésre kerül.
Valós érték értékelési elvek
A Jelzálogbank által alkalmazott valós értékelési elvek az 5. kiegészítő információban kerülnek ismertetésre.
Nyereségek és veszteségek a későbbi értékelés során FVTPL eszközök és FVOCI eszközök esetén
A valós értéken nyilvántartott kereskedési célú pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek értékének változásából
keletkező nyereségek és veszteségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra.
Az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából keletkező
nyereségek és veszteségek az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök tartalékában kerülnek
elszámolásra, kivéve azokat, melyek valós érték fedezeti kapcsolatban vannak; ezeknek a fedezett kockázat miatti valós
érték változása az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A cash-flow fedezeti eszközként alkalmazott derivatívák valós
értékének változásából keletkező nyereségek és veszteségek a cash-flow fedezeti tartalékban kerülnek elszámolásra.
Bármilyen, az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökön fennálló értékvesztés az
eredménykimutatásban kerül elszámolásra.
Az ügyletek kivezetésekor az átértékelési tartalékban felhalmozott egyenleget ki kell vezetni. Az adósság instrumentumoknál
a kivezetés eredménnyel szemben történik, míg azon tőkeinstrumentumok esetében, melyeket FVOCI értékelési
kategóriájúnak jelölt meg a Jelzálogbank, a felhalmozódott átértékelési különbözetet a saját tőkén belül az
eredménytartalékba kerül átvezetésre.
d.) Devizaügyletek
A külföldi pénznemben denominált ügyletek a tranzakció napján érvényes napi Magyar Nemzeti Bank (“MNB”) árfolyamon a
funkcionális pénznemre kerülnek átszámításra. Az ilyen ügyletek zárásából felmerülő, továbbá az év végén devizában
Éves jelentés 2021.
20
fennálló pénzügyi eszközök és források év végi árfolyamon történő kiértékeléséből adódó deviza árfolyamnyereség, illetve
árfolyamveszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, kivéve a hatékony cash-flow fedezeti ügyleteket,
melyeknél ez az eredmény a tőkében határolódik el.
3. Főbb számviteli elvek (folytatás)
e.) Tárgyi eszközök
A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek, kivéve
az Ingatlan eszközcsoport, amely valós értéken van értékelve csökkentve a halmozott értékcsökkenéssel és
értékvesztéssel.. A tárgyi eszközök rendszeres időközönként átvizsgálásra, és szükség esetén teljes mértékben leírásra
kerülnek.
f.) Immateriális javak
Az immateriális javak halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek. Az
immateriális javak rendszeres időközönként átvizsgálásra, és szükség esetén teljes mértékben leírásra kerülnek. A
Jelzálogbank nem rendelkezik határozatlan hasznos élettartamú immateriális jószággal.
g.) Értékcsökkenés
A tárgyi eszközöknél és immateriális javaknál az eredménykimutatásban a beszerzési érték leírására értékcsökkenés
számolódik el, a tárgyi eszközök és immateriális javak becsült hasznos élettartama során. Minden fentebb felsorolt
eszköz (kivéve a földterületeket és a folyamatban lévő beruházásokat) értékcsökkenésének elszámolása lineáris
módszer alkalmazásával történik. Az éves értékcsökkenési kulcsok a következők:
Értékcsökkenési kulcs (%)
Irodai berendezések 14,5
Immateriális javak 20
Járművek 20
h.) Nem pénzügyi eszközök értékvesztése
Amennyiben objektív bizonyíték áll fenn arra vonatkozóan, hogy egy nem pénzügyi eszköz értékvesztett, úgy az eszköz
könyv szerinti értéke és megtérülési értéke (mely a következő kettő közül a nagyobb: az eszköz valós értéke,
csökkentve az értékesítés költségeivel, vagy az eszköz használati értéke, azaz az eszközből várható jövőbeni cash-
flow-k nettó jelenértéke) összehasonlításra kerül. Az összehasonlítás különbsége az eredménybe kerül elszámolásra.
Amennyiben az értékvesztésre utaló körülmények már nem állnak fent, és ennek következtében az értékvesztés
visszaírására kerül sor, úgy a megemelt könyv szerinti érték nem haladhatja meg azt az értéket, melyen az
értékvesztések elszámolása előtt szerepelt az eszköz.
i.) Követelések
A Jelzálogbank által nyújtott hitelek az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök, illetve az eredménnyel
szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök között szerepelnek. Azok a vásárolt hitelek, amelyeket a Jelzálogbank
szándékai és lehetőségei szerint lejáratig fog tartani, valamint az SPPI kritériumoknak megfelelnek, az amortizált bekerülési
értéken értékelt pénzügyi eszközök közé kerülnek besorolásra.
A Jelzálogbank által nyújtott amortizált bekerülési értéken tartott hitelek az esetleges hitelezési veszteséget megtestesítő
értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek kimutatásra, mely a várhatóan megtérülő értéket mutatja.
A vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszközök (“POCI eszközök”) a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek. A POCI
eszközök kezdeti megjelenítésének időpontja az az időpont, amikor a Jelzálogbankra vonatkozóan a pénzügyi eszköz
szerződéses feltételei kötelezővé válnak.
A POCI eszközök kezdeti megjelenítéskor Stage 3-as besorolást kapnak. A hitelezési kockázat jelentős javulását követően
ezen eszközök kerülhetnek Stage 2-es besorolásba, azonban ez a számviteli kezelésüket nem befolyásolja. POCI eszköz
nem kaphat Stage 1-es besorolást. A Stage besorolásról bővebb leírás a 4. kiegészítő információban található.
A pénzügyi év során a hiteleken és követeléseken képződött bevétel meghatározásához az effektív kamatláb eljárás kerül
alkalmazásra. Az effektív kamatláb az összes hitelre és követelésre egyedileg kerül megállapításra.
Az effektív kamatláb az a ráta, amellyel a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatti becsült
jövőbeni készpénzkifizetések vagy –bevételek pontosan a pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értékére, vagy a pénzügyi
Éves jelentés 2021.
21
kötelezettség amortizált bekerülési értékére diszkontálhatók. Az effektív kamatláb kiszámításánál minden szerződéses cash-
flow, beleértve a díj- és jutalékbevételeket is, figyelembe lett véve, ugyanígy a lehetséges prémium és diszkont is. A becsült
jövőbeli veszteségek nem részei a számításnak. A számítás eredménye az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.
3. Főbb számviteli elvek (folytatás)
j.) Értékvesztésre és hitelezési veszteségekre képzett tartalékok
A Jelzálogbank számviteli elvei alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja követelésállományát, és amennyiben
szükséges, értékvesztést számol el. Az értékvesztés mértékét a kintlévőségek behajthatóságának vizsgálata alapján
határozza meg. Az értékvesztés növekedése, illetve csökkenése az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, az egyéb
átfogó jövedelemmel szemben értékelt eszközök esetében a tőkében kerül átvezetésre. A hitelek értékelésére vonatkozóan
további részletek a Kockázatkezelési Politika fejezetben kerülnek ismertetésre.
k.) Ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
A betétek olyan készpénz összegek, melyet a Jelzálogbank elfogad más bankoktól, illetve az ügyfeleitől, és ezek teremtik
meg az aktív üzletág forrását. A betétek bekerüléskor valós értéken értékeltek, később amortizált bekerülési értéken. A
Jelzálogbank nem sorolt be semmilyen betétet valós értéken értékelt instrumentumként
l.) Jelzálogkötvények
Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. elsődleges finanszírozási forrása jelzálogkötvények kibocsátásából származik. A
jelzálogkötvények fedezett kötvények. A Jelzálogbank csak akkor bocsáthat ki ilyen kötvényeket, amennyiben elegendő
fedezete van, amely egyaránt tartalmazhat önálló zálogjogot és egyéb értékpapírokat, mint az államkötvények és
kincstárjegyek.
Az önálló jelzálogjog egy olyan típusú jelzálog, ami az azt biztosító követelés nélkül harmadik félre átruházható a Jelzálog-
hitelintézetekről és jelzáloglevekről szóló 1997. évi XXX. törvény értelmében.
A kibocsátott kötvények pénzügyi kötelezettségként szerepelnek, kezdetben az ügylethez rendelhető közvetlen költségekkel
növelt kibocsátási értéken, majd amortizált értéken kerülnek kimutatásra.
A Jelzálogbank maximálisan annyi jelzáloglevelet bocsát ki, amennyit az 1997. évi XXX. törvény lehetővé tesz.
m.) Tőkeelemek
i) Jogi tartalékok
Általános tartalék
A 2013. évi CCXXXVII. számú törvény 83. paragrafusa értelmében az adózott eredmény 10%-ának megfelelő általános
tartalékot kell képezni. Az általános tartalék a magyar jogszabályok szerint a tevékenységből eredő veszteségek
rendezésére használható fel. Az általános tartalék növekedése közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, és így nincsen
hatása az adott évi eredményre.
ii) Értékelési tartalékok
Az értékelési tartalékok a saját tőke részét képezik. Az IFRS alapelveinek megfelelően az értékelési tartalékok kizárólag a
cash-flow fedezeti tartalékot és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközökre képzett tartalékot
tartalmazzák, csökkentve a halasztott adóval, a 3.(c). pont szerint.
n.) Pénzügyi garanciák
A pénzügyi garanciák olyan szerződések, melyek alapján a Jelzálogbank megtérít egy olyan veszteséget, mely egy adós
nem teljesítéséből fakad. A Jelzálogbank általában vagy rövid lejáratú garanciákat bocsát ki, egyszeri díjbevétel mellett vagy
hosszú lejáratú, folyamatos díjbevétellel járó garanciákat. A pénzügyi garanciák havonta áttekintésre kerülnek, és a várható
kifizetés mértékében céltartalék kerül elszámolásra rájuk. Ezek a céltartalékok egyéb kötelezettségként kerülnek
kimutatásra.
o.) Bevételek
Éves jelentés 2021.
22
Nettó kamatbevétel
A kamatbevételek és kamatráfordítások elszámolása az effektív kamatmódszerrel történik az amortizált bekerülési értéken
értékelt pénzügyi instrumentumok esetében.
3. Főbb számviteli elvek (folytatás)
Az effektív kamatláb hitelenként külön-külön kerül meghatározásra. Az effektív kamatláb megállapításánál az összes
szerződéses cash-flow figyelembe vételre kerül, beleértve a jutalékokat, és kezelési költségeket, továbbá az esetleges
prémiumot és diszkontot. A valószínűsített jövőbeli veszteségek azonban nem kerülnek figyelembe vételre.
Nettó jutalékbevétel
A nettó jutalékbevétel tartalmazza a díj és jutalék alapú szolgáltatások bevételeit ugyanúgy, mint a harmadik fél által nyújtott
szolgáltatások díjráfordításait, melyek a Jelzálogbank díj alapú szolgáltatásaihoz kapcsolódnak. A jutalékok és díjak
felmerülésük időpontjában kerülnek az eredménykimutatásban elszámolásra.
Nettó kereskedési eredmény
A nettó kereskedési eredmény tartalmazza a valós értéken nyilvántartott kereskedési célú pénzügyi eszközök és
kötelezettségek eladásából és valós piaci értékének változásából adódó nyereségeket és veszteségeket.
Egyéb tőkebefektetésekkel kapcsolatos eredmény
Az egyéb tőkebefektetésekkel kapcsolatos eredmény tartalmazza a nem kereskedelmi célú eszközök és tőkebefektetések
kivezetésekor realizált eredményt.
p.) Adózás
Az éves eredmény után fizetendő társasági adó az adott időszakra vonatkozó, és a halasztott adófizetési kötelezettséget
tartalmazza.
Az adott időszakra vonatkozó adófizetési kötelezettség az éves adóköteles eredmény után, a mérleg fordulónapján érvényes
adókulccsal számított fizetendő adó. Az éves eredmény az adóalap megállapításához a vonatkozó adózási előírásoknak
megfelelően kerül módosításra.
A halasztott adófizetésre mérlegmódszerrel tartalék képzendő az IFRS pénzügyi kimutatásokban szereplő, és a magyar
adózási szabályok szerint összeállított mérleg szerinti eszközök és források nyilvántartási értéke között fennálló átmeneti
különbözetekre. A halasztott adófizetési kötelezettségre képzett tartalék összege attól függ, várhatóan hogyan realizálódik
vagy rendeződik az eszközök és források IFRS szerinti, illetve a magyar pénzügyi kimutatásokbeli nyilvántartási értéke
közötti különbözet.
A halasztott adó azzal a mértékkel kerül megállapításra, mely várhatóan érvényben lesz az átmeneti különbségek
visszafordulásakor, a pénzügyi kimutatások készítésekor érvényes jogszabályok figyelembevételével.
A halasztott adó eszköz csak addig a mértékig vehető figyelembe, ameddig valószínűsíthető, hogy rendelkezésre áll majd
olyan jövőbeni adóköteles nyereség, amellyel szemben a fel nem használt adóveszteségek és adóhitelek felhasználhatók. A
halasztott adó eszközök olyan mértékig kerülnek csökkentésre, amely fölött már nem valószínűsíthető, hogy az
adókedvezmény realizálható lesz.
Az IAS 12 alapján történt elemzés szerint a halasztott adó eszközöket és forrásokat nettósítva kell kimutatni a pénzügyi
kimutatásokban.
q.) Részvény-alapú kifizetések
A Jelzálogbank alkalmazza az IFRS 2 ”Részvény-alapú kifizetések” standard előírásait az UniCredit S.p.A. által működtetett
programok alapján. A Jelzálogbank készpénzes részvény-alapú juttatást biztosít bizonyos munkavállalói részére,
részvényopciók nem szerepelnek a programban.
Éves jelentés 2021.
23
Ezeknek a juttatásoknak az értékét a kibocsátás napján számított valós értéken kell értékelni és az eredménykimutatásban
személyi jellegű ráfordításként kell elszámolni, időarányosan az értékelt üzleti év során.
A részvény-alapú kifizetések nem jelentősek a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásaiban.
r.) Mérlegfordulónap utáni események
Mérlegfordulónap utáni események azon kedvező vagy kedvezőtlen események, melyek a mérleg fordulónapja és a
pénzügyi kimutatások elfogadásának napja között történnek. Ezen események két kategóriába sorolhatók: azok,
3. Főbb számviteli elvek (folytatás)
melyek körülményei bizonyíthatóan fennálltak a mérlegforduló napján (mérlegforduló napját követő, a mérleget módosító
események), és azok, amelyek olyan körülményekre utalnak, melyek mérlegforduló napját követően merültek fel (mérleget
nem módosító, mérlegforduló napját követő események).
Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembe
vételre került. A mérlegfordulónap utáni események a 43. kiegészítő információban kerülnek bemutatásra.
s.) Szegmens riport
Tekintettel arra, hogy a Jelzálogbank által kibocsátott jelzálogkötvények tőzsdén jegyzettek, a vezetés felmérte az IFRS 8
szerinti szegmens riporting szükségességét és arra a megállapításra jutott, hogy a működési szegmensek a Jelzálogbank
esetében nem értelmezhetők.
t.) Változások a számviteli politikában
A tárgyévben a számviteli politikában történt változásokat lásd a 3/a). pontban részletezve.
u.) Új standardok és értelmezések
Az IFRS standardok 2021. január 1-jétől érvényes módosuló szabályainak, illetve új standardok bevezetésének
hatása a pénzügyi kimutatásra
A jelen beszámolási időszaktól hatályba lépő, az IASB által közzétett és az EU által elfogadott új és módosított standardok
és értelmezések:
IFRS 9, IAS 39, IFRS 7, IFRS 4 és IFRS 16 standardok módosításai – kamatláb benchmark reform – 2. fázis –
az EU által elfogadva 2021. január 13-tól (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő
beszámolási időszakokban),
IFRS 4 „Biztosítási szerződések” standard módosításai IFRS 9 halasztással - az EU által elfogadva 2020.
december 15-től (hatályba lép a 2021. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
IFRS 16 „Lízingek” – Covid-19-cel kapcsolatos bérleti koncessziók 2021. június 30-án túl (hatályba lép a 2021.
április 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).
A Jelzálogbank úgy véli, hogy jelen standardoknak elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős
hatással a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásaira.
Az IASB által kibocsátott és az EU által elfogadott, de még nem hatályos új és módosított standardok és
értelmezések
IFRS 3 “Üzleti kombinációk”; IAS 16 “Ingatlanok, gépek és berendezések”; IAS 37 “Céltartalékok, függő
kötelezettségek és függő követelések” standardok módosításai – Éves fejlesztések (hatályba lép 2022. január
1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban),
IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard, beleértve az IFRS 17 standard módosításait (hatályba lép a
2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási időszakokban).
A Jelzálogbank nem alkalmazza ezeket az új standardokat és a meglévő standardok módosításait a hatályos időpontok előtt.
A Jelzálogbank úgy véli, hogy a jelen standardok elfogadása és a meglévő standardok módosítása nem lesz jelentős
hatással a Jelzálogbank pénzügyi kimutatásaira a kezdeti alkalmazás időszakában.
Az IASB által kibocsátott és az EU által nem elfogadott standardok és értelmezések
Éves jelentés 2021.
24
Az EU által elfogadott IFRS-ek jelenleg nem különböznek jelentősen a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által
elfogadott rendeletektől, kivéve az alábbi új standardokat, a meglévő standardok módosításait és új értelmezéseket,
amelyeket az EU-ban még nem fogadtak be a pénzügyi kimutatások közzétételének napjával
IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai – A rövid és hosszú lejáratú
kötelezettségek besorolása (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási
időszakokban),
Éves jelentés 2021.
25
3. Főbb számviteli elvek (folytatás)
IAS 1 „Pénzügyi kimutatások prezentálása” standard módosításai és IFRS Practice Statement 2 –
Számviteli politikák közzététele (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási
időszakokban),
IAS 8 “Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák” standardok módosításai –
Számviteli becslések definíciója (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási
időszakokban),
IAS 12 „Nyereségadók” standard módosításai - Egyetlen ügyletből származó eszközökhöz és
kötelezettségekhez kapcsolódó halasztott adó (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő
beszámolási időszakokban)
IFRS 17 “Biztosítási szerződések” standard módosításai – az IFRS 17 és az IFRS 9 kezdeti alkalmazása –
Összehasonlító információk (hatályba lép a 2023. január 1-jével, illetve az azt követően kezdődő beszámolási
időszakokban),
IFRS 10 ”Konszolidált pénzügyi kimutatások” és IAS 28 “Társult vállalkozásokban és közös
vállalkozásokban lévő befektetések” standardok módosításai – Eszközök eladása, illetve átadása a befektető
és annak társult vagy közös vezetésű vállalkozása között (a hatálybalépés időpontját bizonytalan időre
elhalasztották, amíg a kutatási projekt konklúzióra jut a tőkemódszerrel kapcsolatban),
IFRS 14 “Szabályozói elhatárolások” standard (hatályba lép a 2016. január 1-jével, illetve az azt követően
kezdődő beszámolási időszakokban) – az Európai Bizottság döntést hozott, mely értelmében a jóváhagyás
folyamatot a jelenlegi köztes standardra nem fogja alkalmazni, és megvárja a végső standardot.
A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek portfoliójára vonatkozó fedezeti elszámolás még nem került
szabályozásra, mivel az EU által sincs még elfogadva a rendelet.
A Jelzálogbank becslése szerint az IAS 39 "Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés" standard szerinti fedezeti
elszámolás alkalmazása a pénzügyi eszközök és kötelezettségek portfóliójára nem befolyásolná számottevően a
Jelzálogbank pénzügyi kimutatását a fordulónapon.
Ezek a módosítások, új standardok és értelmezések implementációja nem befolyásolná számottevően a Jelzálogbank
egyedi pénzügyi kimutatásait.
Éves jelentés 2021.
26
4. Kockázatkezelési politika
A Jelzálogbank a prudenciális előírásokat figyelembe véve jelölte ki kockázati stratégiáját, és ennek megfelelően alakította ki
kockázatkezelési alapelveit és politikáját. A Jelzálogbank, mint a nemzetközi UniCredit Csoport tagja, figyelembe veszi az
UniCredit Csoport által kialakított kockázatvállalásra vonatkozó alapelveket is, és beépíti azokat kockázatvállalási
folyamataiba. A kockázati alapelvek és stratégiák jóváhagyását az Igazgatóság végzi. Az Igazgatóság rendszeres
jelentéseket kap a banki portfólió kockázati összetételéről és alakulásáról, mely alapján értékeli a kockázati stratégia
megvalósulását.
A Jelzálogbank a kockázati stratégián és alapelveken alapulva alakította ki a kockázatvállalási folyamatait, amely a
kockázatok azonosítására, mérésére, monitoringjára, kezelésére és csökkentésére irányulnak
A Jelzálogbank legjelentősebb üzleti kockázatai a hitelezési kockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat (beleértve a
kamatláb- és devizaárfolyam-kockázatot) és a működési kockázat.
i) Hitelkockázat
A hitelkockázat annak kockázata, hogy a másik szerződéses fél hitel-, halasztott pénzügyi teljesítés vagy más hiteljellegű
jogviszonyból fakadó fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén az
intézménynek vesztesége keletkezhet. A hitelezéssel kapcsolatos szabályzatok meghatározása, beleértve az
engedélyeztetési folyamatot, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a hitelkockázatok mérését szolgáló
standardok megállapítását, általánosságban az Igazgatóság, részleteiben pedig a Vezérigazgató hagyja jóvá. A
hitelkockázat mérséklésének fő elemei a pénzügyi tranzakcióban résztvevő ügyfelek, az általuk nyújtott fedezetek valamint
az ügylet kockázatainak megismerése és prudens kezelése.
A nem teljesítő hitelek kezelését – átstrukturálás, behajtás és workout tevékenység – ügynöki szerződés alapján az
UniCredit Bank Hungary Zrt. illetékes területei végzik
Ügyfélminősítés
Hitelkapcsolat létesítése előtt minden esetben készül ügyfélminősítés, azaz a döntés megelőzően a Jelzálogbank
részletesen megismeri az ügyfél, ill. ügyfélcsoport hitelképességét. Fennálló kitettségek esetén az ügyfelek minősítése
legalább évente újra megtörténik. Az ügyfelek olyan rating modell segítségével minősíthetőek, amely pénzügyi adatokat,
minőség tényezőket, viselkedési adatokat, adott esetben figyelmeztető jeleket és külső minősítést is figyelembe vesz.
Lakossági ügyfelek esetén a minősítési kategóriába sorolás az ügyfelek fizetési múltja és nem-fizetési események
alapján történik, tekintettel arra, hogy új hitelkihelyezést a Jelzálogbank a lakossági területen nem végez.
A Jelzálogbank 10 minősítési osztályon belül 26 fokból álló minősítési kategóriát alkalmaz, amelyből 3 szolgál a nem
teljesítő ügyfelek besorolására, a többit a teljesítő ügyfelekre alkalmazza. A minősítési besorolás a nem-teljesítés
esélyére utal (“PD”) az alkalmazott besorolási ranglistában; ami a nem teljesítő ügyfeleknél 100%.
Biztosítékok
A Jelzálogbank kockázatvállalást tartalmazó ügyleteivel kapcsolatban alkalmazható biztosítékok értékelésének elveit és
módszereit, a biztosítékokkal kapcsolatos bizonyos jogi kikötéseket, valamint a biztosítékok monitorozásának elveit a
Fedezetértékelési szabályzat tartalmazza.
Általános szabályként a biztosítékoknak:
jogilag kötelező erejűnek és érvényesíthetőnek,
közvetlenül hozzáférhetőnek és
időben likvidálhatónak
kell lenniük.
A Jelzálogbank az alábbi típusú biztosítékokat fogadja be és rögzíti biztosíték-nyilvántartási rendszerében:
Saját banknál tartott pénzügyi biztosítékok;
Más banknál tartott pénzügyi biztosítékok;
Biztosítás;
Személyi biztosíték – közvetlen;
Személyi biztosíték – közvetett;
Ingatlan biztosíték;
Engedményezés (árbevétel és követelés);Követelésen alapított zálogjog;
Éves jelentés 2021.
27
4. Kockázatkezelési politika (folytatás)
Ingóságok
Egyéb biztosítékok;
Egyéb biztosítékok.
A Jelzálogbank fedezetként nem fogadja el a Hpt. 99§-a alapján:
a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt.
a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás
Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét
A Jelzálogbank alapvetően nem fogadja el az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport tagja által kibocsátott értékpapírt az ügyfél
saját kockázatvállalási ügylete mögé értékkel bíró biztosítékként.
A biztosítékokat csak azoknál a kockázatvállalási ügyleteknél lehet figyelembe venni, amelyekhez szerződésileg
hozzárendelésre kerültek. Általános elvként a Jelzálogbank minden biztosítékot minden kockázatvállalási ügylet mögé
hozzárendel.
A fedezet értékelésekor alapul vett érték lehet a fedezet:
piaci értéke, ha van megbízható értékítéletet tükröző piaci ára,
a kockázatvállalási folyamattól független értékbecslő szakértő, vagyonértékelő által felülvizsgált általános
értékelési eljárással, módszerrel meghatározott értéke, ha a fedezetnek nincs megbízható értékítéletet tükröző
piaci ára
Piaci érték:
Ingatlanok esetében a piaci ár kizárólag a Jelzálogbank által elfogadott értékbecslő részéről meghatározott piaci
(=forgalmi) érték lehet.
Egyéb dolgok esetében piaci árnak minősül:
lajstromozott eszközök (járművek, műtárgyak, hajók, repülőgépek) esetén az adott lista, katalógus szerinti érték;
tőzsdén jegyzett termékek esetében az elismert tőzsdék egyikén jegyzett ár;
egyéb termékek esetén szakértői, vagyonértékelői értékbecslés
Ingatlan biztosíték esetén a Jelzálogbank az ingatlan hitelbiztosítéki értékét is minden esetben megállapítja.
A biztosítékértékelés fent meghatározott alapját az alábbi tényezők módosítják:
Biztosítéki levonás: az a biztosítéktípusonként különböző százalék, mely a piaci érték százalékában mutatja a
biztosíték érvényesítésekor várható veszteséget.
Devizakockázati levonás: amennyiben a hitel és a biztosíték devizaneme eltérő, a Csoport devizakockázati
levonást alkalmaz az árfolyamkockázat kivédésére.
Lejárati eltérés levonás: lejárati eltérés kivételes esetekben fordulhat elő, amennyiben a biztosíték / biztosítéki
megállapodás futamideje rövidebb, mint a kockázatvállalási megállapodásé. Ilyen esetekben a Jelzálogbank a
biztosíték értékét lejárati levonással is csökkenti.
A fedezetek értéke és az adós hitelminőségi besorolása közötti korreláció nem lehet magas. Magasnak tekintjük a
korrelációt akkor, ha az ügyfél adósminősítésében adott 50%-nál nagyobb súllyal játszik szerepet egy fedezethez
kapcsolódó változó.
A Jelzálogbank a fedezeteket meglétük, értékállóságuk, érvényesíthetőségük szempontjából folyamatosan, az adott
biztosítéktípusra vonatkozó gyakoriságnak megfelelően, rendszeresen felülvizsgálja. Az ingatlan értékét a jogi előírásokkal
összhangban vizsgálja felül: nem lakáscélú ingatlanok esetén legalább évente egyszer, lakóingatlan esetén pedig legalább
háromévente egyszer. A pénzügyi biztosítékok értéke naponta frissítésre kerül a biztosíték-nyilvántartó rendszerben. A
garanciákat, illetve kezességvállalásokat a Jelzálogbank a személyi biztosíték nyújtójának belső szabályok szerinti
megítélése (minősítése) alapján értékeli.
Éves jelentés 2021.
28
4. Kockázatkezelési politika (folytatás)
Ügyletminősítés, értékvesztés
A Jelzálogbank 2018. január 1-jétől az IFRS 9 standard szerinti módszertant alkalmazza az értékvesztés számításhoz a
hitelezési kockázatnak kitett pénzügyi instrumentumok esetében. A Jelzálogbank az értékvesztés kiszámításához a
jövőben felmerülő várható veszteséget veszi alapul összhangban a számviteli és felügyeleti elvárásokkal. A beszámoló
napján a pénzügyi eszközt 12 havi várható veszteséggel kell értékelni abban az esetben, ha jelentős hitelkockázati
növekedés nem volt megfigyelhető. Teljes élettartamra szóló várható veszteséget kell megjeleníteni, amennyiben jelentős
hitelezési kockázat növekedést figyelt meg a Jelzálogbank az eszköz megjelenítése óta, illetve a POCI eszközök esetében
is.
Az élettartamra számított várható veszteséget a Jelzálogbank matematikai/statisztika modellel becsli meg, felhasználva az
azonos karakterisztikával rendelkező portfoliók múltbéli adatait, és a bedőlési ráták változását. A viselkedési szempontok
megállapítása során a Jelzálogbank figyelembe veszi a pénzügyi instrumentumok elhelyezkedését a rating skálán.
Összhangban az IFRS 9 elvárásokkal a modellezés során kiszámolt valószínűségi (PD) görbéknél figyelembevételre került
az aktuális/várható gazdasági környezet (Point-in-Time, a továbbiakban PIT). Az UniCredit Csoport által biztosított
makrogazdasági változók által kiszámított előretekintő bedőlési ráták felhasználásra kerültek a helyileg megbecsült
csődvalószínűségi görbék (PD curve) kiigazítása során, hogy azok tükrözzék a rövid távú makrogazdasági hatásokat is. A
Jelzálogbank a kiigazításokat követően egyedi tranzakció szintű görbéket számol, biztosítva, hogy ügylet szinten is
mérhető legyen az élettartamra számított várható veszteség.
Az IFRS 9 standardnak megfelelően a Jelzálogbank minden beszámolási fordulónapon értékeli, hogy a pénzügyi
eszközeinek hitelkockázata szignifikánsan emelkedett-e a megjelenítés óta. Az értékelés során a Jelzálogbank
összehasonlítja a bekerülés során megállapított nem teljesítési valószínűségét a beszámolási fordulónapon megállapított
nem teljesítési valószínűséggel, és jelentős hitelkockázati növekedést könyvel el, amennyiben a statisztikai módszertannal
megbecsült küszöbértéknél magasabb a pénzügyi instrumentum nem fizetési kockázata a beszámoló napján. Hasonlóan
az élettartamra számított hitelkockázati paraméterekhez, a Jelzálogbank küszöbértékek megállapítása során is figyelembe
veszi a portfolió karakterisztikáját. A kvantitatív módszertanon túl figyelembe kell venni azokat a kvalitatív figyelmeztető
jeleket is, amik a hitelkockázat jelentős növekedésére utalnak. Összhangban az UniCredit Csoport módszertanával és az
IFRS 9 standarddal az alábbi figyelmeztető jelekre kell odafigyelnie a Jelzálogbanknak:
30 napos késedelem
Kényszer-átstrukturált státusz: Az átstrukturálást akkor tekintjük kényszerűnek (és mint ilyen, nemteljesítési
eseményt okozónak), ha a tőke, illetve kamatfizetések átstrukturálása az ügyfél megromlott pénzügyi helyzetéből
adódik, és bizonyos mértékű követelés-elengedésben (tőke, kamatok vagy díjak, elcsúsztatott törlesztések)
végződik, vagyis, ha a hitel nettó jelenértékére az átstrukturálás negatívan hat, és az átstrukturálás nélkül az
ügyfél nagy valószínűséggel nemteljesítővé vált volna. Az üzleti megfontolásból történő átstrukturálás (pl. a
törlesztési ütemezésnek az ügyfél cash-flow-jával történő összehangolása) nem tekintendő nemteljesítési
jelzésnek
Korai figyelmeztető listán való megjelenés bizonyos feltételekkel. A monitoring tevékenységre vonatkozó
szabályzatokban megjelenő korai figyelmeztető jelek kiterjednek a az MNB ajánlásban szereplő, hitelkockázat
lehetséges növekedését jelző indikátorokra is
Speciális kezelésbe vétel (de még teljesítő kitettség)
POCI ügylet nem lehet stage 1 státuszú
A jelentős hitelkockázati növekedés fogalmának bevezetésével a Jelzálogbank a hitelportfolióját a kockázatok és a
teljesítés/nem teljesítés dimenziójában három állapotba (stage) sorolja:
Stage 1 – Azok a pénzügyi instrumentumok sorolódnak be stage 1-be, ahol a hitelkockázat jelentős növekedése
nem figyelhető meg az eszköz kezdeti bekerülése óta. A stage 1-es portfolióra a Jelzálogbank összhangban az
IFRS 9 standarddal a 12 havi várható veszteség alapján számolja ki az értékvesztést.
Stage 2 – Azok a pénzügyi termékek sorolódnak be a stage 2-es portfolióba, ahol az összegyűjtött információk
alapján megfigyelhető a hitelkockázat jelentős növekedése. A Jelzálogbank az IFRS 9 standardnak megfelelően a
stage 2-es portfolióban szerepelő pénzügyi instrumentumokra élettartamra számított várható veszteség alapján
számol értékvesztést.
Éves jelentés 2021.
29
4. Kockázatkezelési politika (folytatás)
Azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, ahol a meglévő kvantitatív információk alapján a Jelzálogbank nem tudta
megállapítani a hitelkockázat jelentős növekedését, a stage 1-2 besorolás során figyelembe vette, hogy a rating skála
alapján az adott pénzügyi termék befektetésre ajánlott vagy nem ajánlott kategóriába tartozik.
Nemteljesítés fogalma
A Jelzálogbank az ügyfél nemteljesítését akkor tekinti megtörténtnek, ha a következők közül valamelyik vagy mindkettő
bekövetkezik:
a Jelzálogbank úgy véli, hogy az ügyfél valószínűsíthetően nem fogja teljes egészében teljesíteni
hitelkötelezettségeit az intézmény, annak anyavállalata illetve annak valamely leányvállalata felé, hacsak az
intézmény nem folyamodik visszkeresethez a biztosíték lehívása érdekében;
az ügyfélnek a Jelzálogbankkal, anyavállalatával vagy annak bármely leányvállalatával szembeni jelentős
hitelkötelezettsége 90 napon túl késedelmes. A jelentős kötelezettség mértékét a Jelzálogbank a következőkben
határozta meg:
Privát ügyfelek és mikrovállalkozások esetében: adott hitelkövetelésen 100 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az
adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó
követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték
Kis-, közép- és nagyvállalati ügyfelek esetében: adott hitelkövetelésen 500 EUR-nak megfelelő összeg (fix limit) és az
adott hitelkövetelésen, a tulajdonosi részesedést jelentő kitettségek figyelembevétele nélkül számított mérleg szerinti bruttó
követelése összegének 1%-a (relatív limit) közül a magasabb érték
Késedelmes napok számítása
Default szempontból a lejárt napok számlálása akkor kezdődik, amikor – a mindenkori, esetlegesen módosított
esedékességi ütemterv szerint esedékes – adott hitelen a lejárt tartozás összege (hiteltartozás tőkeösszegéből, fizetendő
kamatból ill. bármilyen jellegű díjtartozásból adódóan) a fenti küszöböket átlépi. Amennyiben 90 napon belül – a 90 napos
késedelem default esemény beálltát megelőzően - a késedelem összege a fent meghatározott lényegességi küszöbök alá
csökken, a lejárt napok számlálása leáll és lenullázódik. A default napok számlálása újraindul, ha később a lejárt tartozás
összege a lényegességi küszöböket ismét meghaladja. A 90 napos késedelem default esemény megtörténtnek tekinthető,
amint a késedelmes napok száma a 90 napot megszakítás nélkül meghaladja.
A Jelzálogbank gyakorlatában a nemteljesítő, default és stage3 fogalmak nem térnek el egymástól.
A Jelzálogbank a veszteségrátát (LGD) leíró paraméter számítása során a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált
paraméterekből indul ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat:
Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás.
Indirekt költségek figyelembe nem vétele.
Konzervatív addonoktól való megtisztítás.
A PD számításhoz hasonlóan a LGD-nél is az aktuális gazdasági környezetet kell figyelembe venni (PIT) szemben
a hosszú távú gazdasági folyamatokkal (TTC).
Minden elérhető fedezetet figyelembe kell venni.
A diszkontálás során az effektív kamatlábat (EIR) kell felhasználni.
A bedőléskori (bruttó) kitettség (EAD) meghatározása során figyelembe veszi, hogy az adott pénzügyi termék szerződésben
rögzített cash-flow-val rendelkezik, vagy sem.
Szerződésben rögzített cash-flow esetén a Jelzálogbank a Pillér II-es várható veszteséghez felhasznált
paraméterekből indult ki, figyelembe véve az IFRS 9 standardban rögzített elvárásokat:
o Downturn (rossz gazdasági évek nagyobb súllyal kerülnek be) komponenstől való megtisztítás.
o Konzervatív pótlékoktól való megtisztítás.
Amennyiben nincs szerződésben rögzített cash-flow a Jelzálogbank statisztikai módszertannal becsül élettartamra
számított hitel-konverziós faktort (LCCF) az EAD kiszámításához.
A Jelzálogbanknak továbbá figyelembe kell vennie azokat a felmerülő egyéb tényezőket is, amelyek hatással vannak az
ügylet cash flow-jára, például: előtörlesztési valószínűség.
Éves jelentés 2021.
30
4. Kockázatkezelési politika (folytatás)
Az IFRS 9 standarddal összhangban a Jelzálogbank a hitelkockázati paraméterek számítása során figyelembe vette az
előretekintő makrogazdasági információkat, továbbá a különböző szcenáriók figyelembevétele mellett súlyozott várható
veszteség került kiszámításra. A UniCredit Csoport által biztosított aránymutatók biztosítják, hogy az adott szcenáriók
mekkora súllyal kerülnek be a várható veszteség számításba.
A veszteségként történő leírásokra vonatkozó szabályok
Amennyiben megállapításra és bizonyításra kerül, hogy a kintlévőség behajthatatlan, a Jelzálogbank veszteségként leírja a
hiteleket és értékpapírokat (a kapcsolódó értékvesztésekkel együtt).
Aktuális folyamatok, tendenciák a hitelezésben
A Jelzálogbank új hitelkihelyezést kizárólag a refinanszírozási üzletágban végez, meglévő lakossági és birtokfejlesztési
hitelportfólióját aktívan kezeli.
A Csoport és a Jelzálogbank a követeléskezelési és átstrukturálási folyamataira kiemelt hangsúlyt fektet, melynek körében
az MNB 1/2016. (III.11.) továbbá 39/2016. (X. 11.) és a 2/2019 (II.13) számú ajánlásaiban foglaltakat figyelembe véve, és az
abban foglaltakat teljesítve folyamatosan újratárgyalási lehetőséget biztosít azon lakossági ügyfelei számára, akik fennálló
fizetési problémáikat, romló gazdasági helyzetüket jelzik a Jelzálogbank részére, vagy a Jelzálogbank a már a fennálló
késedelem okán észleli azt.
A 2020-ban bekövetkezett világszintű változásokra, és Magyarország kormányának rendelkezéseire reagálva a
Jelzálogbank, illetve a Jelzálogbank ügynökeként eljáró UniCredit Bank Hungary Zrt. a 2020.évi LVIII. Törvény és a
637/2020. kormányrendelettel módosított 2020. évi CVII. Törvény alapján a moratóriummal érintett ügyletek behajtási
folyamatait a moratórium időtartamára felfüggesztette. Ezzel párhuzamosan felülvizsgálatra került az MNB 1/2016. (III.11.)
ajánlásában foglaltak alapján kialakított banki átstrukturálási folyamat, illetve annak körében az ügyfelek számára elérhető
átstrukturálási opciók, melynek eredményeképpen új, eddig nem alkalmazott átstrukturálási opciók is kerültek kialakításra.
Ezzel a módosítással a Jelzálogbank lehetővé tette, hogy az ügyfelek fizetőképessége a moratóriumot követően is
megmaradjon, ezzel célozva a bedőlő hitelek számának csökkentését.
A 2020-as évben több fejlesztés is indult a Moratórium miatti speciális könyvelési és kezelési változások implementálására a
Jelzálogbank Behajtási rendszerében. Ezzel párhuzamosan, felkészülve és megfelelve a Moratóriumot követő időszakra
vonatkozó előírásokban foglalt elvárásoknak, több új, rendszerszintű funkció jött létre, illetve néhány megvalósítása még
folyamatban van, amelyek 2021-ben kerültek élesítésre.
A Jelzálogbank vállalati hitelei visszafizetésre kerültek..
ii) Likviditási kockázat
A likviditási kockázatnak nevezik azt a fajta kockázatot, amikor fennáll annak a veszélye, hogy a Jelzálogbank
nehézségekbe ütközik esedékes pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése során.
A prudens likviditásmenedzsment célja, hogy a Csoport elegendő forrást tudjon előteremteni az adott helyzetben valamennyi
készpénz kötelezettségének teljesítésére. A likviditáskezelés Csoport szinten történik, amelyben kiemelt szerep jut a
Jelzálogbanknak, és az azon keresztül történő jelzálogpapír kibocsátásnak és refinanszírozásnak.
A hatékony likviditásmenedzsment az elmúlt években egyre fontosabb a piaci megítélés, és a hatékony növekedés
biztosítása szempontjából. Az UniCredit a Bázeli Bizottság javaslataival egy időben kialakította a rövid távú és strukturális
likviditási modelljeit.
Saját belső limitjei mellett a Jelzálogbank figyelembe veszi a fedezeti pool-ra vonatkozó helyi korlátozásokat, és követi a
bázeli likviditási mutatókat is.
Az adott időszakban esedékes nettó (tipikusan rövid távú) pénzkiáramlásokra limitek kerültek meghatározásra adott
devizanemre, és az összes devizanemre, ezek naponta monitorozásra kerülnek. A hosszú távú fedezettség a Csoport
Pénzügyi Kockázati Bizottság (“FRC”) által lett jóváhagyva, és azokat az FRC figyelemmel kíséri.
Az UniCredit csoport-szintű standardoknak megfelelően a Csoport a likviditási kockázatot a banki üzletmenet egyik fő
kockázatának tekinti, ezért bevezették és figyelemmel kísérik a rövid- és középtávú likviditási elvárásokat. Ezzel
összefüggésben a következő néhány napra és hosszabb távra is készül elemzés a likviditási helyzetről, figyelembe véve egy
sztenderd szcenáriót, valamint több általános és bank-specifikus likviditási krízist is. A saját és ügyfél-pozíciók likviditási fokát
Éves jelentés 2021.
31
folyamatosan elemzik. Az erre a területre vonatkozó eljárásokat, felelősségi köröket és jelentési kötelezettségeket a
likviditási szabályzat tartalmazza, akárcsak a likviditási krízisek esetén követendő vészhelyzet-tervet.
4. Kockázatkezelési politika (folytatás)
2021 folyamán a Csoport folyamatosan figyelemmel kísérte a rövid és hosszú távú likviditási limitek betartását. Ennek
részeként folyamatosan kimutatás készül, hogy a következő hónap és év folyamán kimenő halmozott pénzáramokat milyen
mértékben fedezik a halmozott bejövő pénzáramok. A rátákra alkalmazott limiteken túl, abszolút gap limitek is figyelve
vannak annak érdekében, hogy a központi finanszírozási és likviditási függés csökkentve legyen.
A nem származékos ügyletekre vonatkozó lejárat szerinti bontás a 31. kiegészítő információban, a kamatkockázati kitettség
a 32. kiegészítő információban kerül bemutatásra.
iii) Piaci kockázat
A piaci kockázat az olyan piaci árak változásának kockázata, mint a kamatlábak, részvény-árfolyamok, devizaárfolyamok, és
hitelfelárak (melyek nem függenek össze a kötelezett / kibocsátó nem teljesítésével), és hatással vannak a Csoport
eredményére, vagy a pénzügyi instrumentumainak értékére.
A piaci kockázat menedzselése lefedi a Csoport részeként a Jelzálogbank által folytatott összes tevékenységet és a mérleg
struktúra menedzselését. A független kockázatkezelési osztály napi szinten számszerűsíti a kockázati pozíciókat, majd
elemzi és összehasonlítja a Csoport vezetése és az FRC által meghatározott limitekkel. A Csoport piaci kockázat-
menedzselése részeként folyamatosan készülnek a kockázati pozíciókra és a limit-kihasználtságra vonatkozó jelentések.
A Jelzálogbank az UniCredit Csoport sztenderdjein alapuló egységes kockázatkezelési eljárásokat alkalmazza. Ezek az
eljárások magukba foglalják a különböző kereskedési tevékenységekre vonatkozó adatok számszerűsítését és a főbb
kockázati paraméterek legalább napi szinten történő megadását. A kockáztatott érték (“VaR”) számítás mellett hasonló
fontossággal bír az érzékenységi és pozíciós limitek számítása.
Az UniCredit Csoport által egységesített IMOD nevű tiszta historikus szimulációval számolt VaR modell jelenleg az UniCredit
Csoport UGRM rendszerében fut naponta.
Az IMOD belső kockázati modellt a gazdaságilag szükséges tőke kiszámítására is használják. A gazdaságilag szükséges
tőke számításának módszere lefedi az összes jelentős kockázati kategóriát: kamatkockázat, részvények pozíciókockázata
(általános és egyedi) és devizakockázat. A Jelzálogbank VaR pozícióját a 38. kiegészítő információ tartalmazza.
Mivel a Jelzálogbank nem vezet kereskedési könyvet, Pillér 1 alatti felügyeleti tőkekövetelményt sem szükséges számolnia.
Az FRC és az Igazgatóság részére készülő jelentéseket rendszeres és specifikus stressz-elemzések egészítik ki. A stressz-
szcenáriók alapja az egyes piaci változók feltételezett szélsőséges mozgása. Az elemzések bemutatják az ilyen
mozgásoknak, valamint egy likviditási zavarnak a Csoport eredményére gyakorolt hatását.
A napi jelentés részeként készülnek állomány alapú érzékenységi elemzések, melyeket a vonatkozó limitekkel összevetnek.
A legfontosabb számítások a bázispont értékek (a kamat és a spread 0,01 %-os változása alapján) átárazódási
kategóriánként, devizaérzékenységi elemzések, valamint a részvényekre és fejlődő piaci/magas hozamú pozíciókra
vonatkozó érzékenységi elemzések kibocsátásonként, kibocsátónként és piaconként.
Kamatkockázat esetén devizanemenként és átárazódási kategóriánként megállapított bázispont limiteket és
devizanemenként és/vagy átárazódási kategóriánként megállapított bázispont értékeket (abszolút értékben kifejezett
bázispont értékek – BPV összege) használnak kockázatkezelési célokra.
A kamatérzékenységre vonatkozó bázispont értékekhez hasonlóan kibocsátásonként és átárazódási kategóriánként kerül
bemutatásra a hitelkockázati felár. A bázispont értékekre (“BPV”) és hitelkockázati-felár (credit spread) pontokra vonatkozó
elemzések a 39. kiegészítő információban kerülnek bemutatásra
Eszköz forrás gazdálkodás
Az ügyféltranzakciók kamatláb- és likviditási kockázatának figyelembevétele az UniCredit Csoporton belül egységesen
használt belső elszámoló-árazási módszerrel történik.
Devizaárfolyam-kockázat
Éves jelentés 2021.
32
A Csoport mérlegen belüli, illetve mérlegen kívüli tételei között vannak különböző devizákban nyilvántartott eszközök és
források, ezáltal a Csoport árfolyamkockázatnak van kitéve. A devizaárfolyam-kockázat akkor merül fel, amikor egy adott
devizában az eszköz-forrás szerkezetben (spot és határidős együttesen) egyensúlyhiány áll be.
Éves jelentés 2021.
33
4. Kockázatkezelési politika (folytatás)
A Jelzálogbank devizakitettségét (eszközök és források devizanemenkénti összetételét) a 30. kiegészítő információ
tartalmazza.
iv) A CRD IV-nek / CRR-nek (Bázel III) való megfelelés
2014-től a CRDIV/CRR szabályainak való sikeres megfelelést az UniCredit csoport szinten kezelte, főleg csoport szintű
megoldásokkal fedte le.
A Jelzálogbank tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint számolja.
v) Működési kockázat
A működési kockázat a belső folyamatok, személyek vagy rendszerek által, illetve a külső események hatására bekövetkező
hibák, szabálytalanságok, fennakadások, illetve károk következtében felmerült veszteség.
Működési kockázati események a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, személyek vagy rendszerek nem
megfelelő működéséből, illetve külső eseményekből eredhetnek. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és
munkahelyi biztonság, ügyfél, termékek, üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, a Bank tárgyi
eszközeiben bekövetkezett károk, az üzletmenet fennakadása, rendszerhibák és végrehajtás folyamatkezelés során történő
manualitásból eredő hibák.
A stratégiai kockázat, az üzleti kockázat és a reputációs kockázat nem, míg az üzletviteli kockázat, a jogi és a compliance
kockázat része a működési kockázatnak.
A működési kockázatok fedezetéül szolgáló tőkekövetelmény meghatározása a Jelzálogbank esetében 2008. január 1-jétől
a sztenderd módszer szerint történik.
A működési kockázat kontrolling tevékenység kiszervezésre került az UniCredit Bank Hungary Zrt-hez, amelynek keretében
az UniCredit Bank Működési- és Reputációs Kockázat Kontrolling területe biztosítja a működési és reputációs kockázatokra
vonatkozó jogi és csoportszintű szabályoknak való megfelelőséget, és koordinálja a decentralizált működési
kockázatkezelést. A működési kockázati események és veszteségek a Csoport által meghatározott előírások szerint, külön
rendszerben kerülnek gyűjtésre.
Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázatkezelés hatékony felügyeletéért. A Jelzálogbank
Működési és Reputációs Kockázat Kontrolling területe értesíti az Igazgatóságot (részben a Nem-Pénzügyi Kockázati &
Kontroll – NFRCC- ülésének keretei között) a jelentős működési kockázatokról, az azokban bekövetkező változásokról,
illetve a szabályzatok és limitek jelentős megsértéséről. A Jelzálogbank Igazgatósága rálátással rendelkezik a működési
kockázat kontrolling keretelveire és a kockázatok hatásaira.
A Csoport Igazgatósága biztosítja, hogy:
a működési kockázat kontrolling eljárás megbízható legyen, arról teljes körű tájékoztatást adjanak és az
teljeskörűen kerüljön végrehajtásra a szabályozási folyamatokban és eljárásokban, különös tekintettel a
megfelelőségre és az eredményességre;
a Jelzálogbank egyes területein belül kerüljenek kijelölésre működési kockázatkezelő menedzserek, akik megfelelő
támogatást kapnak feladataik ellátásához;
az illetékes bizottságok – a Működési és Reputációs Kockázat Kontrolling támogatásával – legyenek tájékoztatva a
kockázati profilok és a kockázati kitettség változásairól,
a legfontosabb működési kockázati tényezők azonosítását.
Az UniCredit Bank Hungary Igazgatósága felelős a működési kockázati irányelvek lényeges elemeinek jóváhagyásáért,
ideértve a működési kockázatkezelési szabályzat jóváhagyatásáért, illetve annak végrehajtásáért és a működési kockázat
ellenőrzéséért felelős szervezeti egység kijelöléséért.
A Csoportban a működési kockázati kérdésekre vonatkozó döntések meghozataláért döntési szinttől függően a Nem-
Pénzügyi Kockázati & Kontroll Bizottság, illetve a Működési Kockázatcsökkentési Munkacsoport a felelős.
A Bizottság és a Munkacsoport keretrendszerét, tagjait, feladatkörét és döntéshozatali jogkörét a kapcsolódó alapító okiratok
szabályozzák.
Éves jelentés 2021.
34
A működési kockázatok feltárását, követését, csökkentését, intézkedési tervek meghatározását és nyomon követését
szolgálja az operatívan működő és szintén negyedévente ülésező Működési Kockázatkezelési Munkacsoport.
4. Kockázatkezelési politika (folytatás)
A működési kockázati keretelvek felülvizsgálata során a Belső Ellenőrzés felel e keret működésének és
eredményességének, illetve a szabályozói követelményeknek való megfelelés értékeléséért, évente egyszer. A Belső
Ellenőrzés ellenőrzi a működési kockázati eseményekkel kapcsolatos adatok gyűjtését, kezelését is.
A centralizált Működési és Reputációs Kockázat Kontrolling működteti a keretrendszert, és koordinálja a decentralizált
működési kockázat-kezelési tevékenységet, amelyet az egyes szervezeti egységeknél kijelölt (divizionális és adminisztratív)
működési kockázatkezelő managerek folytatnak
Éves jelentés 2021.
35
5. Értékelés és döntéshozatal
Ezen tájékoztatók a kockázatkezelési politika bemutatásának kiegészítését szolgálják.
i) Hitelezési veszteségekre elszámolt értékvesztés
Az amortizált értéken nyilvántartott eszközök a Főbb számviteli elvek 3.(j) és a Kockázatkezelési politika 4.(i) pontjában
leírtak alapján értékvesztés tekintetében megvizsgálásra kerülnek.
ii) Valós érték meghatározása
Ami a pénzügyi instrumentumoknál alkalmazott árakat és technikákat illeti, a Jelzálogbank egy háromszintű valós értékelési
hierarchiát alkalmaz, mely tükrözi a valós értékek meghatározásánál használt inputok jelentőségét, és az alábbi három
szintet tartalmazza:
1. szint – aktív piacokon jegyzett árak (módosítás nélkül), megegyező pénzügyi eszközökre, vagy kötelezettségekre;
2. szint – nem jegyzett árak, melyek megfigyelhetők az eszköz, illetve kötelezettség tekintetében akár közvetlenül (pl. nem-
aktív piacokon megfigyelt árak), vagy közvetetten (pl. hasonló eszközökre vagy kötelezettségekre megfigyelt
árakból származtatva);
3. szint – olyan inputok az eszköz, illetve kötelezettség tekintetében, melyek nem megfigyelhető piaci adatokon alapulnak
(megfigyelhetetlen inputok).
A pénzügyi instrumentumok besorolását a 34. kiegészítő információ ismerteti.
A valós értékelés kiegészítésre kerül egy Valós Érték értékelési tartalékkal, mely fedezi a kiszélesedett bid-ask spread-et, és
a vonatkozó értékpapírok tekintetében bekövetkezett megromlott likviditási helyzetet.
A hitelek és betétek valós értékelésénél alkalmazott eljárások a 36. kiegészítő információban kerülnek ismertetésre.
Az IFRS előírásoknak megfelelően a Jelzálogbank az OTC derivatív ügyleteinek valós érték módosításaként CVA-t (Credit
Valuation Adjustment) könyvel. A CVA kalkuláció központilag, az UniCredit Csoport által történik.
iii) A valós érték megállapításának alapelvei
A pénzügyi eszközök valós értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes jegyzett piaci ár, a tranzakciós költségek
levonása nélkül. A piac akkor tekinthető aktívnak, ha a jegyzett árak készen, és rendszeresen elérhetőek, és valódi, gyakran
ismétlődő, piaci áron kötött ügyleteket takarnak. Ha jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, akkor a valós érték árazási
modellekkel, vagy diszkontált cash-flow technikákkal kerül megbecslésre.
A diszkontált cash-flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a legjobb becslésen alapulnak, és a
felhasznált diszkontráta a hasonló ismérvekkel rendelkező eszközök piacán a mérleg fordulónapján érvényes ráta. Az
árazási modellek használata során a forrásadatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető értékeken alapulnak.
A tőzsdén nem forgalmazott derivatívák valós értéke az az érték, amit a Jelzálogbank a mérleg fordulónapján, normál üzleti
feltételek mellett az aktuális piaci feltételek és a felek hitelképességére tekintettel érvényesíthetne.
A Jelzálogbank valós érték korrekciót számol el, mely kizárási és likviditási költségből ered. A kereskedési és egyéb átfogó
eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök értékei valós érték korrekcióval lettek módosítva.
A Jelzálogbank a hitelek valós értékelésénél az SPPI teszten megbukott teljesítő és nem teljesítő ügyletek esetében a
központi rendszer (Fair Value Engine) által számolt valós értékeket alkalmazza, míg az SPPI teszten átment teljesítő és nem
teljesítő hitelek esetén a könyv szerinti értéket tekinti valós értéknek.
A Jelzálogbank értékpapírosítási ügyletekben nem vett részt, továbbá nincs birtokában hitelderivatíva vagy strukturált OTC
termék (pl. CDO, SIV).
A Jelzálogbank által kibocsátott kötvények fedezett kötvények, melyek mögötti hitelek a kibocsátó könyveiben maradnak és
teljesítik a Jelzálog Hitelintézeti Törvény szigorú előírásait.
iv) IBOR reform hatása
A Jelzálogbank instrumentumainak kamata olyan bankközi kamatlábakhoz vannak kötve, amelyeket az IBOR reform nem
befolyásolt, így a reformnak nincs lényeges hatása az intézményre.
Éves jelentés 2021.
36
6. A COVID-19 vírus okozta járvány hatása az éves beszámolóra
A 2021-es évre továbbra is jelentős hatást gyakorolt a 2020-as évben indult koronavírus világjárvány. A 2020. év végén
forgalomba kerülő, immunizálást lehetővé tevő vakcinákkal a 2021-es év folyamán a világ számos országában
megkezdődött a lakosság beoltása országonként eltérő elvek mentén. A fejlett országokban a lakosság jelentős hányadát
egy, illetve két oltással is beoltottak. Ennek eredményeként az év végével Magyarország lakosságának több, mint 60%-a,
azaz több mint 6 millió személy rendelkezett koronavírus elleni védőoltással. A védőoltás lehetővé tette, hogy a koronavírus
terjedésének lassítása érdekében hozott korlátozó intézkedések részben vagy egészében feloldásra kerüljenek, és a
gazdasági tevékenység elkezdhessen visszatérni a világjárvány előtti állapotokhoz.
Magyarország Kormánya a 2021. év folyamán is fenntartotta gazdaságvédelmi intézkedéseinek nagyobb részét, valamint az
eszköztárát további intézkedésekkel bővítette. A Jelzálogbank számára a legfontosabbak a fizetési moratórium
meghosszabbítása, a moratóriumban érintett hitelkártya és folyószámla tartozások után járó kamatok személyi hitelekre
jellemző kamatlábbal való újraszámolása, valamint a kamatok korlátozása a referencia kamathoz között jelzálog fedezetű
hitelek meghatározott köre tekintetében.
Hitelfizetési moratórium
A bankszektort közvetlenül is érintő, célzott intézkedés Magyarország Kormány által a 47/2020. (III.18.) Korm. rendeletben
kihirdetett, majd a 62/2020. (III.24.) Korm. rendeletben részletesen szabályozott fizetési moratórium (továbbiakban
„moratórium 1”, „Moratórium 1”) volt. A Moratórium 1 a következő, fontosabb jellemzőkkel bírt a két említett kormányrendelet
alapján:
A Moratórium 1 2020. március 18-tól hatályos.
A Moratórium 1 minden 2020. március 18-ig (március 18-át beleértve) megkötött hitel- és kölcsönszerződések
alapján már folyósított kölcsönökre automatikusan alkalmazandó.
Az adós a szerződésből fakadó tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségére fizetési haladékot kap.
A fizetési moratórium 2020. december 31-ig tart, de időtartama későbbi időpontban rendelettel tovább
hosszabbítható.
Az adós bármikor dönthet úgy, hogy él a szerződés szerinti teljesítés jogával – vagyis az eredeti szerződéses
ütemezés szerint törleszt (ún. „opt-out”).
A szerződés futamideje a rendelet szerint a fizetési moratóriumban töltött idővel meghosszabbodik.
Az adós tőketartozása nem növekedhet a fizetési moratórium alatt nem teljesített kamat összegével.
A fizetési moratóriumban töltött idő alatt felhalmozott kamat a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő
alatt, egyenlő részletekben kerül visszafizetésre úgy, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint a
felhalmozott kamat megfizetéséből fakadó részlet együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti
törlesztések összegét.
A rendelet által keletkeztetett szerződésmódosítást nem kell közjegyzői okiratba foglalni.
A fizetési moratóriumot az adós bármikor igénybe veheti annak rendelet szerinti hatálya alatt.
A Jelzálogbank a rendelet alapján minden érintett hitelnél elvégezte az alaprendszerekben a fizetési moratórium beállítását,
a törlesztő részletek beszedése tehát felfüggesztésre került, a hiteleken a kamatelszámolás azonban továbbra is érvényben
maradt, ám ez a kamat a rendelettel összhangban nem vált a tőketartozás részévé, hanem elkülönített kamatkövetelésként
szerepel a banki nyilvántartásokban. A tárgyévi eredménykimutatásban szereplő nettó kamatbevétel tehát tartalmazza a
2021-es év során fizetési moratóriummal élő adósok kölcsöneinek járó, de a fizetési moratórium miatt be nem szedett
kamatát. A pénzügyi helyzet kimutatás ugyanezt a kamat összeget az ügyfélkövetelések bruttó értékének részeként
tartalmazza.
A Jelzálogbank a rendelet hatályba lépését követően figyelemmel kísérte az ügyfelek magatartását, valamint figyelembe
vette az ügyfelek által adott nyilatkozatokat, és amennyiben akár ráutaló magatartás alapján, akár adott nyilatkozat alapján
arra a következtetésre jutott, hogy az ügyfél az eredeti szerződés szerint szeretett volna törleszteni, az ügyfelet kiléptette a
fizetési moratóriumból és visszaállította az eredeti ütemezés szerinti fizetési ütemtervet. A kiléptetés történhetett
visszamenőlegesen, valamint prospektíven is. Előbbi esetben nem képződött a fizetési moratórium alatt felhalmozott kamat,
míg utóbbi esetben igen. A felhalmozott kamat nyilvántartása ezesetben megegyezett a fizetési moratóriumban lévő hitelek
kamatának nyilvántartásával. Előtörlesztés esetén az ügyfél a fizetési moratóriumban töltött idő alatt meg nem fizetett
kamatot törleszti először, az eredeti szerződés szerinti tőke- és kamattartozásának csökkentésére csak a fizetési moratórium
alatt meg nem fizetett kamat elszámolása után került sor.
Éves jelentés 2021.
37
6. A COVID-19 vírus okozta járvány hatása az éves beszámolóra
A fizetési moratóriumot Magyarország Kormánya a 2020. évi CVII. törvénnyel
1
bizonyos társadalmi csoportok, valamint
vállalkozások körére korlátozva meghosszabbította 2021. június 30-ig. Az érintett kör:
Munkanélküliek
Gyermeket nevelők
Nyugdíjasok
Közfoglalkoztatottak
Pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendelet alapján pénzügyi
nehézséggel küzdő vállalkozásnak minősülő vállalkozás
A Kormány a 2020. évi CVII. törvényt a 637/2020. (XII. 22.) kormányrendelettel 2020. december 22-én módosította úgy,
hogy ideiglenesen hatályon kívül helyezte a törvény bizonyos paragrafusait, valamint a törvény alkalmazásában során
bizonyos definíciókat 2021. június 30-ig megváltoztatott.
A 2020. évi CVII. törvény és az annak alkalmazását kiegészítő 637/2020. kormányrendelet együttesen a Moratórium 1
fizetési moratórium lényegében változatlan feltételekkel történő meghosszabbítását eredményezte 2021. június 30-ig azzal a
kiegészítéssel, hogy aki a Moratórium 1-ben 2020. december 31-ével nem vesz részt (opt-outban van), úgy rá a
hosszabbítás (Továbbiakban: „moratórium 2” vagy „Moratórium 2”) nem érvényes automatikusan, hanem külön igényelnie
kell az újbóli részvételt a hitelnyújtól.
2021 folyamán a fizetési moratórium többszöri általános hosszabbítására került sor 2021. október 31-ig, majd a Kormány a
korábbi törvény és rendeletek alapján fennálló fizetési moratóriumot az 536/2021. (IX.15.) és az 537/2021. (IX.15.)
kormányrendelettel 2021. szeptember 15-én az alábbi fő jellemzőkkel módosította:
A fizetési moratóriumot a 2020. évi CVII. törvényben meghatározott társadalmi csoportok, valamint vállalkozások
körére vonatkozóan 2022. június 30-áig meghosszabbította (továbbiakban: „moratórium 3”, vagy „Moratórium 3”).
A Moratórium 3 lényeges eltérése a korábban fennálló fizetési moratóriumoktól, hogy a Moratórium 3-ban való
részvétel nem tekinthető automatikusnak, hanem csak azon adósok számára érhető el, akik azt a rendeletben
foglalt határidőig a Banknál kérvényezik.
A fizetési moratórium a 2020. évi CVII. törvényben meghatározott társadalmi csoportok és vállalkozások körébe
nem tartozó adósok számára 2021. október 31-ével véget ér.
A fizetési számlához kapcsolódó hitelszerződésekből (folyószámlahitelekből), valamint hitelkártya
szerződésekből fakadó tartozósokra vonatkozóan az 537/2021. Korm. rendelet a hitelezők számára speciális
átszámítási kötelezettséget írt elő. A rendelet szerint a hitelezők köteles a rendelet által megszabott határidőig a
tartozást újraszámítani a rendeletben megfogalmazott kamatmértékkel, és a nyilvántartott, valamint az
újraszámított tartozás közötti különbözetet az ügyfelek számára megtéríteni, illetve a nyilvántartott tartozás
összegét e különbözettel csökkenteni, amennyiben az a kamatláb, amellyel a hitelező a tartozást számította,
meghaladja a rendeletben meghatározott kamatlábat.
A Moratórium 2 és a Moratórium 3 során a Jelzálogbank a nyilvántartásokban a Moratórium 1 kapcsán fentebb részletezett
megoldáshoz hasonlóan járt el, azzal a kiegészítéssel, hogy:
A Moratórium 3-ra nem jogosult, valamint jogosult, de azt nyilatkozat hiányában igénybe nem vevő ügyfelek
esetén a nyilvántartásokban megtörtént a tartozások visszafizetési ütemtervének a törvénnyel és rendeletekkel
összhangban történő újraszámítása. Ennek következtében az érintett ügyletkör futamideje átlagosan néhány
hónappal hosszabbodott, valamint a visszafizetési ütemterv részeként beállításra kerültek a moratóriumban
felhalmozott kamatokra vonatkozó dátumok és összegek (a kamattartozás úgynevezett „porlasztása”).
A Jelzálogbank követelései között hitelkártya és folyószámla instrumentumokból fakadó követelések nem
szerepelnek, így az ezen instrumentumokra vonatkozó átszámítási kötelezettség a Jelzálogbankot nem érintette.
2021. novemberétől a fizetési moratóriumba történő automatikus be- és kiléptetés a rendelet előírásaival
összhangban felfüggesztésre került.
Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a COVID-19 járvány pénzügyi helyzet kimutatás egyes elemeire gyakorolt hatásai.
6. A COVID-19 vírus okozta járvány hatása az éves beszámolóra
1
2020. évi CVII. Törvény az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló
átmeneti intézkedésekről
Éves jelentés 2021.
38
a) Ügyfélkövetelések
Az ügyfélkövetelések kapcsán a Magyarország Kormánya által elrendelt fizetési moratóriumot a Jelzálogbank is alkalmazza,
a fizetési moratórium ideje alatt felhalmozott kamat moratórium lejártát követő visszafizetési vonatkozásában esetenként a
törvényben és rendeletben foglaltaknál megengedőbb feltételek mellett.
A Jelzálogbank egyéb, célirányos intézkedéseket a Kormány által életbe léptetett fizetési moratóriumon kívül nem vezetett
be, mivel azok a Jelzálogbank megítélése szerint megfelelően széleskörűek és átfogóak. A Jelzálogbank ugyanakkor a
szokásos monitoring tevékenység keretében továbbra is nyomon követi ügyfeleinek pénzügyi helyzetét, és az esetlegesen
adódó visszafizetési nehézségeket a normál üzleti folyamat alapján kezeli.
A Jelzálogbank a Moratórium 1, 2 és 3 által a 2020. március 18-áig folyósított kölcsönök kapcsán foganatosított
szerződésmódosításokat az IFRS 9 szerinti szerződésmódosítási eseménynek tekinti.
Az IFRS 9 szerinti szerződésmódosítási veszteséget ugyanakkor abban a beszámolási időszakban kell elszámolni,
amelyben a szerződésmódosítás megtörtént.
A hitelek hátralévő futamideje alatt a megnövekedett kamatamortizáción keresztül a kamatbevételben visszaforduló
szerződésmódosítási veszteséget a Jelzálogbank 2020-ban nem a végleges, szerződésmódosítás következtében beálló
jövőbeli cash-flowk alapján határozta meg, mivel azok olyan paraméterektől függtek, amelyek a beszámoló készítés
időpontjáig nem voltak ismertek. Ilyen legfőbb változó a felhalmozott kamattömeg összege, amely ugyanakkor közvetlenül
függ a moratórium lejártakor fennálló kamatkörnyezettől, valamint annak a moratórium ideje alatt bekövetkező változásaitól,
továbbá attól, hogy mely ügylet pontosan mennyit időt tölt a fizetési moratóriumban. Szintén ilyen, 2020-ban ismeretlen
változó a futamidő szükséges megnövekedése hónapokban kifejezve, ami annak érdekében szükséges, hogy a Moratórium
1 rendeletben foglalt, és Moratórium 2-re és 3-ra is ugyanúgy alkalmazandó, moratórium lejártát követő törlesztő részlet
összegére vonatkozó feltételnek a Jelzálogbank eleget tudjon tenni. E feltételt a 62/2020. Korm. rendelet 2. § (3) fogalmazza
meg: „a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet
és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti
szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét”.
Ennek alapján a Jelzálogbank a 2020. és a 2021. évről szóló éves beszámolójában a szerződésmódosítási veszteséget
szignifikáns becslésen alapuló modell alapján határozta meg. A modell azon változók meghatározását célozza meg,
amelyek a szerződésmódosítási veszteséget determinálják. A modell alapelvei a következők:
A modell meghatározott (havi) rendszerességgel módszertani szempontból felülvizsgálatra kerül, valamint
eredményében is figyelembe vételre kerülnek az aktuális információk, státuszok.
A modell minden egyes, moratóriumban való részvételre jogosult kölcsönügylet esetén meghatározza az aktuális
tőketartozás, az aktuális, illetve becsült ügyleti kamatláb, valamint a fizetési moratórium végéig hátralévő idő
alapján a fizetési moratórium lejártáig felhalmozódó kamatmennyiséget.
A modell a kölcsönügylet aktuális státusza (pl. moratóriumban van, opt-outban van) alapján a kiszámolt
kamatmennyiséghez egy valószínűségi értéket rendel százalékban kifejezve, amely megfogalmazza, hogy a
fizetési moratóriumban szerzett tapasztalatok, valamint jövőre vonatkozó várakozások alapján a fizetési
moratóriumba való be- és kilépések gyakorisága alapján egy adott kölcsönügylet a teljes elméleti felhalmozható
kamatmennyiség mekkora részét fogja ténylegesen felhalmozni.
Az elméleti felhalmozható kamatmennyiség és a hozzárendelt valószínűség alapján meghatározásra kerül a
„gyakorlati” felhalmozott kamatmennyiség az egyedi kölcsönügyletek szintjén.
A hátralévő futamidő, a kamatláb és a felhalmozott kamatnak a fennálló tőkére vetített aránya alapján
meghatározásra kerül szimulációval meghatározott paramétertábla alapján, hogy az egyedi kölcsönügylet
lejárata további hány hónappal hosszabbodik a rendelet előírásainak tiszteletben tartásával.
Az ügyletenként becsült szerződésmódosítási veszteség az új futamidőig egyenletes ütemben visszatörlesztette
felhalmozott kamat elméleti cash-flowjának jelenértéke és ugyanezen kamat nominális értéke különbözeteként
kerül meghatározásra. Az ügylet fizetési moratórium miatt fizetési ütemtervének időbeli eltolása – amely a
futamidő hosszabbodásával valósul meg a gyakorlatban – önmagában nem jár jelenérték-változással, mivel a
fizetési moratóriumban lévő fennálló tőkére kamat továbbra is felszámítható, és ez a felhalmozott kamat
kompenzálja azt a veszteséget, ami a fizetési moratórium e jellemzőjének hiányában az időbeli eltolásból
származna. Jelenérték veszteség abból származik, hogy a felhalmozott kamat sem egy összegben válik
esedékessé a fizetési moratórium végetértekor, hanem részletekben szedhető csak be az ügyfelektől.
6. A COVID-19 vírus okozta járvány hatása az éves beszámolóra
Éves jelentés 2021.
39
A modell alapján számolt szerződésmódosítási veszteség a pénzügyi helyzet kimutatásban az ügyfélkövetelések könyv
szerinti értékét csökkentő tételként szerepel. A szerződésmódosítási veszteség az eredménykimutatásban
szerződésmódosítási veszteségként jelenik meg az értékvesztések között. A számított szerződésmódosítási veszteség nincs
elhatárolva az egyes évek között, mivel az IFRS 9 alapján ez nem engedélyezett. A szerződésmódosítási veszteség a
hitelek hátralévő futamideje alatt a megemelkedett, effektív kamatláb módszerrel számolt kamatbevétel részeként fordul
vissza.
Az elszámolt szerződésmódosítási veszteség különösen az alkalmazott valószínűségi százalékok vonatkozásában tartalmaz
jelentős management becsléseket, így a tényleges értéke az elszámolt összegtől eltérhet, mikor ismertté válnak a tényleges,
fizetési moratórium után érvényes visszafizetési ütemtervek.
A Jelzálogbank a valószínűségi százalékok meghatározása során konzervatív megközelítést alkalmazott, azaz egyszerre
épített a fizetési moratórium 2020. március 18-i hatályba lépése óta szerzett tapasztalatokra, viselkedési mintákra, valamint
figyelembe vette azt is, hogy a korlátozó intézkedések folyamatos fenntartása kapcsán az ügyfelek fizetési képességeiben
olyan negatív irányú változás is beállhat, amely az opt-outban lévő ügyletek esetén a tapasztalati értéknél nagyobb arányban
eredményezheti a fizetési moratórium igénybevételét.
A Jelzálogbank a jelen fizetési moratóriumot megelőző időszakból nem rendelkezik kiterjedt tapasztalati információval
hasonlóan átfogó fizetési moratóriumról, így a szerződésmódosítási veszteség kiszámítására alkalmazott modell
szükségképpen korlátozottan alkalmas csak a valós hatás megbecsülésére, ugyanakkor a modellbe épített feltételezések a
vezetőség legjobb becslését tükrözik.
A 2021-es év folyamán a Jelzálogbank a modellben figyelembe vette a fizetési moratórium meghosszabbításait. A fizetési
moratórium meghosszabbítása a modell által számított szerződésmódosítási veszteség növekedését okozta. Ezzel
ellentétes hatást gyakorolt a számított értékre az ügyfelek fokozatos kilépése a fizetési moratóriumból. A Jelzálogbank a
modellben a Moratórium 1, 2 és 3 gyakorlati megszakítás nélküli folytonossága miatt nem tudja a modell által számított
szerződésmódosítási veszteséget felosztani aszerint, hogy abból mekkora összeg melyik moratóriumi változás miatt
következik be. Ennek oka többek között az is, hogy a végleges visszafizetési ütemtervek továbbra is csak akkor válnak
ismertté, amikor az ügyfél az adott szerződés vonatkozásában visszavonhatatlanul kilép a fizetési moratóriumból, vagy a
fizetési moratórium számára a jogszabály által véget ér.
A 2021. év eredménykimutatásában szerződésmódosítási veszteségként elszámolt összeg tehát alapvetően tartalmazza a
Moratórium 3-ban annak lejáratáig bennmaradó ügyletállományra vonatkozó modell szerinti becslés megváltozását, valamint
a fizetési moratóriumból 2021. október 31-ével a jogszabály erejénél fogva, vagy nyilatkozat hiányában kilépő
ügyletállomány esetén a modell szerinti becslés és a végleges visszafizetési ütemtervek ismeretében számolt tényleges
szerződésmódosítási veszteség hatás közötti eltérést („becslési pontatlanság”).
Magyarország kormánya 2021. december 24-én kihirdette a 782/2021. (XII.24.) számú Kormányrendeletet, mely a
fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazását foglalja magában.
A rendelet értelmében a referencia kamatlábhoz kötött hitelszerződések 2009. évi CLXII. törvény 17/D. § (1) bekezdésében
meghatározott referenciakamatláb mértékének
2
meghatározását módosították az alábbiak szerint.
A hitel referencia kamatlábát úgy kell megállapítani a 2022. január 1. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan, hogy
annak a rendelet hatálybalépését, azaz 2022. január 1-ét
a) követő vagy
b) megelőző
szerződés szerinti fordulónaptól érvényes mértéke nem lehet magasabb a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben
meghatározott referencia-kamatlábnál. Vagyis a kamatplafon rendelet a változó kamatozású hitelek referencia kamatlábát
olyan módon határozza meg, hogy annak mértéke nem lehet magasabb a 2021. október 27-én érvényes piaci referencia
kamatlábnál 2022. január 1-e és június 30-a közötti időszakban.
A folyamatosan emelkedő piaci kamatkörnyezetben ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy hitel referencia kamatlába
szerződés szerint 2021. október 27-ét követően változik, akkor annak mértéke az október 27-i referencia kamattal fog
megegyezni 2022. január 1-től június 30-ig.
A 2022. január 1-e előtti fordulónap és 2022. január 1-e közötti időszakra vonatkozóan viszont a kamat mértéke még a 2009.
évi CLXII. törvény 17/D. § (1) bekezdésében meghatározott referenciakamatláb lesz.
2
A fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatláb.
Éves jelentés 2021.
40
6. A COVID-19 hatása az éves beszámolóra (folytatás)
A Jelzálogbank a referencia kamatláb rendeletileg történő csökkentését a hitel kamatpénzáramának változásának tekinti,
mely a pénzügyi eszköz szerződéses cash flow-inak az újratárgyalását, módosítását eredményezi. A változás mértéke a
hitel 2009. évi CLXII. törvény 17/D. § (1) bekezdésében meghatározott referenciakamatlábának és a 2021. október 27-én
érvényes piaci referencia kamatlábnak a különbözete. A Jelzálogbank a fentiekkel összhangban meghatározta a rendelet
szerinti pénzáramok figyelembevételével az érintett hitelek nettó jelenértékét, és a különbséget az újraszámolt nettó
jelenérték és a módosítás nélküli érték között szerződésmódosítási veszteségként számolta el a 2021. pénzügyi évben,
tekintettel arra, hogy a módosítás már 2021-ben megtörténtnek tekintendő, annak ellenére, hogy a kamatláb mértéke
ténylegesen csak 2022. január 1-től fog megváltozni.
b) Pénzügyi instrumentumok értékvesztése
A COVID járvány kitörését és az azt követő intézkedések, a moratórium bevezetését követően a Jelzálogbank az
értékvesztésképzés és hozzákapcsolódó folyamatok során - az EBA és a Magyar Nemzeti Bank előírásainak megfelelően -
kiemelt hangsúlyt fektetett egyrészt a portfolió romlásának minél korábbi észlelésére; másrészt a portfolióromlás miatt
várható veszteség fedezésére. Ennek keretében egyrészt új előremutató indikátorok kerültek implementálásra, melyek a
paraméterek emelkedésén keresztünk jelentősen növelte meg az értékvesztés állományt, főként a teljesítő állományon.
Másrészt a végrehajtott portfolióátvilágítás eredményeként a Jelzálogbank portfoliója 3 kockázati kategóriába került
besorolásra (magas, közepes és alacsony kockázat) és ez alapján jelentős állomány került átsorolásra stage 2-be illetve
stage 3-ba. A kockázati kategóriába sorolás elemei a következők voltak.
Lakossági ügyfelek:
Magas kockázatú: az ügyfél moratórium alatt van és a Bankhoz érkező jövedelme legalább
15%-kal csökkent
Alacsony kockázatú: az ügyfél nincs moratórium alatt és nincs 30 napnál nagyobb
késedelme és a Bankhoz érkező jövedelme nem csökkent 15%-nál többel
Közepes kockázatú: az ügyfél nem tartozik se a magas, se az alacsony kockázatú
kategóriába
A végrehajtott besorolások eredményeként a Jelzálogbank által magas és közepes kockázatú ügyfelek ügyleteinek
besorolása minimum stage 2.
c) Valós értékelés
A COVID-19 nem gyakorolt hatást a valós értékelés meghatározásának módszertanára, a Jelzálogbank pénzügyi
instrumentumai piaci árának lényeges változása nem volt tapasztalható a pandémia hatására. A valós érték kategóriák
közötti mozgás szintén nem jelentkezett.
d) Egyéb eszközök
A Jelzálogbank egyéb eszközei között javarészt vevői követelések, fizetett előlegek, állami támogatásból származó
követelések, valamint aktuális és halasztott adó eszközök kerülnek bemutatásra. A Jelzálogbanknak a vevői követelések
kapcsán a beszámoló összeállításáig nem jutott tudomására olyan információ a COVID-19 kapcsán, amely a vevői
követelések befolyásának valószínűségét negatívan befolyásolná. A vevői követelések kapcsán tapasztalt fizetési
hajlandóság nem változott jelentősen az előző üzleti évhez képest, továbbá az esedékes vevői követelések állományában
sem állt be jelentős növekedés. Az állami támogatásból származó követelések és az aktuális adó eszközök a Magyar
Állammal és intézményeivel szemben állnak fenn, így esetükben a Magyar Állam hitelképessége az irányadó, amely viszont
nem romlott jelentősen a COVID-19 hatására. A halasztott adó eszközök kapcsán a Jelzálogbank mérlegelte, hogy a
jövőben is rendelkezésre fog-e állni pozitív társasági adó alap, amellyel szemben az IAS 12 szerinti átmeneti különbözetek
érvényesíthetők lesznek. A Jelzálogbank nem azonosított olyan körülményt, amely a pozitív adóalap jövőbeli meglétét
kétségbe vonná, így a halasztott adó eszközök bemutatása továbbra is megalapozott.
e) Nem pénzügyi eszközök értékvesztése
A Jelzálogbank a nem pénzügyi eszközök értékvesztésének meghatározásához a 3/k. pontban megfogalmazott vizsgálat
során figyelembe vette a COVID-19 világjárványnak a nem pénzügyi eszközök valós értékére, valamint az eszközök
használati értékére (eszköz használatából várható jövőben cash-flowk nettó jelenértékére) gyakorolt hatását. A Jelzálogbank
vizsgálata alapján a nem pénzügyi eszközök használati értékére gyakorolt hatás nem materiális, így külön értékvesztés
elszámolása nem indokolt.
Éves jelentés 2021.
41
f) IFRS 16 szerinti használati jog eszközök
Az Európai Bizottság 2020/1434 rendelete alapján az IFRS 16 standard kiegészül a 46A bekezdéssel, mely azt mondja ki,
hogy a lízingbevevő dönthet úgy, hogy a COVID-19 miatti bérleti díj könnyítéseket nem értékeli olyan tekintetben, hogy azok
lízing módosítást jelentenek-e.
A Jelzálogbank nem él ezzel a lehetőséggel, minden könnyítést lízing módosításként kezel az adott időszakban függetlenül
attól, hogy ezt a vírushelyzet okozza-e vagy az általános üzletmenet.
g) Fedezeti elszámolás
A fizetési moratóriumnak nincs érdemi hatása a fedezeti kapcsolatokra, hiszen a moratórium következtében nőtt a hitelek
futamideje. Így azoké az ügyleteké is, amelyeket a Jelzálogbank eredetileg fair value vagy cash-flow hedge elszámolásba
vont be. A fedezeti hatékonyságot ez nem érintette, mert ezáltal “több” (hosszabb) fedezett (fedezhető) pozíció lett és nem
kevesebb.
h) Osztalék
A 2019. év eredménye után az anyavállalat UniCredit Bank Hungary Zrt-nek fizetendő osztalék pénzügyi teljesítése a
koronavírus járványra való tekintettel halasztásra került a Jelzálogbank likviditási helyzetének fenntartása érdekében.
A jegybank vezetői körlevélben megfogalmazott követelményének eleget téve a Jelzálogbank a 2019. év eredménye után az
osztalék kifizetését 2021. szeptember 30-a utánra halasztotta, annak pénzügyi rendezésére 2021. december 9-én került sor.
A Jelzálogbank 2020. évi eredménye után osztalék kifizetéséről nem döntött a tulajdonos.
i) Befektetések
A Jelzálogbank tőkebefektetéseinek értékelése során figyelembe vette a COVID-19 világjárvány befektetésekre gyakorolt
hatását. A valós értéken nyilvántartott, kereskedési célú pénzügyi eszközök között bemutatott befektetések könyv szerinti
értékére vonatkozóan a „c) Valós értékelés” pontban leírtak az irányadóak
Éves jelentés 2021.
42
7. Nettó kamatbevétel
(millió Ft)
2021
2020 újra
megállapított
2020
Kamat és kamatjellegű bevételek
Egyéb hitelintézetektől származó kamatbevételek
6 428
5 971
5 971
Ügyfelektől származó kamatbevételek
368
442
442
Fedezeti célú ügyletek kamatbevétele
1 386
734
734
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt értékpapírok nettó
kamatbevétele
394
393
393
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok nettó kamatbevétele
595
576
576
9 171
8 116
8 116
Kamatráfordítások és kamatjellegű kiadások
Jegybanknak fizetett kamatok
-
-2
-2
Bankoknak fizetett kamatok
-663
-430
-430
Fedezeti célú derivatívák kamatráfordítása
-1 054
-353
-353
Ügyfeleknek fizetett kamatok
1
-2
-2
Kibocsátott kötvények után fizetett kamatok
-4 470
-4 290
-4 158
-6 186
-5 077
-4 945
Nettó kamatbevétel
2 985
3 039
3 171
8. Nettó jutalékráfordítás
(millió Ft)
2021
2020
Jutalékbevételek
Egyéb pénzügyi szolgáltatások díjai és jutalékai
-
3
-
3
Jutalékráfordítások
Pénzforgalmi díjak
-
-
Pénzügyi garanciák díjai
-315
-261
Letétkezelési szolgáltatás díjai
-24
-19
Egyéb pénzügyi szolgáltatások díjai és jutalékai
-83
-146
-422
-426
Nettó jutalékbevétel/ráfordítás
-422
-423
Éves jelentés 2021.
43
9. Nettó kereskedési eredmény
(millió Ft) 2021 2020
Devizaeredmény, nettó - 13
Kereskedési célú kamatswap ügyletek eredménye, nettó 416 -23
416 -10
10. Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nettó eredménye
(millió Ft)
2021
2020 újra
megállapított
2020
Bevétel
Eredménnyel szemben, valós értéken értékelt
eszközök nyeresége
-
10
10
Kibocsátott értékpapír nyeresége
675
170
504
675
180
514
Ráfordítás
Egyéb átfogó eredménnyel szemben valósan értékelt
értékpapír eladási vesztesége
-
(2)
(2)
Kibocsátott értékpapír vesztesége
(455)
(397)
(1 177)
(455)
(399)
(1 179)
Nettó nyereség egyéb pénzügyi befektetésekből
220
(219)
(665)
11. Bérek és személyi jellegű kifizetések
(millió Ft) 2021 2020
Bérek és személyi jellegű kifizetések -81 -70
Társadalombiztosítási hozzájárulás -6 -7
Egyéb munkavállalói juttatások 4 -3
-83 -80
Dolgozói létszám 2021. december 31-én 2 fő (2020:1.5 fő). (A részmunkaidős dolgozók tört számként is szerepelhetnek.)
12. Általános működési költségek
(millió Ft) 2021 2020
Adók -164 -174
Felügyeleti és tagsági díjak -67 -42
Bérleti díjak és üzemeltetési költségek -6 -6
Számítástechnikai költség -52 -87
Egyéb adminisztratív költségek -204 -177
-493 -486
Éves jelentés 2021.
44
A Deloitte 2021. évben felszámított könyvvizsgálati és egyéb szolgáltatásainak díjai az alábbiak szerint alakultak (díjak nettó
összegben értendők):
12. Általános működési költségek (folytatás)
Könyvvizsgálati szolgáltatások díja 11,3 millió Forint (2020: 11 millió Forint),
Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatások díja 0 millió Forint (2020: 0 millió Forint).
13. Egyéb eredmény
(millió Ft)
2021
2020
Egyéb bevételek
Egyéb
-
30
Egyéb ráfordítás
Egyéb
-6
-5
Egyéb eredmény
-6
25
14. Adózás
Az adófizetési kötelezettséget a Jelzálogbank az adójogszabályoknak megfelelően állapítja meg az egyedi pénzügyi
kimutatásaiban eredménye alapján. A társasági adó kulcsa 9%.
A Jelzálogbank az IAS 12 alapján a tényleges adóköveteléseit és tényleges adókötelezettségeit egymással szemben
elszámolhatja
(millió Ft) 2021 2020
Éves adókötelezettség
Tárgyévi társasági adó 244 132
Korábbi időszakot érintő -1 -
243 132
Halasztott adó -1 2
Az eredménykimutatásban szereplő
összes nyereségadó ráfordítás 242 134
A tényleges adókulcsok levezetése
2021 2021 2020 2020
(%) (Millió Ft) (%) (Millió Ft)
Adózás előtti eredmény 2 686 1 488
Társasági adó a hazai társasági
adókulccsal számítva 9,0 242 9,0 134
Korábbi évek revíziója - -1 - -
Adóalapot növelő / csökkentő
tételek adóhatása - 1 - -
Adóráta változás: - - - -
Társasági adó (minimum eredmény alapja) - - - -
Éves jelentés 2021.
45
9,0 242 9,0 134
Éves jelentés 2021.
46
14. Adózás (folytatás)
Adózással kapcsolatos egyenlegek
2021
2020
Eszközök
Kötelezett-
ségek
Nettó
Eszközök
Kötelezett-
ségek
Nettó
(millió Ft)
Aktuális adó eszközök /
(kötelezettségek)
-
-63
-63
93
-
93
Halasztott adó
eszközök/kötelezettségek
Egyéb átfogó eredménnyel
szemben valós értéken értékelt
értékpapírok
-
-6
-6
-
-38
-38
Cash-flow fedezeti ügyletek
6
-
6
-
-
-
IFRS 9 - tőkében realizált hatás
-6
-
-6
6
-
6
IFRS 9 - eredményben realizált
hatás
-
-
-
-6
-
-6
Fejlesztési tartalékból beszerzett
tárgyi eszközök
-
-
-
-
-
-
Adóalapot növelő/csökkentő tételek
hatása
2
-
2
1
-
1
Nettósítás hatása
-2
2
-
-1
1
-
Halasztott adó
eszközök/(kötelezettségek)
összesen
-
-4
-4
-
-37
-37
Adó eszközök/(kötelezettségek)
összesen
-
-67
-67
93
-37
56
Átmeneti különbségekben bekövetkezett mozgás – 2021
(millió Ft)
Nyitó
egyenleg
Eredménnyel
szemben elszámolt
Egyéb átfogó
jövedelemben
elszámolt
Záró egyenleg
Egyéb átfogó eredménnyel szemben
valós értéken értékelt értékpapírok
-38
-
32
-6
IFRS 9 - tőkében realizált hatás
6
-
-
6
IFRS 9 - eredményben realizált hatás
-6)
-
-
-6
A helyi adóalapot növelő/(csökkentő)
tételek hatása
1
1
-
2
Halasztott adó
eszközök/(kötelezettségek)
összesen
-37
1
32
-4
Éves jelentés 2021.
47
14. Adózás (folytatás)
Átmeneti különbségekben bekövetkezett mozgás – 2020
(millió Ft)
Nyitó
egyenleg
Eredménnyel szemben
elszámolt
Egyéb átfogó
jövedelemben
elszámolt
Záró egyenleg
Egyéb átfogó eredménnyel szemben
valós értéken értékelt értékpapírok
-78
-
40
-38
IFRS 9 tőkében realizált hatás
6
-
-
6
IFRS 9 eredményben realizált hatás
-6
-
-
-6
A helyi adóalapot növelő/(csökkentő)
tételek hatása
-
-
-
-
Halasztott adó
eszközök/(kötelezettségek)
összesen
-75
-2
40
-37
15. Fedezeti célú származékos ügyletek
(millió Ft) 2021 2020
Kockázatkezelési célra tartott
származékos ügyletek (eszközök)
IRS ügyletek 1 903 1 107
1 903 1 107
Kockázatkezelési célra tartott
származékos ügyletek (kötelezettségek)
IRS ügyletek 14 674 87
14 674 87
A fedezeti ügyletekről további részletek a 33. sz. kiegészítő információban kerülnek ismertetésre. A Jelzálogbank él az IFRS
9 7.2.21 bekezdésében leírt lehetőséggel, miszerint a fedezeti számvitel tekintetében továbbra is az IAS 39 előírásait
alkalmazza
16. Banki kihelyezések
(millió Ft) 2021 2020
Nostrok egyéb bankoknál 326 10 691
Jelzálogfedezetű hitelek és követelések egyéb hitelintézetekkel
szemben amortizált bekerülési értéken értékelt 205 019 242 597
Egyéb banki kihelyezés értékvesztése -194 -502
205 151 252 786
Éves jelentés 2021.
48
17. Ügyfél kihelyezések
(millió Ft) 2021 2020
Jelzáloghitelek:
Amortizált bekerülési értéken értékelt ügyfélkövetelések 4 244 5 188
ebből: kumulált szerződésmódosítási hatás -94 -24
ebből: fizetési moratórium alatt lévő 234 3 255
Eredménnyel szemben, valós értéken értékelt ügyfelekkel szembeni követelések - -
Ügyfélkövetelésekre képzett értékvesztés -243 -56
4 001 5 132
A hitelintézetekkel szembeni és ügyfelekkel szembeni követelését alapvetően a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken
értékeli.
Eredménnyel szemben, valós értéken értékelt ügyfelekkel szembeni követelések között kerülnek kimutatásra azon ügyfél
hitelek, melyek megbuktak az SPPI teszten.
A. Iparági bontás:
(millió Ft) 2021 % 2020 %
Magánügyfelek finanszírozása
4 124
97,18
5,063
97,59
Mezőgazdaság
120
2,82
125
2,41
Összesen
4 244
100,00
5,188
100,00
Az iparági bontás az értékvesztések nélküli bruttó állományokat mutatja be.
Az ügyfelekkel szembeni követelésekről további információ kerül bemutatásra a 37. kiegészítő információban.
18. Befektetési célú értékpapírok
Befektetési célú, egyéb átfogó eredménnyel szemben, valós értéken értékelt
értékpapírok
(millió Ft)
2021
2020
Államkötvények
20 695
18 358
20 695
18 358
Befektetési célú, amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok
(millió Ft)
2021
2020
Amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok
29 115
27 593
Értékvesztés
-6
-13
29 109
27 580
Befektetési célú értékpapírok összesen
49 804
45 938
Az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírok piaci értéke 2021. december 31-én 29 583 millió Forint volt (2020: 28
804 millió Forint). 2021. és 2020. évek során nem történt eladás az amortizált bekerülési értéken értékelt értékpapírokból..
Éves jelentés 2021.
49
19. Tárgyi eszközök
Tárgyi eszközök mozgástáblája
(millió Ft)
Bekerülési
érték év
elején
Nyitó
halmozott
érték-
csökkenés
Üzleti
kombinác
ió
Növekedés
Csökken
és nettó
értéken
Egyéb
mozgás
Tárgyévi
Érték-
csökkenés
Záró
könyv
szerinti
érték
2021
Ingatlanok
-
-
-
-
-
-
-
-
Irodai
berendezések
-
-
-
-
-
-
-
-
Gépjárművek
-
-
-
-
-
-
-
-
Beruházások
-
-
-
-
-
-
-
-
Összesen
-
-
-
-
-
-
-
-
2020
Ingatlanok
-
-
-
-
-
-
-
-
Irodai
berendezések
2
(2)
-
-
-
-
-
-
Gépjárművek
-
-
-
-
-
-
-
-
Beruházások
-
-
-
-
-
-
-
-
Összesen
2
(2)
-
-
-
-
-
-
20. Immateriális javak
Immateriális javak mozgástáblája
(millió Ft)
Bekerülés
i érték év
elején
Nyitó
halmozott
érték-
csökkenés
Üzleti
kombiná
ció
Növekedés
Csökke
nés
nettó
értéken
Egyéb
mozgás
Tárgyévi
Érték-
csökkenés
Záró
könyv
szerinti
érték
2021
Szoftverek
734
-728
-
-
-
-
-1
5
Egyéb immateriális
eszközök
-
-
-
-
-
-
-
-
Összesen
734
-728
-
-
-
-
-1
5
2020
Szoftverek
731
-729
-
5
-
-
-1
6
Egyéb immateriális
eszközök
-
-
-
-
-
-
-
-
Összesen
731
-729
-
5
-
-
-1
6
Éves jelentés 2021.
50
21. Egyéb eszközök
(millió Ft) 2021 2020
Vevő követelések, fizetett előlegek és egyéb követelések 40 9
Elhatárolások 58 57
Követelések Államkincstárral szemben 225 141
Aktuális adó eszköz - 93
Egyéb követelés után képzett értékvesztés - -
323 300
22. Pénzintézeti források
(millió Ft) 2021 2020
Egyéb bankokkal szembeni kötelezettségek 48 916 63 524
A Jelzálogbank minden fizetési kötelezettségének időben eleget tett.
23. Ügyfélforrások
(millió Ft) 2021 2019
Úton levő pénzeszközök, elszámolási számlák 186 162
A fenti egyenlegek tartalmazzák az ügyfelek függőszámláit. Az ügyfelek függőszámláin szereplő összegek a normál
üzletmenet során végzett ügyfélügyletekből származnak, melyek ezek elszámolásáig, illetve lezárásáig függő számlán
vannak. Az ügyfelekkel és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeket a Jelzálogbank amortizált bekerülési értéken tartja
nyilván.
24. Kibocsátott kötvények
(millió Ft)
2021
2020 újra
megállapított
2020
Jelzáloglevelek
174 331
217 782
218 096
A kibocsátott jelzálogleveleket a Jelzálogbank részben amortizált bekerülési értéken részben valós értéken tartja nyilván.
A jelzálogbank jelzáloglevél portfóliójának alakulása 2021-ben:
A teljes jelzáloglevél portfólió (névértéken számolva) a 2020 év végi 209,16 milliárd forintos szintről 182,62 milliárd forintra
csökkent 2021 év végére. A nyilvántartási érték 2021-es csökkenését a fair-value hedge értékelés is befolyásolta. A portfólió
teljes egészét 2021 végén a magyar forintban kibocsátott, fix kamatozású jelzáloglevelek tették ki.
A periódus végén a Jelzálogbanknak hét kibocsátott jelzáloglevél sorozata volt forgalomban.
(UCJBF 2022/A, UCJBF 2023/A, UCJBF 2024/A, UCJBF 2025/A, UCJBF 2027/A, UCJBF 2028/A és UCJBG 2031/A). Fix
kamatozású instrumentumok kupon kamata évi 1,75% és 6,5% között mozog. Az UCJBF 2021/A sorozat 2021. október 27-
én lejárt, a kötelezettségek teljes mértékben kifizetésre kerültek.
2021-ben a bruttó jelzáloglevél kibocsátás volumene elérte a 29,22 milliárd forintot, miközben a lejáró vagy visszavásárolt
értékpapírok állománya 55,76 milliárd forintot tett ki.
Éves jelentés 2021.
51
A kibocsátások közül két aukció célja a szükséges forrás biztosítása volt (UCJBF 2028/A, UCJBG 2031/A), míg további
három jelzáloglevél aukció a támogatott forinthitel-állomány piackövető árazását célozta meg (UCJBF 2028/A). A
24. Kibocsátott kötvények (folytatás)
kibocsátások finanszírozási költsége 2021-ben is stabil volt, az öt jelzáloglevél kibocsátás átlagos hozama 18 bázisponttal
volt magasabb a hasonló futamidejű állampapír piaci hozamok szintjénél.
25. Egyéb kötelezettségek
(millió Ft)
2021
2020
Passzív elhatárolások
107
48
Úton lévő tételek
54
53
Szállítói kötelezettségek
-
20
Egyéb adófizetési kötelezettségek
14
10
Aktuális adó források
63
-
Osztalék kötelezettség
-
2 516
238
2 647
26. Jegyzett tőke
(millió Ft) 2021 2020
Kibocsátott részvénytőke 3 000 3 000
A kibocsátott részvénytőke 3 000 darab, egyenként 1 000 000 forint névértékű törzsrészvényből áll.
A kibocsátott részvények 100%-át az UniCredit Bank Hungary Zrt. birtokolja.
27. Jogi tartalékok
(millió Ft)
Általános Lekötött
Tartalék Tartalék Összesen
Egyenleg 2020. december 31-én 1 243 - 1 243
Átvezetés Eredménytartalékból 244 - 244
Egyenleg 2021. december 31-én 1 487 - 1 487
A Jelzálogbank 2020. évi eredménye alapján 2,516 millió Ft osztalék került jóváhagyásra, a pénzügyi rendezés 2021.
december 9-én megtörtént. A 2021. év eredménye után osztalékról a tulajdonos a pénzügyi kimutatások közzétételre való
engedélyezéséig nem hoz visszavonhatatlan döntést
A Számviteli törvény 114/B. § alapján a Jelzálogbank saját tőke megfeleltetési táblája 2021. december 31-re vonatkozóan a
következő:
Éves jelentés 2021.
52
27. Jogi tartalékok (folytatás)
2021. december 31.
Jegyze
tt tőke
Tőke-
tartalék
Eredmény
-tartalék
és egyéb
tartalékok
Általáno
s tartalék
Értékelési
tartalék
Lekötött
tartalék
Adózott
eredmény
Saját
tőke
összese
n
(millió Ft)
Saját tőke elemek
IFRS szerint
3 000
783
19 050
22 833
Fel nem használt
fejlesztési tartalék
-
-
-
-
-
-
-
-
Egyéb átfogó
jövedelem
-
-
-55
-
55
-
-
-
Opciós tartalék
-
-
-
-
-
-
-
-
Visszavásárolt saját
részvények
-
-
-
-
-
-
-
-
Részvény alapú
kifizetések
-
-
-
-
-
-
-
-
Tárgyidőszaki nettó
eredmény
-
-
-2 444
-
-
-
2 444
-
Általános tartalék
-
-
-1 487
1 487
-
-
-
-
Saját tőke elemek a
számviteli törvény
114/B. § szerint
3 000
783
15 064
1 487
55
-
2 444
22 833
A Számviteli törvény 114/B. § alapján a Jelzálogbank saját tőke megfeleltetési táblája 2020. december 31-re vonatkozóan a
következő:
2020. december 31.
Jegyze
tt tőke
Tőke-
tartalék
Eredmény
-tartalék
és egyéb
tartalékok
Általáno
s tartalék
Értékelési
tartalék
Lekötött
tartalék
Adózott
eredmény
Adózott
eredmé
ny
(millió Ft)
Saját tőke elemek
IFRS szerint
3 000
783
16 931
-
-
-
-
20 714
Fel nem használt
fejlesztési tartalék
-
-
-
-
-
-
-
-
Egyéb átfogó
jövedelem
-
-
-380
-
380
-
-
-
Opciós tartalék
-
-
-
-
-
-
-
-
Visszavásárolt saját
részvények
-
-
-
-
-
-
-
-
Részvény alapú
kifizetések
-
-
-
-
-
-
-
-
Tárgyidőszaki nettó
eredmény
-
-
-1 354
-
-
-
1 354
-
Általános tartalék
-
-
-1 243
1 243
-
-
-
-
Saját tőke elemek a
számviteli törvény
114/B. § szerint
3 000
783
13 954
1 243
380
-
1 354
20 714
Éves jelentés 2021.
53
Éves jelentés 2021.
54
28. Egyéb céltartalékok
(millió Ft)
Céltartalék-változás a
hitelkockázattal nem
rendelkező tételeknél
Egyenleg 2020. december 31-én
2
Céltartalék nettó változása
3
Felhasználás
-
Eredmény terhére elszámolt nettó összeg
3
Egyenleg 2021. december 31-én
5
Céltartalék nettó változása
3
Felhasználás
-
Eredmény terhére elszámolt nettó összeg
3
29. Függő és jövőbeni kötelezettségek
2021. december 31-én és 2020. december 31-én a Jelzálogbank nem rendelkezett függő vagy jövőbeni kötelezettségekkel.
30. Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele
Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele 2021. december 31-én:
(millió Ft)
Eszközök
Saját tőke és
kötelezettségek
Mérlegen kívüli nettó
pozíció
Teljes nettó
devizapozíció
hosszú/(rövid)
Devizanem:
Euro
11 968
11 809
-
159
Svájci frank
63
59
-
4
Összes deviza:
12 031
11 868
-
163
Magyar forint
249 156
249 319
-
-163
Összesen
261 187
261 187
-
-
Éves jelentés 2021.
55
30. Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele (folytatás)
Az eszközök és források devizanemenkénti összetétele 2020. december 31-én:
(millió Ft)
Eszközök
Saját tőke és
kötelezettségek
Mérlegen kívüli nettó
pozíció
Teljes nettó
devizapozíció
hosszú/(rövid)
Devizanem:
Euro
12 704
12 524
-
180
Svájci frank
66
56
-
10
Összes deviza:
12 770
12 580
-
190
Magyar forint
292 499
292 689
-
-190
Összesen
305 269
305 269
-
-
Éves jelentés 2021.
56
31. Pénzügyi követelések és kötelezettségek szerződés szerinti lejárata
(millió Ft)
Könyv
szerinti
érték
Bruttó névérték
pénzbeáramlás /
(pénzkiáramlás)
1
hóna
pon
belül
1-3 hónap
3 hónap-1
év
1-5 év
5 éven
túli
2021. december 31.
Nem derivatív eszközök
Készpénz és készpénz
egyenértékesek
-
-
-
-
-
-
-
Kereskedési céllal tartott
értékpapírok
-
-
-
-
-
-
-
Befektetési céllal tartott
értékpapírok
49 804
60 436
293
-
16 972
9 205
33 966
Hitelintézetekkel
szembeni követelések
205 151
271 723
3 477
2 885
17 437
99 458
148 466
Ügyfelekkel szembeni
követelések
4 001
5 663
471
109
545
2 375
2 163
Ebből: fizetési
moratórium alá vont
lakossági kihelyezések
234
327
-
-
15
129
183
Ebből: fizetési
moratórium alá vont
vállalati kihelyezések
-
-
-
-
-
-
258 956
337 822
4 241
2 994
34 954
111 038
184 595
Nem derivatív
kötelezettségek
Kereskedési céllal tartott
kötelezettségek
-
-
-
-
-
-
-
Hitelintézetekkel
szembeni
kötelezettségek
-48,916
-50,191
-99
-3 169
-670
-46,253
-
Ügyfelekkel szembeni
kötelezettségek
-186
-186
-186
-
-
-
-
Hitelviszonyt
megtestesítő
értékpapírok
-174 331
-219 361
-
-
-10 052
-92 411
-116 898
Alárendelt
kötelezettségek
-
-
-
-
-
-
-
-223 433
-269 738
-285
-3 169
-10 722
-138 664
-116 898
Származékos ügyletekből
származó pénzáramlás
Kereskedés
-
-
-
-
-
-
-
Kockázatkezelés
-12 771
-14 749
-362
-264
-2 429
-8 895
-2 799
Le nem hívott
hitelkeretek
-
-
-
-
-
-
-
-236 204
-284 487
-647
-3 433
-13 151
-147 559
-119 697
Nettó (eszközök -
kötelezettségek)
22 752
53 335
3 594
-439
21 803
-36 521
64 898
Éves jelentés 2021.
57
31. Pénzügyi követelések és kötelezettségek szerződés szerinti lejárata (folytatás)
(millió Ft)
Könyv
szerinti
érték
Bruttó névérték
pénzbeáramlás /
(pénzkiáramlás)
1
hónapon
belül
1-3
hónap
3 hónap-1
év
1-5 év
5 éven
túli
2020. december
31.
Nem derivatív
eszközök
Készpénz és
készpénz
egyenértékesek
-
-
-
-
-
-
-
Kereskedési céllal
tartott értékpapírok
-
-
-
-
-
-
-
Befektetési céllal
tartott értékpapírok
45 938
49 380
-
-
13 572
18 167
17 641
Hitelintézetekkel
szembeni
követelések
252 786
297 608
13 115
43 828
11 844
88 274
140 548
Ügyfelekkel
szembeni
követelések
5 132
6 449
419
98
571
2 622
2 740
Ebből: fizetési
moratórium alá
vont lakossági
kihelyezések
3 414
-
19
205
1 378
1 812
Ebből: fizetési
moratórium alá
vont vállalati
kihelyezések
10
-
-
1
4
5
303 856
353 437
13 534
43 926
25 987
109 063
160 929
Nem derivatív
kötelezettségek
Kereskedési céllal
tartott
kötelezettségek
-
-
-
-
-
-
-
Hitelintézetekkel
szembeni
kötelezettségek
63 524
-63 610
-50
-24 477
-39 083
-
-
Ügyfelekkel
szembeni
kötelezettségek
162
-162
-162
-
-
-
-
Hitelviszonyt
megtestesítő
értékpapírok
218 096
-236 291
-
-
-48 382
-104 672
-83 237
Alárendelt
kötelezettségek
-
-
-
-
-
-
-
281 782
-300 063
-212
-24 477
-87 465
-104 672
-83 237
Származékos
ügyletekből
származó
pénzáramlás
Éves jelentés 2021.
58
Kereskedés
-
-
-
-
-
-
-
Kockázatkezelés
1 020
1 030
-131
-39
794
1 092
-687
Le nem hívott
hitelkeretek
-
-
-
-
-
-
-
282 802
-299 033
-343
-24 516
-86 671
-103 580
-83 924
Nettó (eszközök -
kötelezettségek)
21 054
54 404
13 191
19 410
-60 684
5 843
77 005
(millió Ft)
Könyv
szerinti
érték
Bruttó névérték
pénzbeáramlás /
(pénzkiáramlás)
1
hónapon
belül
1-3 hónap
3 hónap-1 év
1-5 év
5 éven túli
2020. december 31.
Nem derivatív eszközök
Készpénz és készpénz
egyenértékesek
-
-
-
-
-
-
-
Kereskedési céllal tartott
értékpapírok
-
-
-
-
-
-
-
Befektetési céllal tartott
értékpapírok
45 938
49 380
-
-
13 572
18 167
17 641
Hitelintézetekkel szembeni
követelések
252 786
297 608
13 115
43 828
11 844
88 274
140 548
Ügyfelekkel szembeni
követelések
5 132
6 449
419
98
571
2 622
2 740
Ebből: fizetési moratórium
alá vont lakossági
kihelyezések
3 414
-
19
205
1 378
1 812
Ebből: fizetési moratórium
alá vont vállalati
kihelyezések
10
-
-
1
4
5
303 856
353 437
13 534
43 926
25 987
109 063
160 929
Nem derivatív
kötelezettségek
Kereskedési céllal tartott
kötelezettségek
-
-
-
-
-
-
-
Hitelintézetekkel szembeni
kötelezettségek
63 524
-63 610
-50
-24 477
-39 083
-
-
Ügyfelekkel szembeni
kötelezettségek
162
-162
-162
-
-
-
-
Hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok
218 096
-236 291
-
-
-48 382
-104 672
-83 237
Alárendelt kötelezettségek
-
-
-
-
-
-
-
281 782
-300 063
-212
-24 477
-87 465
-104 672
-83 237
Származékos ügyletekből
származó pénzáramlás
Kereskedés
-
-
-
-
-
-
-
Kockázatkezelés
1 020
1 030
-131
-39
794
1 092
-687
Le nem hívott hitelkeretek
-
-
-
-
-
-
-
282 802
-299 033
-343
-24 516
-86 671
-103 580
-83 924
Nettó (eszközök -
kötelezettségek)
21 054
54 404
13 191
19 410
-60 684
5 843
77 005
Éves jelentés 2021.
59
(millió Ft)
Könyv
szerinti
érték
Bruttó névérték
pénzbeáramlás /
(pénzkiáramlás)
1
hóna
pon
belül
1-3 hónap
3 hónap-1
év
1-5 év
5 éven
túli
2020. december 31.
újra megállapított.
Nem derivatív eszközök
Befektetési céllal tartott
értékpapírok
45 938
49 380
-
-
13 572
18 167
17 641
Hitelintézetekkel
szembeni követelések
252 786
297 608
13 115
43 828
11 844
88 274
140 548
Ügyfelekkel szembeni
követelések
5 132
6 449
419
98
571
2 622
2 740
Ebből: fizetési
moratórium alá vont
lakossági kihelyezések
3 414
-
19
205
1 378
1 812
Ebből: fizetési
moratórium alá vont
vállalati kihelyezések
10
-
-
1
4
5
303 856
353 437
13 534
43 926
25 987
109 063
160 929
Nem derivatív
kötelezettségek
Hitelintézetekkel
szembeni
kötelezettségek
-63 524
-63 610
-50
-24 477
-39 083
-
-
Ügyfelekkel szembeni
kötelezettségek
-162
-162
-162
-
-
-
-
Hitelviszonyt
megtestesítő
értékpapírok
-217 782
-236 291
-
-
-48 382
-104 672
-83 237
-281 468
-300 063
-212
-24 477
-87 465
-104 672
-83 237
Származékos ügyletekből
származó pénzáramlás
Kereskedés
-
-
-
-
-
-
-
Kockázatkezelés
1 020
1 030
-131
-39
794
1 092
-687
Le nem hívott
hitelkeretek
-
-
-
-
-
-
-
-280 448
-299 033
-343
-24 516
-86 671
-103 580
-83 924
Nettó (eszközök -
kötelezettségek)
23 408
54 404
13 191
19 410
-60 684
5 483
77 005
Éves jelentés 2021.
60
32. Kamatkockázati kitettség – nem kereskedési célú portfóliók
(millió Ft)
Könyv
szerinti érték
1
hónapon
belül
1-3 hónap
3 hónap-1
év
1-5 év
5 éven
túli
2021. december 31.
Hitelintézetekkel szembeni
követelések
205 151
3 777
57 272
62 828
61 167
20 107
Ügyfelekkel szembeni
követelések
4 001
-258
2 932
912
361
54
Befektetési célú
értékpapírok
49 804
14 363
-
16 509
3 688
15 244
258 956
17 882
60 204
80 249
65 216
35 405
Hitelintézetekkel szembeni
kötelezettségek
-48 916
-108
-48 808
-
-
-
Ügyfelekkel szembeni
kötelezettségek
-186
-186
-
-
-
-
Kibocsátott értékpapírok
-174 331
-
-
-4 461
-70 513
-99 357
-223 433
-294
-48 808
-4 461
-70 513
-99 357
Kockázatkezelési célra
tartott derivatívák hatása
160 300
-59 800
-33 500
-25 000
50 000
68 300
195 823
-42 212
-22 104
50 788
44 703
4 348
(millió Ft)
Könyv
szerinti érték
1
hónapon
belül
1-3 hónap
3 hónap-1
év
1-5 év
5 éven
túli
2020. december 31.
Készpénz és készpénz
egyenértékesek
-
-
-
-
-
-
Hitelintézetekkel szembeni
követelések
252 786
26 047
75 807
62 647
56 058
32 226
Ügyfelekkel szembeni
követelések
5 132
24
3 425
953
689
42
Befektetési célú
értékpapírok
45 938
-
-
13 119
28 792
4 026
303 856
26 071
79 232
76 719
85 539
36 294
Hitelintézetekkel szembeni
kötelezettségek
-63 524
-26 550
-36 974
-
-
-
Ügyfelekkel szembeni
kötelezettségek
-162
-162
-
-
-
-
Kibocsátott értékpapírok
-218 096
-8 939
-
-42 864
-90 070
-76 223
Alárendelt kölcsöntőke
-
-
-
-
-
-
-281 782
-35 651
-36 974
-42 864
-90 070
-76 223
Kockázatkezelési célra
tartott derivatívák hatása
98 500
-50 000
-21 500
-
21 000
50 500
120 574
-59 580
20 758
33 855
16 469
10 571
A Jelzálogbank által az átárazódás számszerűsítéséhez használt elvek és módszerek részletei a 4. sz. kiegészítő
információban kerültek ismertetésre.
Éves jelentés 2021.
61
32. Kamatkockázati kitettség – nem kereskedési célú portfóliók (folytatás)
(millió Ft)
Könyv
szerinti érték
1
hónapon
belül
1-3 hónap
3 hónap-1
év
1-5 év
5 éven
túli
2020. december 31.
újra megállapított
Hitelintézetekkel szembeni
követelések
252 786
26 047
75 807
62 647
56 058
32 226
Ügyfelekkel szembeni
követelések
5 132
24
3 425
953
689
42
Befektetési célú
értékpapírok
45 938
-
-
13 119
28 792
4 026
303 856
26 071
79 232
76 719
85 539
36 294
Hitelintézetekkel szembeni
kötelezettségek
-63 524
-26 550
-36 974
-
-
-
Ügyfelekkel szembeni
kötelezettségek
-162
-162
-
-
-
-
Kibocsátott értékpapírok
-217 782
-8 939
-
-42 923
-89 988
-75 932
-281 468
-35 651
-36 974
-42 923
-89 988
-75 932
Kockázatkezelési célra
tartott derivatívák hatása
98 500
-50 000
-21 500
-
21 000
50 500
120 888
-59 580
20 758
33 796
16 551
10 862
Éves jelentés 2021.
62
33. Fedezeti céllal tartott származtatott pénzügyi eszközök
Névérték lejárati bontása
Összesen
Valós érték
(Nettó)
FVA
(millió Ft)
3 hónapon belüli
3 hónap – 1 év
1 éven túli
2021
2020
2021
2020
2021
2020
2021
2020
2021
2020
2021
2020
Kamatswapok
(azonos
deviza)
3 000
-
4 000
-
153 300
98 500
160 300
98 500
-12 937
1 116
-112
-129
Kamatswapok
(eltérő deviza)
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Határidős
kamatláb
megállapodás
ok (vásárolt)
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Határidős
kamatláb
megállapodás
ok (eladott)
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
34. Valós érték hierarchia
Pénzügyi
eszközök/
pénzügyi
források
Valós érték1
(millió HUF)
Valós érték
hierarchia
Értékelési technikák és kulcs
inputok
Jelentős nem
megfigyelhető
inputok
Kapcsolat a
nem
megfigyelhető
input és a
valós érték
között
2021.
12.31
2020.
12.31
Kötvények
49 665
46 597
Level 1
(Marked-to-market) piaci alapú
árazás aktív piacon (pl. Reuters)
jegyzett árak alapján. Likviditási
és kizárási FVA-t alkalmazunk
értékelési korrekcióként.
nincs
nincs
Kibocsátott
jelzálog--
levelek
170 866
218 286
Level 2
(Marked-to-model) modell alapú
árazás egyéb jelzálogbankok által
kibocsátott likvid kötvényekből
összeállított görbével.
nincs
nincs
Kamatswap
(SC IRS)
Keresked
ési cél:
-
Fedezeti
cél:
-12 937
Keresked
ési cél:
-
Fedezeti
cél:
1 116
Level 2
Diszkontált cash-flow módszer
alkalmazása. A jövőbeli cash-
flow-k becslése a határidős
kamatláb (a jelentési periódus
végére vonatkozó megfigyelhető
kamatgörbékből számolva) és a
kötéskori kamatláb alapján, majd
azok diszkontálása. A valós érték
tartalmazza mind a piaci értéket,
mind a felhalmozott kamatot,
azonban nem tartalmazza a
tőkeösszegek átértékelődésének
hatását, melyek határidős
nincs
nincs
Éves jelentés 2021.
63
ügyletként kerülnek jelentésre. A
CVA és a DVA a partnerkockázat
és az UniCredit saját
hitelképességének valós értéket
módosító hatásaként a
származtatott ügyletek valós
értékének részét képezik.
Pénzügyi modell alapján kalkulált
FVA szintén a származtatott
ügyletek valós értékét módosító
tényező.
Követelések
hitelintézete
kkel
szemben
75 574
82 519
Level 2
Diszkontált cash-flow módszer
alkalmazása. A valós érték
becslésénél a hitelkockázat és
valamennyi várható értékvesztés
beszámításra kerül. Nem teljesítő
hitelek esetében a valós érték
számítása a várható veszteség, a
várható megtérülési idő és
kockázati prémium becslésével
történik.
nincs
nincs
Követelések
hitelintézete
kkel
szemben
116 092
171 892
Level 3
Diszkontált cash-flow módszer
alkalmazása. A valós érték
becslésénél a hitelkockázat és
valamennyi várható értékvesztés
beszámításra kerül. Nem teljesítő
hitelek esetében a valós érték
számítása a várható veszteség, a
várható megtérülési idő és
kockázati prémium becslésével
történik.
nincs
nincs
Ügyfelekkel
szembeni
követelések
157
188
Level 2
Diszkontált cash-flow módszer
alkalmazása. A valós érték
becslésénél a hitelkockázat és
valamennyi várható értékvesztés
beszámításra kerül. Nem teljesítő
hitelek esetében a valós érték
számítása a várható veszteség, a
várható megtérülési idő és
kockázati prémium becslésével
történik.
nincs
nincs
Ügyfelekkel
szembeni
követelések
3 370
4 276
Level 3
Diszkontált cash-flow módszer
alkalmazása. A valós érték
becslésénél a hitelkockázat és
valamennyi várható értékvesztés
beszámításra kerül. Nem teljesítő
hitelek esetében a valós érték
számítása a várható veszteség, a
várható megtérülési idő és
kockázati prémium becslésével
történik.
nincs
nincs
Éves jelentés 2021.
64
Kötelezettsé
gek
hitelintézete
kkel
szemben
47 960
63 494
Level 2
Diszkontált cash-flow módszer
alkalmazása. A valós érték
becslésénél a hitelkockázat és
valamennyi várható értékvesztés
beszámításra kerül.
nincs
nincs
Kötelezettsé
gek
hitelintézete
kkel
szemben
0
0
Level 3
Diszkontált cash-flow módszer
alkalmazása. A valós érték
becslésénél a hitelkockázat és
valamennyi várható értékvesztés
beszámításra kerül.
nincs
nincs
Ügyfelekkel
szembeni
követelések
186
162
Level 2
Diszkontált cash-flow módszer
alkalmazása. A valós érték
becslésénél a hitelkockázat és
valamennyi várható értékvesztés
beszámításra kerül.
nincs
nincs
Ügyfelekkel
szembeni
követelések
0
0
Level 3
Diszkontált cash-flow módszer
alkalmazása. A valós érték
becslésénél a hitelkockázat és
valamennyi várható értékvesztés
beszámításra kerül.
nincs
nincs
1
A valós érték származtatott ügyletek esetében nem tartalmazza a valós érték korrekciókat (FVA, CVA), értékpapírok
esetében nem tartalmazza a felhalmozott kamatot.
35. Kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegek és tranzakciók
(millió Ft)
2021
2020
Eszközök
Hitelintézetekkel szembeni követelések
168 577
227 689
Egyéb eszközök
1 903
1 106
Összesen
170 480
228 795
Források
Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
48 916
63 524
Fedezeti célú derivatív kötelezettségek
14 674
87
Kibocsátott kötvények
3 306
10 674
Egyéb kötelezettségek
37
2 516
Eredménytartalék
-32
-32
Összesen
66 901
76 769
Éves jelentés 2021.
65
35. Kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló egyenlegek és tranzakciók (folytatás)
(millió Ft)
Eredménykimutatás
2021
2020
Kamat és kamat jellegű bevételek
6 942
6 094
Kamatráfordítások és kamat jellegű kiadások
-1 805
-1 140
Jutalékráfordítások
-353
-349
Pénzügyi instrumentumok értékesítésének eredménye
258
-
Értékvesztés
-168
-166
Általános működési költségek
325
-194
Nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nettó eredménye
-14 028
-508
Kereskedési célú pénzügyi eszközök nettó eredménye
-408
Összesen
-8 829
3 329
A fenti egyenlegek és tranzakciók a következő cégekkel szemben állnak fenn: UniCredit Bank Hungary Zrt., UniCredit SS.k.
UniCredit Services Mo.
A fentieken kívül kapcsolt feleknek minősülnek a gazdálkodó egység kulcspozícióban lévő vezetői: Farkas Bálint (elnök
vezérigazgató), Dr Juhász Viktor (belső tag), Csáky Attila (külső tag). Felügyelőbizottság: Tóth Balázs, Soós Gábor, Vörös
Réka, Anschau János, Ivana Lonjak Dam, Silvano Silvestri, Giacomo Volpi.
36. Valós értékek
(*) A fenti könyv szerinti értékek tartalmazzák az elhatárolt kamatot.
2021
2020 újra megállapított
2020
Valós érték
Könyv
szerinti
érték
Valós érték
Könyv
szerinti
érték
Valós érték
Könyv
szerinti
érték
(millió Ft)
Befektetési célú értékpapírok
50 447
49 804
47 162
45 938
47 162
45 938
Követelések hitelintézetekkel
szemben
191 666
205 151
254 411
252 786
254 411
252 786
Ügyfelekkel szembeni követelések
3 527
4 001
4 464
5 132
4 464
5 132
Fedezeti célú derivatív eszközök
1 903
1 903
1 107
1 107
1 107
1 107
Pénzügyi eszközök
247 543
260 859
307 144
304 963
307 144
304 963
Hitelintézetekkel szembeni
kötelezettségek
47 960
48 916
63 494
63 524
63 494
63 524
Ügyfelekkel szembeni
kötelezettségek
186
186
162
162
162
162
Kibocsátott kötvények
171 821
174 331
219 346
217 782
219 346
218 096
Fedezeti célú pénzügyi
kötelezettségek
14 674
14 674
87
87
87
87
Pénzügyi kötelezettségek
234 641
238 107
283 089
281 555
283 089
281 869
Éves jelentés 2021.
66
36. Valós értékek
Valós érték számítása
A következő leírás összefoglalja a legfontosabb módszereket és feltételezéseket a pénzügyi eszközök valós értékének
becslésére.
Hitelek: a valós érték a diszkontált, várható jövőbeni tőke- és kamat cash-flow-k alapján kerül kiszámításra, a várható
jövőbeni pénzáramlások becslésénél a hitelkockázat és valamennyi várható értékvesztés beszámításra kerül. Az alkalmazott
diszkontráta magában foglalja a kockázatmentes rátát, illetve minden olyan lehetséges kockázati tényezőt, amelyet a piaci
szereplők is figyelembe vesznek. Hitelkártyáknál, folyószámla-hiteleknél, és egyéb, nagyon rövid lejáratú követeléseknél a
követelés látra szólónak lett tekintve. A hitelek valós értékének számítása visszatükrözi a kamatlábak változását is. Nem
teljesítő hitelek esetében a valós érték számítási módszertana a várható veszteség, a várható megtérülési idő és kockázati
prémium becslésével történik.
Könyv szerinti értéken tartott befektetések és derivatívák: ezek valós értékének alapja a mérleg fordulónapján érvényes,
jegyzett piaci ár, amennyiben rendelkezésre áll, a tranzakciós költségek levonása nélkül. Ha a jegyzett piaci ár nem áll
rendelkezésre, akkor a valós érték árazási modellekkel, vagy diszkontált cash-flow technikákkal kerül becslésre.
Befektetéseknél és tárgyi eszközöknél, ahol nem áll rendelkezésre megbízható piaci ár vagy modellezett ár, a könyv szerinti
érték lett valós értékként figyelembe véve.
A diszkontált cash-flow technikák használata során a becsült jövőbeli pénzáramlások a management legjobb becslésén
alapulnak, és a felhasznált diszkontráta a hasonló ismérvekkel rendelkező eszközök piacán a mérleg fordulónapján
érvényes ráta. Az árazási modellek használata során a szükséges adatok a mérleg fordulónapján érvényes piachoz köthető
értékeken alapulnak.
Banki és ügyfélbetétek: Határozott lejáratú betétek valós értékének meghatározásához olyan rátával diszkontáljuk a jövőbeli
pénzáramlásokat, amely magában foglalja a kockázatmentes rátát és a saját credit spread-et. Látraszóló és lejárat nélküli
betétek esetében a valós értéket a mérlegkészítés napján fennálló látraszóló betétek összege adja.
Hosszú lejáratú kötelezettség: A valós érték alapja a jegyzett piaci ár, amennyiben az rendelkezésre áll. Azon adósságot
megtestesítő instrumentumok, melyeknél jegyzett piaci ár nem áll rendelkezésre, a valós érték a jövőbeni pénzáramlások
jelenértékeként a mérlegkészítés napján érvényes piaci kamatlábakkal diszkontálva került becslésre.
37. Hitelkockázati kitettség
(millió Ft)
Stage 1
Stage 2
Stage 3
POCI (flag)
Ügyfélkihelyezések amortizált
bekerülési értéken
12 havi
várható
veszteség
Élettartam
alatt várható
veszteség
Élettartam
alatt várható
veszteség
Vásárolt, vagy
keletkeztetett
értékvesztett
követelés
Összesen
Értékvesztés állomány 2021. január
1-én:
-24
-58
-267
293
-56
Átsorolások:
7
-20
13
-
-
Átsorolás Stage 1-ből Stage 2-be
7
-7
-
-
-
Átsorolás Stage 1-ből Stage 3-ba
-
-
-
-
-
Átsorolás Stage 2-ből Stage 1-be
-
-
-
-
Átsorolás Stage 2-ből Stage 3-ba
-
1
-1
-
-
Átsorolás Stage 3-ből Stage 2-be
-
-14
14
-
-
Új vásárolt vagy keletkeztetett
értékvesztett eszköz
-
-
-
-
-
Várható veszteség újraértékelésének
hatása
1
-25
-93
-64
-181
Időszak során kivezetett pénzügyi
eszközök hatása
-
-
-
-
-
Leírások
-
-
-
-
-
Unwinding hatás
-
-1
-5
-
-6
Deviza árfolyam és egyéb hatás
-
-
-
-
-
Értékvesztés állomány 2021.
december 31-én:
-16
-104
-352
229
-243
Éves jelentés 2021.
67
Szerződéses pénzáramok
módosításának hatása (*)
-26
-47
-10
-11
-94
37. Hitelkockázati kitettség (folytatás)
(millió Ft)
Stage 1
Stage 2
Stage 3
POCI (flag)
Banki kihelyezések
12 havi
várható
vesztes
ég
Élettartam
alatt várható
veszteség
Élettartam
alatt
várható
veszteség
Vásárolt,
vagy
keletkeztetett
értékvesztett
követelés
Összes
en
Értékvesztés állomány 2021. január 1-én:
-502
-
-
-
-502
Átsorolások:
-
-
-
-
-
Átsorolás Stage 1-ből Stage 2-be
-
-
-
-
-
Átsorolás Stage 1-ből Stage 3-ba
-
-
-
-
-
Átsorolás Stage 2-ből Stage 1-be
-
-
-
-
-
Átsorolás Stage 2-ből Stage 3-ba
-
-
-
-
-
Átsorolás Stage 3-ből Stage 2-be
-
-
-
-
-
Új vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszköz
-
-
-
-
-
Várható veszteség újraértékelésének hatása
308
-
-
-
308
Időszak során kivezetett pénzügyi eszközök hatása
-
-
-
-
-
Leírások
-
-
-
-
-
Unwinding hatás
-
-
-
-
-
Deviza árfolyam és egyéb hatás
-
-
-
-
-
Új vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszköz
Értékvesztés állomány 2021. december 31-én:
-194
-
-
-
-194
(millió Ft)
Stage 1
Stage 2
Stage 3
POCI (flag)
Ügyfélkihelyezések értékvesztéssel csökkentett
nettó értéke
12 havi
várható
vesztes
ég
Élettartam
alatt várható
veszteség
Élettartam
alatt
várható
veszteség
Vásárolt,
vagy
keletkeztetett
értékvesztett
követelés
Összes
en
Nettó könyv szerinti érték 2021. január 1-én:
3 413
1 307
54
358
5 132
Átsorolások:
-954
872
82
-
-
Átsorolás Stage 1-ből Stage 2-be
-906
906
-
-
-
Átsorolás Stage 1-ből Stage 3-ba
-60
-
60
-
-
Átsorolás Stage 2-ből Stage 1-be
12
-12
-
-
-
Átsorolás Stage 2-ből Stage 3-ba
-
-27
27
-
-
Átsorolás Stage 3-ből Stage 2-be
-
5
-5
-
-
Időszak során nem leírások miatt kivezetett pénzügyi
eszközök hatása
-
-
-
-
-
Szerződéses pénzáramok módosításának hatása (*)
-15
-38
-9
-8
-70
Új vásárolt vagy keletkeztetett pénzügyi eszköz
-
-
-
-
-
Leírások
-
-
-
-
-
Deviza árfolyam és egyéb hatás
-693
-178
-96
-94
-1 061
Nettó könyv szerinti érték 2021. december 31-én:
1 751
1 963
31
256
4 001
(*) A szerződéses pénzáramok módosításának hatásaként megjelenített összegek a fizetési moratóriumból fakadó szerződésmódosítási veszteséget jelentik.
Ez az összeg az eredményben az hitelértékvesztés része, ugyanakkor a pénzügyi helyzet kimutatásban a bruttó értéket csökkentő tétel. Ezért a táblázatokban
az értékvesztés állomány esetén a táblázattól elkülönülten kerül bemutatásra, míg a nettó érték esetén a levezetés része
Éves jelentés 2021.
68
37. Hitelkockázati kitettség (folytatás)
(millió Ft)
Stage 1
Stage 2
Stage 3
POCI
(flag)
Banki kihelyezések értékvesztéssel csökkentett
nettó értéke
12 havi
várható
veszteség
Élettartam
alatt várható
veszteség
Élettartam
alatt
várható
veszteség
Vásárolt,
vagy
keletkezte
tett
értékvesz
tett
követelés
Összesen
Nettó könyv szerinti érték 2021. január 1-én:
252 786
-
-
-
252 786
Átsorolások:
-19
19
-
-
-
Átsorolás Stage 1-ből Stage 2-be
-19
19
-
-
-
Átsorolás Stage 1-ből Stage 3-ba
-
-
-
-
-
Átsorolás Stage 2-ből Stage 1-be
-
-
-
-
-
Átsorolás Stage 2-ből Stage 3-ba
-
-
-
-
-
Átsorolás Stage 3-ből Stage 2-be
-
-
-
-
-
Időszak során nem leírások miatt kivezetett pénzügyi
eszközök hatása
-
-
-
-
-
Új vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszköz
-
-
-
-
-
Leírások
-
-
-
-
-
Deviza árfolyam és egyéb hatás
-47 635
-
-
-
-47 635
Nettó könyv szerinti érték 2021. december 31-én:
205 132
19
-
-
205 151
(millió Ft)
Bruttó kitettség
Értékvesztés
Könyv szerinti
érték
Allokált fedezeti
érték
Értékvesztett eszközök (stage 3)
Banki kihelyezések:
-
-
-
-
Ügyfélkihelyezések - magánszemélyek:
446
-342
104
388
- Jelzálog hitelek
405
-302
103
388
- Fogyasztási hitelek
-
-
-
-
- Folyószámla hitelek
-
-
-
-
- Egyéb hitelek
41
-40
1
-
Ügyfélkihelyezések - jogi személyek:
10
-10
-
-
- Nagyvállalati ügyfelek
-
-
-
-
- Kis- és középvállalati ügyfelek
10
-10
-
-
- Egyéb (lízing)
-
-
-
-
Éves jelentés 2021.
69
37. Hitelkockázati kitettség (folytatás)
(millió Ft)
Stage 1
Stage 2
Stage 3
Ügyfélkihelyezések fedezeti értéke,
fedezetek típusa szerinti bontásban
12 havi várható
veszteség
Élettartam alatt
várható
veszteség
Élettartam alatt
várható
veszteség
Allokált
fedezeti érték
- Garanciák
22
18
3
43
- Készpénz fedezet
-
7
-
7
- Ingatlan
1 743
2 081
490
4 314
- Értékpapír (adósság instrumentum)
-
-
-
-
- Értékpapír (tőke instrumentum)
-
-
-
-
- Egyéb
-
-
-
-
(millió Ft)
Stage 1
Stage 2
Stage 3
POCI
Amortizált bekerülési értéken és tőkével
szemben valósan értékelt pénzügyi
eszközök
12 havi
várható
veszteség
Élettartam
alatt várható
veszteség
Élettartam
alatt várható
veszteség
Vásárolt,
vagy
keletkez-
tetett érték-
vesztett
követelés
Összesen
Bruttó könyv szerinti érték
eszköztípusonként
Banki kihelyezések
205 326
19
-
-
205 345
- Befektetési kategória
197 109
-
-
-
197 109
- Standard monitoring
8 217
19
-
-
8 236
- Értékvesztett
-
-
-
-
-
Ügyfélkihelyezések
1 767
2 067
383
27
4 244
- Befektetési kategória
-
-
-
-
-
- Standard monitoring
1 767
2 067
-
12
3 846
- Értékvesztett
-
-
383
15
398
Értékpapírok (adósság instrumentumok)
49 815
-
-
-
49 815
- Befektetési kategória
49 815
-
-
-
49 815
- Standard monitoring
-
-
-
-
-
- Értékvesztett
-
-
-
-
-
Bruttó könyv szerinti érték összesen
205 326
19
-
-
205 345
Hitelkeretek és garancia szerződések
Banki kihelyezések (hitelkeretek)
-
-
-
-
-
Banki kihelyezések (garanciák)
-
-
-
-
-
Ügyfélkihelyezések (hitelkeretek)
-
-
-
-
-
Ügyfélkihelyezések (garanciák)
-
-
-
-
-
Hitelkeretek és garancia szerződések
összesen
-
-
-
-
-
Éves jelentés 2021.
70
37. Hitelkockázati kitettség (folytatás)
Értékveszté
s és
céltartalék
mozgástábl
a
Ügyfél
kihelyezések
Banki
kihelyezések
Egyéb átfogó
eredménnyel
szemben valós
értéken
értékelt
értékpapírok
Amortizált
bekerülési
értéken
értékelt
értékpapírok
Összesen
Értékvesztés/céltartalék
állomány 2021. január 1-
én:
-56
-502
-9
-13
-580
Értékvesztés/céltartalék
képzés
-146
-92
-4
-5
-247
Értékvesztés/céltartalék
visszaírás
-30
400
8
12
390
Deviza árfolyam és egyéb
hatás
-11
-
-
-
-11
Értékvesztés/céltartalék
állomány 2021. december
31-én:
-243
-194
-5
-6
-448
Szerződéses pénzáramok
módosításának hatása
-70
-
-
-
-70
Eredményben elszámolt
értékvesztés és
hitelezési veszteségekre
képzett céltartalék
-246
308
4
7
73
38. Piaci kockázatoknak való kitettség
Kamatkockázati kitettség
A kamatkockázati kitettségek napi kezelése bázispont érték (BPV) és VaR alapon történik. A BPV érzékenységek
devizánként és átárazódási idősávonként bontásra kerülnek, így a hozamgörbe egyes részeinek elmozdulása is követhető.
Rendszeres és ad hoc vizsgálatok is készülnek előre megadott sztenderd és néhány aktuálisan érdekes forgatókönyv
mellett.
A bemutatott forgatókönyvek a 200 bázispontos emelkedés és csökkenés, az EBA és MNB ajánlásai alapján paraméterezett
párhuzamos felfelé és lefelé mozdulás, felfelé és lefelé fordulás, illetve rövid oldali emelkedés és csökkenés. A hazai
devizán kívül az összes olyan deviza vizsgálatra kerül, amelyekben pozícióval rendelkezik a Bank és a kapcsolódó
hozamgörbe elmozdulások is számszerűsítésre kerülnek. Ennek alapján a lenti táblázatokban fennálló szinte teljes
kamatkockázati kitettség hazai devizában van. A módszertan tekintetében az eredmények a „flooring” hatást tükrözik, azaz
az érintett szegmensek (pl. ügyfél kitettségek) esetén a +/- sokk csak a „flooring” mértékéig került érvényesítésre a
kitettségeknél.
A bemutatott sokkok azonnali és tartós hatást jelentenek, amelyek nettó jelenérték szemlélettel rögtön beárazódnak a piacon
és valós értékelés esetén a könyvelési típusnak megfelelő sorokon megjelennek; nem csak az adott időszak, de a későbbi
kamatjövedelmek tekintetében is.
Éves jelentés 2021.
71
38. Piaci kockázatoknak való kitettség
2021
(millió Ft)
Bevétel
Tőke
Egyéb*
Összesen
Összes hozam
200bp emelkedés
0
-109
-3 432
-3 541
200bp csökkenés
0
59
1 879
1 938
felfelé mozdulás
0
-135
-4 226
-4 361
lefelé mozdulás
0
74
2 380
2 454
felfelé fordulás
0
40
72
112
lefelé fordulás
0
-105
-998
-1 103
rövid oldali emelkedés
0
-148
-2 498
-2 646
rövid oldali csökkenés
0
75
1 277
1 352
Legrosszabb eset
0
-148
-4 226
-4 374
2020
(millió Ft)
Bevétel
Tőke
Egyéb*
Összesen
Összes hozam
200bp emelkedés
0
-304
-2 793
-3 097
200bp csökkenés
0
128
1 599
1 727
felfelé mozdulás
0
-379
-3 409
-3 788
lefelé mozdulás
0
128
1 620
1 748
felfelé fordulás
0
129
335
464
lefelé fordulás
0
-246
108
-138
rövid oldali emelkedés
0
-360
-1 253
-1 613
rövid oldali csökkenés
0
129
335
464
Legrosszabb eset
0
-379
-3 409
-3 788
*Csak a kiegészítő információkban szerepel.
Devizakitettség
Az év végi nyitott devizapozíció összesen 0,16 milliárd Ft-ot tett ki. A teljes nyitott devizapozíció 3 millió €-ban, nagyjából 1,1
milliárd Ft-ban limitálva van. A pozíció a napi kezelés szerint értendő, a bank összes szerződés szerinti devizakockázatát
mutatja mérlegen belüli és kívüli tételekkel, alaptermékekkel és származtatott termékek egyenértékesei szerint.
A devizaárfolyam átértékelődésből származó minden piaci árváltozás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra.
A devizaárfolyam kockázat általában véve nem része a fedezeti elszámolásnak, kivéve azon derivatív ügyletek esetén, ahol
a kamat és devizaárfolyam egyaránt befolyásolja a valós értéket (deviza-kamatcsere ügyletek). Mivel a fedezeti kapcsolatot
a fedezeti ügylet egészére kell alapítani, ezen derivatívak deviza komponense valós érték fedezés alá vonandó, ahol a
devizaárfolyamhoz kötődő valós érték változás az eredménnyel szemben kerül elszámolásra
39. Kockáztatott érték (VAR)
A VaR számításon (1 napra vonatkoztatva, 99%-os konfidencia intervallum mellett) alapuló belső modellel számított portfólió
értékek 199 millió és 598 millió Ft között mozogtak 2021-ben. Az átlagos VaR érték 322 millió Ft volt, jelentősen nőtt a
korábbi évihez képest, mely elsősorban a megnövekedett piaci volatilitásnak köszönhető.
Mivel a Jelzálogbank nem vezet kereskedési könyvet, a vega és a részvény kockázat nem jelenik meg a kockázati faktorok
között.
A VaR értékének fő komponensei továbbra is a Credit spread (egyedi felár kockázat) és a kamatkockázat voltak, az év végi
Credit spread csökkenése tükrözi az állampapír volumen csökkenést. A Jelzálogbank főként saját kibocsátású jelzáloglevelet
és refinanszírozott hiteleket, és állampapírt tart a mérlegében. Csakis az állampapír kitettségek tükröződnek a Credit spread
kockázatban, mivel a saját kibocsátású jelzáloglevelekre nem számol egyedi kockázati felárat az UniCredit Csoport.
Némileg az árfolyam kockázat is hozzájárult a teljes piaci kockázat alakulásához, de jelentősen elmaradt a többi kockázati
kategória mögött.
Éves jelentés 2021.
72
39. Kockáztatott érték (VAR) (folyatás)
VaR értékek 2021. december 31-én (millió Ft):
Kockázati kategória
Év végén
Átlagos
Minimum
Maximum
Árfolyam kockázat
1
3
1
4
Kamatkockázat
363
252
157
463
Credit spread
220
198
129
250
Vega kockázat
-
-
-
-
Részvény kockázat
-
-
-
-
Összesen
527
421
103
607
VaR értékek 2020. december 31-én (millió Ft):
Kockázati kategória
Év végén
Átlagos
Minimum
Maximum
Árfolyam kockázat
3
2
-
3
Kamatkockázat
451
308
94
468
Credit spread
243
231
91
325
Vega kockázat
-
-
-
-
Részvény kockázat
-
-
-
-
Összesen
527
421
103
607
A Jelzálogbank kockázati pozíciójára vonatkozóan VaR és érzékenységi limitek kerültek megállapításra. A napi szintű
kockázati jelentések részeként “Market Risk Riportok” készülnek minden kockázatvállaló üzleti területre vonatkozóan. Ezáltal
minden érintett kockázatvállaló munkatárs és az adott osztályok vezetői számára elérhetőek az aktualizált és historikus
adatok is.
40. Kamatérzékenység
2021 és 2020 végén a Jelzálogbank (trading és befektetési) kamatpozíciója a jelentősebb devizákban az alábbiak szerint
alakult:
Bázispont-érték a főbb devizák tekintetében (BPV, millió Ft):
2021. december 31-én
Éves statisztikai adatok
Deviza
3
hónapnál
kevesebb
3 hónap
és 1 év
között
1 és 3 év
között
3 és 10
év között
10 év
fölött
Összese
n
Maximum
Minimum
Abszolút
átlag
CHF
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
EUR
-0,00
-0,28
0,00
0,00
0,00
-0,28
0,35
-0,30
0,16
HUF
0,44
-6,07
-0,78
-10,75
-1,01
-18,17
-4,06
-18,74
12,95
Összesen (*)
-0,44
6,35
0,78
10,75
1,01
18,45
2020. december 31-én
Éves statisztikai adatok
Deviza
3
hónapnál
kevesebb
3 hónap
és 1 év
között
1 és 3 év
között
3 és 10
év között
10 év
fölött
Összese
n
Maximum
Minimum
Abszolút
átlag
CHF
-0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
-0,00
0,00
0,00
0,00
EUR
-0,00
-0,28
-0,00
0,01
0,00
-0,28
0,35
-0,29
0,13
HUF
-0,79
-2,91
-1,13
-10,22
-1,04
-16,09
-7,27
-18,42
13,24
Összesen (*)
0,79
3,19
1,14
10,21
1,03
16,37
(*) az összesen sor a riportolt. mindegyik devizában fennálló pozíciókockázatot figyelembe veszi
Az elmúlt két évben a Jelzálogbank kamatpozíciója csak forintban, euróban és svájci frankban volt.
A Jelzálogbank főként állampapírt, saját kibocsátású jelzáloglevelet és refinanszírozott hiteleket tart a mérlegében.
Éves jelentés 2021.
73
Csakis az állampapír kitettségek tükröződnek a Credit spread kockázatban, mivel a saját kibocsátású jelzáloglevelekre nem
számol egyedi kockázati felárat az UniCredit Csoport.
Éves jelentés 2021.
74
41. Kulcspozícióban lévő vezetők kompenzációja
A kulcspozícióban lévő vezetők, mint Igazgatósági tagoknak, Ügyvezető igazgatóknak és a Felügyelő Bizottság tagjainak
kompenzációja a következőképpen alakult:
(millió Ft)
2021
2020
Rövid távú munkavállalói juttatások
12
18
Részvény-alapú kifizetések
-
-
Hosszú távú munkavállalói juttatások
-
-
Összesen
12
18
Hitelek nem kerültek folyósításra a kulcspozícióban lévő vezetők részére.
42. Szavatoló tőke
Az 575/2013 EU Rendelet (CRR) egységes szabályokat állapít meg a felügyelt intézmények részére a tőkekövetelményekre
vonatkozóan (COREP) 2014. január 1-től. illetve a pénzügyi jelentésekre vonatkozóan (FINREP) 2014. szeptember 30-ától.
A Jelzálogbank 2014. január 1-jétől alkalmazza a Basel III előírásokat. A Jelzálogbank megfelel a hitelintézetekről és
pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) valamint a 2013/36 EU direktívában és az 575/2013
EU rendeletben előírt, valamint a nemzeti szabályozói és anyabanki utasításoknak, követelményeknek és módszereknek.
A Jelzálogbank legjelentősebb kockázatai a hitelezési kockázat, piaci kamat- és devizaárfolyam kockázat. Az integrált és
online rendszerek a kockázatok folyamatos és rendszeres ellenőrzését biztosítják. A főbb pénzügyi kockázatok kezelésére
vonatkozó szabályzatokat és folyamatokat az illetékes üzleti területek, a belső ellenőrzés, a felsővezetés és az Igazgatóság
rendszeresen ellenőrzi.
A Jelzálogbank a hitelkockázati tőkekövetelményének számítása esetében a sztenderd módszer előírásait alkalmazza.
A Jelzálogbank politikájának fontos eleme az erős tőkebázis fenntartása, amivel a befektetői, hitelezői és piaci bizalmat,
továbbá a működését a jövőben is fenn tudja tartani. A tőke szint meghatározásakor a felügyeleti elvárásoknak történő
megfelelés mellett a tulajdonos hozamára gyakorolt hatás is figyelembevételre kerül.
A Jelzálogbank kiemelt figyelmet fordít arra, hogy egyensúlyban tartsa az áttételezéssel esetlegesen elérhető magasabb
hozamokat a szilárd tőkehelyzet előnyeivel és az általa nyújtott biztonsággal.
A COREP jelentések egyik fő alkotóeleme a tőkemegfelelés: a szavatoló tőke, valamint a teljes kockázati kitettségérték
áttekintése.
A szavatoló tőke összetevői:
- Elsődleges alapvető tőke: Befizetett tőkeinstrumentumok és az ezekhez kapcsolódó ázsió, Tőketartalék,
Eredménytartalék, Tárgyévi nyereség/veszteség, Halmozott egyéb átfogó jövedelem, Egyéb tartalék,
Immateriális javak
- Kiegészítő alapvető tőke
- Járulékos tőke: Alárendelt kölcsöntőke
A szavatoló tőke szabályozó által elvárt minimum szintje a teljes kockázati kitettség 8%-a. A Jelzálogbank ezen felül a Hpt.
és a Felügyelet által előírt tőkepuffer követelményeknek is megfelel.
A Magyar Nemzeti Bank engedélyt adott a 0%-os kockázati súly alkalmazására az összevont felügyelet alá tartozó
Banktagok esetén.
Éves jelentés 2021.
75
42. Szavatoló tőke (folytatás)
(millió Ft)
2021
2020
Alapvető tőkeelemek
Jegyzett tőke
3 000
3 000
Tőketartalék
783
783
Eredménytartalék
14 508
15 308
ebből Anyavállalat tulajdonosait megillető nyereség/veszteség
-
1 354
Halmozott egyéb átfogó jövedelem
55
380
Egyéb tartalék
1 487
1 243
Prudenciális szűrők miatt végrehajtott kiigazítások a CET1 tőkében
-262
-111
Immateriális javak (2020-tól CRR2 szerinti levonás)
-5
-6
Alapvető tőkeelemek összesen
19 566
20 597
Járulékos tőkeelemek
Alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető része
-
-
Járulékos tőkeelemek összesen
-
-
Szavatoló tőke
19 566
20 597
RWA
Hitelezési és partnerkockázat
4 263
6 139
Működési kockázat
5 409
4 343
9 672
10 482
Tőkemegfelelési mutató (%)
202,30
196,50
Korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke
19 566
20 597
42. Mérlegfordulónap utáni események
Minden, mérlegfordulónapot követő esemény a Jelzálogbank egyedi pénzügyi kimutatásainak készítésénél figyelembe
vételre került. Nem történt semmilyen jelentős esemény, amely befolyással lehet a Jelzálogbank egyedi pénzügyi
kimutatásaira.
A 2021. év után várhatóan 3 milliárd forint osztalék kerül kifizetésre 2022. május 27-én.
Éves jelentés 2021.
76
4. Vezetőségi jelentés
4.1. A Jelzálogbank bemutatása
Az UniCredit Jelzálogbank (a továbbiakban: „Kibocsátó” vagy „Jelzálogbank”) szakosított hitelintézetként működő jelzálog-
hitelintézet, amelyet 1998. június 8-án 3 000 000 000 forint alaptőkével a Bayerische Vereinsbank AG alapított. 2006.
december 22. óta a Jelzálogbank egyszemélyes tulajdonosa az UniCredit Bank Hungary Zrt.
A Jelzálogbank székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. A Bank telephellyel nem rendelkezik.
A Jelzálogbank fő tevékenysége a refinanszírozás és a jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás. A jelzáloghitelek elsődleges
biztosítékául a Magyarország területén lévő, finanszírozott ingatlanra bejegyzett első ranghelyű jelzálogjogok és zálogjog
csomagok szolgálnak. A jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás a saját és refinanszírozott hitelállomány jellemzően közép és
hosszú lejáratú forrásait biztosítja.
A hatékonyság növelése érdekében a Kibocsátó egyes – a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerint kiszervezhető, illetve
az oda nem sorolt egyes kiszolgáló tevékenységeit ellátó – területei, mint például a banküzem, a humánpolitika, a
számítástechnika, a számvitel stb., 2008 óta folyamatosan kiszervezésre kerültek az UniCredit Bankhoz. 2009. április 1-jétől
a Jelzálogbank egyes üzleti területeinek feladatait szintén az UniCredit Bank látja el kiszervezett tevékenységként, ügynöki
megbízási szerződés keretében. Ennek megfelelően az üzleti ingatlanok és a lakásvásárló magánszemélyek
finanszírozásával, valamint a birtokfejlesztési és földalapú hitelezéssel kapcsolatos teljes ügyintézést az UniCredit Bank látja
el. A hitelezési tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevelek és kötvények kibocsátását, valamint a refinanszírozási
tevékenységet továbbra is a Jelzálogbank végzi.
Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.
Adószám: 12399596-4-44
Telefon: (+36 1) 301-5500
Fax: (+36 1) 301-5530
E-mail: jelzalogbank@unicreditgroup.hu, ucjb.investor@unicreditgroup.hu
Honlap: www.jelzalogbank.hu
4.2. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai
2021. december 31-én a Jelzálogbank Igazgatóságát és Felügyelő Bizottságát az alábbi személyek alkották.
Igazgatóság
Farkas Bálint Márton Belső igazgatósági tag, az Igazgatóság elnöke
Dr. Juhász Viktor Belső igazgatósági tag
Csáky Attila Külső igazgatósági tag
Felügyelő Bizottság
Giacomo Volpi Felügyelő bizottság elnöke
Anschau János Felügyelő bizottsági tag
Ivana Lonjak Dam Felügyelő bizottsági tag
Silvano Silvestri Felügyelő bizottsági tag
Soós Gábor Felügyelő bizottsági tag
Tóth Balázs Felügyelő bizottsági tag
Vörös Réka Felügyelő bizottsági tag
Éves jelentés 2021.
77
4.3. Makrogazdasági környezet alakulása és a bankszektor teljesítménye
A nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet alakulása 2021-ben
2020-hoz hasonlóan a tavalyi év is elsődlegesen a pandémia elleni küzdelemről, valamint a megváltozott körülményekhez
való alkalmazkodásról szólt világszerte. Az egyre szélesebb körben elérhetővé váló Covid-19 elleni vakcináknak
köszönhetően az országok kormányai számára elsődleges céllá vált társadalmaik minél gyorsabb átoltása a nyájimmunitás
elérése és a járvány megfékezése érdekében. Ahogy az az év során világossá vált, a feladat a vártnál több kihívást
tartogatott, részben a vírus gyors mutálódása, részben a széleskörű oltásellenesség miatt. Így a világ számos országa ősztől
újabb súlyos járványhullámokkal szembesült.
A globális egészségügyi rendszerekkel ellentétben, a gazdasági összkép sokat változott egy év alatt. 2020 utolsó
negyedévétől azt tapasztalhattuk, hogy az újabb járványhullámok kapcsán elrendelt hatósági korlátozások már nem okoztak
akkora gazdasági károkat, mint korábban. Ez részben annak köszönhető, hogy a gazdasági szereplők a lehetőségekhez
mérten alkalmazkodtak a megváltozott környezethez. Másrészt pedig a világgazdaság egésze profitálni tudott a látványosan
megerősödő ázsiai keresletből, valamint a gigantikus amerikai gazdaságösztönző fiskális csomagból. A globális gazdaság
fellendülése folytatódott tavaly, aminek fő motorja a pandémia alatt visszafojtott fogyasztói kereslet volt, mely tavaly nyártól,
az újranyitással párhuzamosan, gyakorlatilag berobbant a legtöbb országban. A megnövekedett kereslethez azonban a
kínálat nem tudott ilyen hirtelen felzárkózni, ráadásul a termelés folytonosságát az év egészében akadályozták a
korlátozások és lezárások, főleg Ázsiában. Emiatt a globális ellátási láncokban soha korábban nem látott anomáliák
alakultak ki, ami a fejlett országokban is komoly fennakadásokat okozott a termelésben. Az alapanyaghiány miatt sok
esetben tapasztalhattunk átmeneti leállásokat, elsősorban az iparban és az építőiparban.
Az aggregált kereslet növekedése, valamint az ellátási problémák kapcsán fellépő áruhiány eredményeként az árak globális
szintű gyorsulásának lehettünk tanúi 2021-ben. Az inflációt tovább erősítette a szállítmányozási költségek és az energiaárak
drámai megugrása. Mindez a fogyasztói árak rekordszintű emelkedéséhez vezetett fejlett és feltörekvő piacokon egyaránt. A
nagy jegybankok ezáltal választás elé kerültek: vagy reagálnak az infláció gyorsulására monetáris szigorítással, vagy
továbbra is támogatják a számos bizonytalansági tényező miatt egyelőre törékeny gazdasági kilábalást a laza monetáris
kondíciók fenntartásával. Eleinte a jegybankok az utóbbi mellett tették le voksukat, az év második felétől azonban egyre
nyilvánvalóbbá vált, hogy a magas inflációs környezet tartósabbnak bizonyul, mint azt várni lehetett. Így globális szinten a
monetáris politikák szigorítás irányába történt elmozdulását láthattuk tavaly, noha annak mértékében jelentős különbségek
mutatkoztak a fejlett és feltörekvő piacokon.
A hazai makrogazdasági folyamatok alakulása 2021-ben
2021 második negyedévétől kezdve a magyar gazdaság jelentős felívelésnek indult, a vakcináció korai megkezdésének, a
téli járványhullám lecsengésének és a májusi újranyitásnak köszönhetően. A gazdasági fellendülés olyan erőteljesnek
bizonyult, hogy nyárra a hazai GDP elérte és kis mértékben meg is haladta a válság előtti szintet. Bár a dinamika az év
második felére lassult, a negyedik járványhullám, az energiaválság, valamint a globális ellátási problémák negatív hatása
miatt, de éves átlagban így is, erőteljes, 7,1%-kal bővült a magyar reálgazdaság teljesítménye 2021-ben. A növekedés fő
motorja a privátfogyasztás volt, míg az export és az ipar teljesítményét negatívan befolyásolta a globális alapanyaghiány.
A gazdaság fiskális eszközökkel történő támogatása tavaly is folytatódott, miközben a jegybanki politika éles fordulatot vett
és az infláció elleni harc jegyében megindult a monetáris restrikció. Mindez a fiskális és monetáris politika széttartásához
vezetett.
Az egész régióra – így hazánkra is – jellemző volt, hogy a háztartások jelentősen növelték megtakarításaikat 2020-ban, amit
jelentős kiadásnövelés követett 2021-ben, ahogy a pandémia alatt visszafojtott kereslet gyakorlatilag berobbant tavaly
nyáron. Így, a tavaszi lezárások feloldását követően a hazai belföldi turizmus nagyon gyorsan helyreállt. A fogyasztói
optimizmust a kormányzat is táplálta, mivel a fiskális stimulus elsősorban az egyes választói csoportoknak juttatott fiskális
transzferek növelésében manifesztálódott. A magasabb kiadásokat részben fedezték ugyan a gazdaság vártnál gyorsabb
fellendülésének köszönhető többlet-adóbevételek, de a költségvetési hiány még így is magas maradt és 7-8% között
alakulhatott a GDP arányában.
Mivel a magyar gazdaság jelentős mértékben függ az autóipartól, ezért a globális ellátási láncok anomáliái erőteljes
mértékben vetik vissza a növekedési potenciált. Annak ellenére ugyanis, hogy a kereslet erős, az alkatrészhiány komoly
akadályozó tényezőjévé vált az autóipari termelésnek. Mindeközben az elektronikai szektor szárnyal, a zöld tranzíciónak
köszönhetően. Az ellátási problémák mellett az energiaárak megugrása is komoly kihívás elé állítja a feldolgozóipari
vállalatokat, különösképpen az energiaigényes szegmensekben.
A 2020-as zsugorodást követően a beruházási aktivitás sokat javult tavaly, a dinamika azonban elmaradt az előzetes
várakozásoktól. Bár a növekedési potenciál jónak mondható, mivel számos feldolgozóipari beruházás van folyamatban, a
vállalatokra azonban inkább a kivárás volt jellemző a bizonytalan makrogazdasági környezetben. A kapacitásbővítések
várhatóan akkor indulnak meg, ha az ellátási gondok, a pandémiás helyzet érdemben enyhülnek.
Éves jelentés 2021.
78
Ahogy globálisan, úgy itthon is a fogyasztói árak erőteljes gyorsulását láthattuk tavaly, összhangban az erős kereslet, az
ellátásbeli anomáliák, valamint a fiskális kiadásnövekedés inflációs hatásával, amit a rezsicsökkentett lakossági energiaárak
és a novemberben hatóságilag maximalizált üzemanyagárak nem tudtak ellensúlyozni. Az átlagos fogyasztói árak így 5,1%-
kal növekedtek 2021-ben, miközben az év utolsó hónapjaiban 7,4%-ig gyorsult az infláció és rövidtávon nem várható az
árnyomás érdemi enyhülése.
A hazai fogyasztói árak ilyen mértékű gyorsulásával az infláció jócskán meghaladta mind a 3%-os jegybanki célt, mind a
toleranciasáv felső, 4%-os értékét, amire a Magyar Nemzeti Bank monetáris szigorítással reagált 2021 júniusban. Az eleinte
kis léptékű és fokozatosnak szánt szigorítási ciklust az év második felében határozottabb jegybanki lépések követték, mivel
a monetáris restrikció hatékonyságát folyamatosan gyengítették a sorozatosan felfelé módosított inflációs várakozások, a
régiós jegybankok eddigi és várható szigorító lépései, valamint a FED szigorítás irányába eltolódott retorikája, ami a forintra
nehezedő nyomást tovább fokozta.
Ennek megfelelően a következő fő monetáris politikai döntések születtek tavaly ősszel: A 2020-ban válságeszközként
debütáló egyhetes betét vált újra az irányadó eszközzé, melynek kamatrátájáról heti rendszerességgel dönt a jegybank.
Ennek mértéke tavaly november óta folyamatosan emelkedett és 4%-on zárta az évet. Eközben az irányadó szerepét
átmenetileg elveszítő alapkamatot a monetáris tanács 2,4%-ig emelte. További fontos, kiemelendő szigorító lépésként a
jegybank bejelentette, hogy a legtöbb nem-konvencionális intézkedését megszünteti, úgy mint a bankrendszer
forintlikviditását támogató kamatswapokat vagy az NHP Hajrá és az NKP programokat
A magyar bankszektor teljesítménye 2021-ben
A magyar bankrendszer sikeres évet zárt 2021-ben, az év első háromnegyedévében összesen közel 500 milliárd forint
adózott eredményt könyveltek el a hazai pénzintézetek, ami két és félszerese a kihívásokkal teli 2020-as év
teljesítményének. Az átlagos ROE mutató így 12% fölé emelkedett. A jövedelmezőséghez leginkább a jelentősen javuló
bevételtermelő képesség, valamint a kockázati költségek csökkenése járultak hozzá.
A makrogazdasági kilátások javulásának, a gyorsan élénkülő gazdasági és munkaerőpiaci aktivitásnak köszönhetően a
bankok értékvesztés- és céltartalékképzése jelentősen mérséklődött tavaly, így ez az eredménytétel nagyságrendileg
javította a profitabilitást. A nettó kamateredmény, amely több mint 20%-kal nőtt egy év alatt, szintén jelentős mértékben járult
hozzá a jövedelmezőség javulásához, noha ez utóbbi esetében a pandémiához köthető átmeneti hatások, jegybanki
intézkedések is érvényesültek. A reálgazdasági aktivitástól, a hitelezéstől és a pénzforgalmi tranzakcióktól nagyban függő
jutalék- és díjeredmény tavaly szintén sokat nőtt a 2020 során látott, a gazdasági lezárásokhoz köthető zsugorodást
követően. A korábbi évekhez hasonlóan a működési kiadások 2021-ben is dinamikusan emelkedtek, összhangban az
inflációs folyamatokkal.
A támogatott hitelprogramoknak, valamint a moratórium miatt az átlagostól elmaradó amortizációnak köszönhetően a
hitelállomány növekedése 2021-ben is dinamikus volt. A fellendülő lakáspiaci kereslet és az árak növekedése hatására a
lakáshitelek is élénkültek: a júniusban meghirdetett, a növekvő kamatkörnyezetben különösen vonzó Zöld Otthon Program,
valamint a már meglévő állami támogatások töretlen népszerűsége mind hozzájárultak a hitelkereslet fenntartásához. A
vállalati hitelezés bővülése nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő volt itthon, amiben a – tavaly év végével lezárult –
NHP Hajrá is hozzájárult. A dinamikus hitelezésnek és a moratóriumnak köszönhetően érdemi romlás nem történt a
portfólióminőségben, a nem-teljesítő hitelek aránya 2021-ben is rekordalacsony szinten állt
A magyar jelzáloglevél piac alakulása
A hazai jelzáloglevél piacot a Jelzáloglevél Megfelelési Mutató (JMM) 2017 áprilisi bevezetése élesztette újjá a korábbi évek
stagnálásából. 2018-ban a mutató elvárt minimálás szintjének 15%-ról 20%-ra, majd 2019 október 1-jétől 25%-ra történő
emelése további jelzáloglevél kínálatot teremtett.
A bankok alkalmazkodását segítette az MNB 2018-ban megvalósult jelzáloglevél-vásárlási programja, amelynek
köszönhetően a jelzálogbankok már 2018 folyamán jelentős mértékű jelzáloglevél-kibocsátásokat valósítottak meg.
2019. október 1-jétől a beszámítható források minőségi követelményei is módosultak: az elvárt futamidő kettőről három évre
növekedett, valamint a jelzáloglevél, a kibocsátó vagy a garantőr külső hitelminősítő által való minősítése is elvárt. A
módosított szabályozás továbbá a piac likviditásának növelése érdekében a banki forgalmazók által árjegyzési célból tartott
jelzálogleveleket az adott sorozat névértékének 10 százalékáig, de maximum 3 milliárd forintig mentesíti a banki tulajdonlást
ellenösztönző előírás alól.
A JMM-szabályozás bejelentését követően növekedésnek indult a hazai jelzáloglevél-állomány, valamint megváltozott a
kibocsátott jelzáloglevelek futamidő szerinti eloszlása is. A bankok aktívabbak lettek a kibocsátások terén.
A 2016 végén forgalomban lévő 786 milliárd forintos jelzáloglevél-állomány 2020. december végére 1755 milliárd forintra
nőtt.
A belföldi bankok a legjelentősebb befektetők a jelzáloglevél-piacon, bár a banki tulajdonlás aránya 2016-hoz képest
mérséklődött, amelynek nagyrészt a jelzáloglevél-vásárlási program, és így az MNB piacon való megjelenése az oka.
Éves jelentés 2021.
79
Mivel a banki jelzáloglevél-kereszttulajdonlások nem biztosítanak szektorszintű stabil forrást, valamint a bankok közötti
fertőzés kockázatát is erősítik, ezek ellenösztönzése a JMM szabályozás 2018. októberi módosításában is megjelent. A
banki jelzáloglevél tulajdonlást korlátozó szabályok átmeneti felfüggesztése azonban szükségessé vált a járványhelyzet
okozta pénzpiaci bizonytalanságok hatásának enyhítése, a banki hosszú távú forrásbevonás támogatása és a
forrásköltségek csökkentése érdekében.
2020-ban a koronavírussal járó pénzpiaci bizonytalanságok hatásának enyhítése érdekében az MNB több jelzáloglevélpiacot
érintő intézkedést hozott. 2020. március 24-től felfüggesztésre kerültek. a JMM-ben alkalmazott banki jelzáloglevél
tulajdonlást korlátozó szabályok.
Továbbá 2020. májusában a bankrendszer hosszútávú, stabil forrásellátottságának növelése céljából újraindította 2018-as
jelzáloglevél-vásárlási programját, melynek keretein belül az MNB közel 250 milliárd forint értékben vásárolt jelzálogleveleket
elsődleges- és másodlagos piaci tranzakciókon keresztül.
Az MNB 2019 óta dolgozik egy átfogó, a zöld pénzügyek széles területét érintő projekten, melynek része a zöld,
energiahatékony ingatlanok finanszírozását elősegítő jelzáloglevelek piacát érintő fejlesztési program is. A zöld
jelzáloglevelek hazai megjelenése támogatná a zöld (dedikáltan energiahatékony ingatlanokat finanszírozó) jelzáloghitelek
elterjedését is. Ezek egyrészt a lakásállomány energetikai jellemzőinek javítását szolgálják, másrészt az előzetes
nemzetközi tapasztalatok alapján kedvezőbb kockázati jellemzőkkel rendelkezhetnek.
A zöld befektetések iránti egyre nagyobb érdeklődés miatt pedig a zöld instrumentumok új, diverzifikáltabb stabil
forrásbevonási lehetőséget is jelenthetnek a bankszektor számára a jövőben.
A zöld jelzáloglevél-piac támogatásának egyik pillére keresletoldali ösztönzőként az MNB zöld jelzáloglevél-vásárlási
programja lesz, míg a másik pillér a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóra (JMM) vonatkozó rendelkezések
módosítása, ami kínálati oldalon ösztönzi a zöld jelzáloglevelek kibocsátását.
Az MNB által meghirdetett Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program stratégiai célja, hogy célzott vásárlásokon keresztül
hozzájáruljon a hazai zöld jelzáloglevél-piac megteremtéséhez, ezen keresztül pedig a zöld jelzáloghitelek terjedéséhez.
Mindez közvetetten támogatja az energetikai szempontból korszerű ingatlanok építését, ezáltal egy egészségesebb
szerkezetű hazai ingatlanállomány kialakítását, illetve hozzájárulhat a környezettudatos fogyasztói magatartás
fejlesztéséhez.
A Monetáris Tanács döntése értelmében az MNB 200 milliárd forintos vásárlási összeg elérésekor felülvizsgálja a programot.
A Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program elindítása mellett, a piac stabilitásának támogatása érdekében a Monetáris Tanács
döntést hozott a zöld minősítéssel nem rendelkező jelzáloglevelekre vonatkozó Jelzáloglevél-megújítási program
újraindításáról is.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának (PST) döntése alapján 2021. július 1-jétől a JMM számításakor az 5 éven túli
eredeti futamidejű zöld jelzálogalapú forrásokat magasabb, 1,5-szeres súllyal lehet figyelembe venni. Ez a zöld
jelzáloglevelek irányába terelheti a kibocsátásokat, támogatva a kötvények fedezetéül szolgáló jelzáloghitel-portfóliók
zöldítését is. Az MNB a jelzáloglevelek zöldként való értékelése tekintetében a banki alkalmazkodás és a befektetői
orientáció támogatása érdekében nemzetközileg széles körben elfogadott és használt standardok követését várja el.
A zöld jelzálogalapú források kedvezményes kezelése mellett a PST a szektorszintű forint lejárati összhang növelését
támogató módosításokat is eszközölt a szabályozásban: a mutató elvárt minimumszintjének 25-ről 30 százalékra emelését,
az újonnan kibocsátott jelzáloglevelek tőzsdei bevezetésének elvárását, valamint a koronavírus járvány miatt felfüggesztett,
a bankok közti jelzáloglevél-kereszttulajdonlási korlátozások módosított formában való visszavezetését, amely alól az
árjegyzési célú tulajdonlás esetén kedvezményben lehet részesülni. Ezek a változtatások a megfelelő banki felkészülési idő
biztosítása érdekében 2022. október 1-jével lépnek életbe, és a zöld forrásokra vonatkozó kedvezményes súlyozást is
figyelembe véve várhatóan nem okoznak érdemi alkalmazkodási nehézséget a bankok számára.
4.4. A Jelzálogbank tevékenységének bemutatása
4.4.1. Refinanszírozás
A tevékenység leírása
A refinanszírozási terület fő tevékenysége a kereskedelmi banki partnerek által igényelt finanszírozás biztosítása, valamint a
Jelzálogbank üzleti partnerei számára korábban kihelyezett lakás-, illetve üzleti célú forint- és deviza-jelzáloghitelekből
származó portfólió menedzselése. A refinanszírozás iránti keresletre kedvezően hatott a Magyar Nemzeti Bank által 2017.
április 1-jétől bevezetett Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM). Az új felügyeleti mutató, melynek célja, a
forint eszközök és források lejárati eltéréséből eredő kockázatot mérséklése, a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett
bevont forintforrások (pl.: jelzáloglevelek) és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó
állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint a szabályozás
Éves jelentés 2021.
80
bevezetésekor 15 százalék volt, azaz a lakossági jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban az MNB rendelet szerinti
forrásoknak kellett finanszírozniuk. A szabályozói előírás tovább növelte a refinanszírozási tevékenység iránti keresletet,
2018. október elsejétől a JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 20%-ra, 2019. októberétől pedig 25%-ra emelkedett, az
elfogadható jelzáloglevelek futamideje pedig 3 évre növekedett. Tekintettel a 2020 koronavírus járvány gazdasági hatásait
tompító központi intézkedésekre, a JMM elvárt szintjét nem emelték a 2021-es évben.
2021. évben az anyabanki refinanszírozás tekintetében csekély mértékű állománycsökkenés következett be. A meglévő
portfolió terv szerinti és a rendkívüli előtörlesztések következtében számottevő mértékű amortizálódását felülmúlta az
anyavállalat lakossági hitelezésének növekedése, terület üzleti tevékenységére közvetlenül ható makrogazdasági
események szintén a lakossági hitelezés növekedése dinamikájának megtorpanását mutatják. A csoporton kívüli, JMM
megfelelést célzó refinanszírozás tekintetében a Jelzálogbank kettő kereskedelmi banki partnerrel rendelkezik
együttműködési megállapodással. A refinanszírozási terület a meglévő refinanszírozási portfólió kezelési tevékenysége
során ellátja az átárazások, a kapcsolódó ügyfélügyletek elő- és végtörlesztések, ingatlanfedezet-cserék, illetve további
partnerbanki és ügyfélkérések rendezési feladatait. Új állomány refinanszírozására partnerbanki igény esetén kerül sor.
Célja és stratégiája
Az üzletág alapvető stratégiai célja az anyabank és más piaci szereplők számára refinanszírozási hitelek nyújtása. Az
üzletág további célja, hogy az UniCredit Csoport és azon belül az UniCredit Bank stratégiájának keretein belül az új üzleti
lehetőségeket feltárja és kihasználja.
A 2021. év folyamán a meglévő üzleti partnerekkel élő megállapodások karbantartására, a meglévő hitelkeretekre újabb
lehívásokra került sor. A 2022. évre kitűzött célok között a meglévő partnerekkel az állomány növelése, valamint további
partnerbankokkal történő szerződéskötés szerepel.
A terület a portfólió kezelési és a refinanszírozási tevékenységhez kapcsolódó feladatokat az optimális forrásfelhasználás,
illetve a kockázatok minimalizálása érdekében szoros együttműködésben végzi az értékpapír-kibocsátási és a
kockázatkezelési területtel.
A tevékenység eredményei és kilátásai
Az államilag támogatott forint refinanszírozási állomány csökkenése 2021. évben is folytatódott, az állomány csökkenését a
korábbi években refinanszírozott hitelek normál- és előtörlesztéseinek együttes összege mozgatta. A támogatott forint
refinanszírozási állomány 2021. évben 946 millió forinttal csökkent.
Az EUR devizanemű kölcsönnel finanszírozott üzleti ingatlanok részarányának növelése a fedezeti könyvben nem várható,
így ezen refinanszírozási ügyletállomány növelését a Jelzálogbank nem tervezi. A meglévő devizás refinanszírozási
állomány a tervezetteknek megfelelően az évben nem csökkent.
Anyabanki forint refinanszírozás tekintetében 2021. évben új kihelyezés összesen 21 milliárd forint értékben történt. Így
összességében a refinanszírozott lakossági - nem támogatott - forint anyabanki hitelállomány a 2021. év végére 148 milliárd
forint volt.
2021. év végén a refinanszírozási terület adta a teljes jelzálogbanki hitelportfólió (teljes kintlévőség) 97,7 százalékát,
amellyel jelentős mértékben járult hozzá a Jelzálogbank által elért üzleti eredményekhez.
A Magyar Nemzeti Bank a Jelzáloglevél Megfelelési Mutató (JMM) elvárt minimális szintjét 2022. évben várhatóan nem fogja
tovább emelni, ugyanakkor a Jelzálogbank a mutató elvárt szintjének (5%-os) emelkedésére számít a későbbiekben
(várhatóan 2023-ban). A következő üzleti év egyik stratégiai fejlesztési feladataként a Jelzálogbank a piaci elvárásoknak
megfelelő, ún. zöld lakossági jelzáloghitel-termékek refinanszírozási keretrendszerének megteremtését fogalmazta meg,
amely a partnerbankok számára folyósított állomány növekedését, valamint új refinanszírozási hitelek iránti kereslet
megjelenését vonhatja maga után az elkövetkező időszakban.
Éves jelentés 2021.
81
4.4.2. Jelzáloglevél- és kötvénykibocsátás
A tevékenység leírása
A Jelzálogbank a saját és refinanszírozott hitelállományának jellemzően közép és hosszú lejáratú forrásait a korábbi
gyakorlatnak megfelelően jelzáloglevél-kibocsátás és pénzpiaci, illetve hosszú lejáratú hitelfelvétel által biztosítja. A
Jelzálogbank az általános működéshez szükséges forrásokat a pénzpiaci hitelfelvétel mellett fedezetlen
kötvénykibocsátással is megteremtheti, bár ilyen típusú kibocsátásra a korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben sem került sor.
A jelzáloglevelek forgalomba hozatala kibocsátási program keretében valósul meg, melynek során a Bank jellemzően közép-
és hosszú lejáratú forint- és devizaforrásokat von be a tőkepiacról.
A jelzáloglevél-kibocsátások gyakorisága és volumene változó. A támogatott forinthitelek árazásának biztosítása érdekében
legalább háromhavonta szükséges kibocsátást szervezni, míg nagyobb volumenű kibocsátásokra jellemzően a lejáratok
megújításakor, új refinanszírozási hitelek nyújtásakor, továbbá kedvező kondíciójú közép- és hosszú futamidejű
forrásbevonási lehetőségkor kerül sor. A jelzáloglevelek jellemzően nyílt formában kerülnek kibocsátásra, a
programtájékoztató azonban lehetőséget ad zártkörű kibocsátásra is.
A kibocsátott instrumentumok általában tőzsdei bevezetésre kerülnek, a programtájékoztató keretében azonban nem tőzsdei
jelzáloglevél és kötvény kibocsátása is megvalósulhat.
A tevékenység célja és stratégiája
A finanszírozási tevékenység forrásául szolgáló jelzáloglevél kibocsátást a Stratégiai Forrásgyűjtési szakterület végzi. A
stratégiai finanszírozási forrás biztosításán felül a jelzáloglevél kibocsátás célja az UniCredit csoportszintű kamat- és
likviditási kockázat minimalizálásának támogatása a csoportszintű szabályozással összhangban.
A kibocsátó célja továbbá üzleti stratégiájával összhangban hozzájárulni a környezetvédelmi és nemzetközi klímacélok
eléréséhez. Ennek megfelelően a Kibocsátó, az UniCredit Bankcsoport Fenntarthatósági Kötvény Keretrendszerén belül
zöldnek minősített kötvényeket és jelzálogleveleket bocsát ki, amely kibocsátásokból bevont forrásokat olyan zöld eszközök
finanszírozására, illetve refinanszírozására használja fel, amelyek megfelelnek a Keretrendszerben leírt energiahatékonysági
kritériumoknak.
A Jelzálogbank tőke- és pénzpiaci tevékenysége az UniCredit Csoport és az UniCredit Bank tevékenységével összhangban
kerül kialakításra.
A tevékenység eredményei és kilátásai
A Bank a 2021-es évben csatlakozott a nemzetközi UniCredit Bankcsoport ESG és zöld keretrendszeréhez. A keretrendszer
alapján kibocsátásra kerülő zöld jelzáloglevelek hozzásegítik a Bank és anyavállalata zöld stratégiájának elérését. Az olcsó
forrás bevonásával az ügyfelek számára lehetőséget teremt kedvezőbb árazású zöld hitelhez eléréshez.
2021-ben a Jelzálogbank első alkalommal részt vett a Magyar Nemzeti Bank által 2021 júliusában meghirdetett, a hazai
kibocsátású zöld jelzáloglevelek piacát érintő, elsődleges és másodpiaci vásárlásokat magába foglaló Jelzáloglevél Vásárlási
Programjában.
A program keretein belül 2021-ban a Jelzálogbank első zöld jelzáloglevelének kibocsátására került sor, ahol az MNB
elsődleges piacon (aukció útján) összesen 8 milliárd forint névértékű UniCredit jelzáloglevelet vásárolt. A programban való
részvétel kedvező finanszírozási lehetőséget biztosított a Jelzálogbank számára a korábbiaknál olcsóbb, elsősorban közép-
és hosszú futamidejű források bevonására jelzáloglevél kibocsátások (nyilvános, a Budapesti Értéktőzsdén lebonyolított
aukciók) útján.
A Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél-állomány alakulását a 2021-es év folyamán az MNB programja által teremtett
kedvező forrásbevonási lehetősége mellett, a nemzetközi UniCredit csoport az anyabank jelzáloghitel-portfóliójának
refinanszírozásához szükséges forrás biztosítása, a Jelzáloghitel-finanszírozás, valamint a támogatott forinthitel-állomány
folyamatos, piackövető árazása, továbbá a jelzáloglevél Megfelelési Mutató (JMM) által előírtaknak való megfelelés
határozta meg.
Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. által kibocsátott jelzáloglevelek hosszú távú hitelminősítését a Moody’s Investors Service
hitelminősítő intézet 2021. szeptember 29-én a „A2”-ről „A1”-re javította.
Jelzáloglevél kibocsátási program
A tárgyidőszak jelzáloglevél kibocsátásai a Jelzálogbank 2020-21. évi, majd annak lejártát követően a 2021-22. évi –
egyenként 180 milliárd forint névértékű - Jelzáloglevél és Kötvény Programjai keretében valósultak meg.
Éves jelentés 2021.
82
A tárgyidőszak elején érvényben lévő 2020-21. évi kibocsátási program a 2021-es évben egy alkalommal került
kiegészítésre. Az Alaptájékoztató 2. számú kiegészítésének közzétételét (éves jelentés) az H-KE-III-300/2021. számú
határozatával 2021. május 31-én engedélyezte.
A 2021-22. évi 180 milliárd forint keretösszegű jelzáloglevél és kötvény programmal elindítását a Magyar Nemzeti Bank a H-
KE-III-575/2021.számú határozatával hagyta jóvá 2021. szeptember 29-én. Az érintett programhoz kapcsolódó
alaptájékoztató a 2021-es évben egy alkalommal került kiegészítésre (2020 Éves jelentés, Hitelminősítés), amely
kiegészítést a Magyar Nemzeti Bank a H-KE-III-616/2021. számú határozatával hagyta jóvá 2021. október 18-án.
Jelzáloglevél állomány alakulása
2021-ben összesen 29,23 milliárd forint névértékű, forintban denominált jelzáloglevél került kibocsátásra, öt alkalommal,
nyilvános kibocsátás/aukció keretében. Júniusban az UCJBF 2028/A elnevezésű jelzáloglevél sorozatból került sor
rábocsátásra forrásszerzés céljából, melynek során 6 milliárd forint névértékű jelzáloglevél került forgalomba. Októberben a
Bank első alkalommal bocsátott ki zöld minősítéssel rendelkező jelzáloglevél sorozatot az MNB zöld jelzáloglevél vásárlási
programjának keretin belül. A Bank egy új, 10 éves futamidejű zöld jelzáloglevél sorozatot bocsátott ki UCJBG 2031/A
néven, melynek során 23,2 milliárd forint névérték került kibocsátásra.
A támogatott jelzáloghitelek átárazásához kapcsolódó kötelezettségnek eleget téve a tárgyidőszakban további egy
alkalommal került sor úgynevezett árazó típusú jelzáloglevél-kibocsátásra, amelyek során az UCJBF 2028/A elnevezésű
jelzáloglevelek esetén került sor újabb részlet kibocsátására összesen 10 millió forint névértékben.
2021. évben egy jelzáloglevél sorozat, az UCJBF 2021/A esetén került sor lejáratra 42,864 milliárd forint névértékben. Ezen
kívül a tárgyidőszakban a jelzálogbank két jelzáloglevél sorozat tekintetében hajtott végre részleges visszavásárlásokat,
összesen 12,9 milliárd forint névértékben.
A fenti tranzakciók következtében a tárgyidőszak végén a Jelzálogbank által kibocsátott, forgalomban lévő forintban
denominált jelzáloglevél-állomány 2020. év végéhez képest összesen 26,53 milliárd forinttal csökkent, 2021. év végén az
állomány 182,16 milliárd forintot tett ki. Más devizában denominált jelzáloglevéllel a bank nem rendelkezett.
4.4.3. Lakásvásárló magánszemélyek finanszírozása, birtokfejlesztési és földalapú hitelezés
A tevékenység leírása
Az üzletág ügyfélkörébe azon magánszemélyek tartoznak, akik a Jelzálogbankkal 2009. március 31-ig együttműködési
megállapodást kötött építési vállalkozók által értékesítési célra épített új lakásokat megvásárolták, és akiket a Jelzálogbank
hitelképesnek minősített. Az ingatlanok főként Budapesten, illetve annak agglomerációs övezetében találhatók, kiemelt
lakóövezetekben, illetve lakóparkokban.
A Jelzálogbank elsősorban őstermelő magánszemély ügyfeleknek, illetve egyéni vállalkozóknak nyújtott birtokfejlesztési
forinthiteleket, illetve szabad felhasználású jelzáloghiteleket termőföld biztosíték kikötése mellett.
A tevékenység célja és stratégiája
2010. január 1-jétől a Jelzálogbank üzletszerű lakásfinanszírozási, valamint birtokfejlesztési és földalapú hitelezési
tevékenységet nem folytat, új hitelszerződéseket nem köt, a meglévő portfólió kezelésével, utógondozásával kapcsolatos
operatív tevékenységeket az UniCredit Bank végzi.
A tevékenység eredményei és kilátásai
A lakásvásárló magánszemélyek hitelportfóliója (kintlévősége) 2021. december 31-én 4,25 milliárd forint volt, mely a teljes
jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) 2,1 százalékát adta.
A birtokfejlesztési és földalapú hitelek, valamint a kisvállalati hitelek állománya (kintlévősége) 372 millió forint volt, mely a
teljes jelzálogbanki hitelállomány (teljes kintlévőség) 0,2 százalékát adta.
4.5. Likviditáskezelés
A strukturális (hosszú távú) likviditási limitrendszer és a strukturális likviditási pozíció menedzselésére vonatkozó belső
szabályok 2017-ben bővültek. A Holding 2017 januárjától új strukturális likviditási mutatókat (strukturális FX gap és kiigazított
NSFR) vezetett be, amelyek alakulását átmeneti mentesség keretében a korábbi limitekkel párhuzamosan követnek 2019
végéig, 2020-tól csak az új mutatók érvényesek.
Éves jelentés 2021.
83
A strukturális FX gap mutató az adott devizában lévő egy éven túli források és ugyanazon devizában szereplő egy éven túli
lejáratú eszközök különbözete (a kiigazított NSFR számításnak megfelelő besorolási kritériumok szerint). Limitek nem, de
triggerek kerültek megállapításra EUR devizára és egyéb devizákra.
Kiigazított NSFR mutató a lejáratonként kiigazított nettó finanszírozási mutató értéke az adott időpontnál hosszabb lejárati
sávokban lévő források kumulált értékének és az ugyanott feltüntetett eszközök kumulált értékének a hányadosa. Limitek
nem, de triggerek
3
kerültek megállapításra 3 év fölötti és 5 év fölötti időablakokra.
A Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM) szabályozó 20/2015. (VI.29) MNB rendelet előírja, hogy a hazai
hitelintézetek (csoport szinten) a forint lakossági jelzáloghitel-állományukat 2017. április 1-jétől legalább 15%-ban, 2018.
október 1-jétől pedig legalább 20%-ban, 2019. október 1-jétől 25-ban hosszú lejáratú, stabil, jelzálog fedezetű forint
forrásokkal finanszírozzák. A magyarországi UniCredit csoport egész évben megfelelt a szabályozói követelményeknek,
56,7%-os JMM rátával zárta az évet.
A Jelzálogbank a rövidtávú likviditásának menedzselését a UniCredit Bank Hungary Zrt.–vel kötött pénzpiaci ügyletek
segítségével végzi, figyelembe véve a Jelzálogbankra vonatkozó likviditásfedezeti követelményt. A likviditásfedezeti
követelmény (LCR – Liquidity Coverage Ratio) értelmében a hitelintézeteknek elegendő likviditási puffert kell tartaniuk, hogy
abból fedezni tudják egy harminc naptári napos stressz időszak nettó likviditás kiáramlását. Az MNB nemzeti hatáskörben
2016. április 1-től előírja a likviditásfedezeti mutató 100 százalékos teljesítését.
Az LCR alakulását a Jelzálogbank folyamatosan figyelemmel kíséri és menedzseli. 2021. december 31-én az LCR értéke
messze meghaladta a 100%-os minimum szintet, így a Jelzálogbank megfelelt a szabályozói követelménynek.
A Bank befektetési célú és lejáratig tartandó értékpapírok közé sorolt állampapírokkal rendelkezik. Az állampapír-portfólió
fenntartásának elsődleges célja a szükséges pótfedezetek biztosítása a fedezeti könyv számára, illetve a likviditási tartalék
biztosítása. Az állampapír állomány - névértéken – 51,44 milliárd forintot tett ki 2021. december 31-én, amely 7,5 milliárd
forint növekedést jelent az egy évvel korábbi állományhoz képest. Az állományt egyaránt rövid és hosszú lejáratú
államkötvények teszik ki, amelyből év végén 31 milliárd forint névértékű állomány pótfedezetként szerepelt a fedezeti
könyvben.
4.6. Foglalkoztatási politika
A foglalkoztatási struktúra továbbra is a banki tevékenységek racionalizálásának szellemében, alapvetően a több
munkáltatós szerződésekre épül.
Ennek eredményeként a Jelzálogbank 2021-ben a feladatokat létszám növelés nélkül oldotta meg.
4.7. A Jelzálogbank főbb kockázatai
4.7.1. A makrogazdasági környezet alakulásából eredő kockázatok
A Jelzálogbank általános üzleti tevékenységét és jövedelmezőségét a mindenkori makrogazdasági és jogszabályi környezet
alakulása, valamint a nemzetközi és hazai pénz- és tőkepiaci tendenciák és likviditási helyzet érdemben befolyásolják. A
makrogazdasági környezet a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének, kockázatviselő képességének és megtakarítási
hajlandóságának alakulásán keresztül befolyásolja a lakáscélú hitelállomány alakulását és a hitelportfólió minőségét. A főbb
hazai makrogazdasági mutatók alakulása – a GDP, a költségvetés és a fizetési mérleg egyenlege, az államadósság
alakulása és az infláció mértéke – a monetáris politika eszközrendszerén keresztül közvetve vagy közvetlenül hatással
vannak a referenciakamat szintjére és a forint árfolyamára, amelyek meghatározó tényezőnek tekinthetők a forrásköltségek
és a hitelportfólió minőségének alakulása szempontjából. A fentiek mellett a Jelzálogbank üzleti tevékenységét a
bankszektor mindenkori likviditási helyzete és a szabályozói környezet változása nagyban befolyásolja.
4.7.2. Hitelezési kockázat
A hitelkockázat annak kockázata, hogy a másik szerződéses fél hitel-, halasztott pénzügyi teljesítés vagy más hiteljellegű
jogviszonyból fakadó fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén az
intézménynek vesztesége keletkezhet. A hitelezéssel kapcsolatos szabályzatok meghatározása, beleértve az
engedélyeztetési folyamatot, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a szabadon felhasználható hitelek
engedélyezését, a hitelkockázatok mérését szolgáló standardok megállapítását, általánosságban az Igazgatóság,
3
Trigger: ezen szint meghaladása esetén felülvizsgálati, elemzési és javaslattételi folyamat aktiválódik, de a pozíció azonnali, triggeren
belülre történő korrekcióját nem követeli meg. A javaslattételt haladéktalanul meg kell küldeni a kompetens szerv számára, mely ezt követően
a további intézkedésekről dönt.
Éves jelentés 2021.
84
részleteiben pedig a Vezérigazgató hagyja jóvá. A hitelkockázat mérséklésének fő elemei a pénzügyi tranzakcióban
résztvevő ügyfelek, az általuk nyújtott fedezetek, valamint az ügylet kockázatainak megismerése és prudens kezelése.
A Bank hitelkockázati szabályzatai tartalmazzák az ügyfelek szegmentálására, kockázatvállalási szerződések megkötésére,
az adósok és partnerek minősítésére, kockázatvállalási döntési rendre, fedezetek értékelésére, monitoringjára,
hitelkönnyítésre, valamint az értékvesztésre és céltartalék képzésre vonatkozó eljárásokat.
A Bank az alábbi kockázatkezelési elvek alapján hozza meg hitelkockázati döntéseit:
A Bank hitelezési stratégiája alapján új hitelezést kizárólag a refinanszírozási üzletágban végez.
Minden kockázatvállalás az ügyfélnek, ügyfélcsoportnak a teljes UniCredit Csoporttal szembeni összes
kockázatának megfelelő szinten kerül jóváhagyásra. A Csoport egészére nézve is érvényesül az az elv, hogy minél
nagyobb a kockázatvállalás nagysága, a döntés a Csoport irányítási rendjében annál magasabb szinten születik.
A Bank az elfogadható fedezetek körére, értékelésük módjára, a fedezeti arányra vonatkozóan szigorú előírásokat
alkalmaz, a bankcsoport fedezetértékelési elveivel és a magyar jogszabályi előírásokkal összhangban. Hitel
nyújtására a Bank kizárólag ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, illetve jelzáloghitel nyújtásához
kapcsolódóan állami készfizető kezesség bevonása mellett jogosult.
Minden ügyfél, akivel szemben a Bank kockázatot vállal, rendelkezik adósminősítéssel. Az ügyfél- és
partnerminősítést el kell végezni a kockázatvállalást megelőzően, (illetve évente legalább egyszer, felülvizsgálatkor)
minden ügyfél esetében, egyúttal a minősítési eljárásnak arra kell törekednie, hogy az adott ügyfél, illetve partner
hitelképessége egyértelműen megállapítható legyen. Az ügyfélminősítés az ügyfél ratingjének, azaz a nem-teljesítés
valószínűségének meghatározására irányul. A Csoportban érvényesül az egy időpont – egy minősítés elve: egy
ügyfélnek egy időpontban csak egy érvényes ügyfél ratingje lehet.
A fizetőképességre és készségre vonatkozó releváns adatok és információk változása mindig új rating megállapítási
folyamatot indít el.
A Bank ügyfeleit kockázati szegmensekbe (kategóriákba) sorolja, a különböző ügyféltípusokra vonatkozóan pedig
eltérő adósminősítési rendszereket, minősítési kritériumokat alkalmaz. Meghatározott minősítési, hitelbírálati és
hiteldöntési eljárást követően kerülhet sor az ügyféllel való kockázatvállalási szerződés megkötésére.
Kockázatvállalási döntést kell hozni minden olyan üzleti ajánlat előtt, amely a Bank számára kötelezettségvállalással
jár. Az érvényes kockázatvállalás feltétele az üzleti terület és a kockázatkezelési terület kockázatvállalási ügyletre
vonatkozó együttesen meghozott döntése. Sztenderd ügyletek esetében a kockázatvállalás általános feltételeit,
paramétereit határozza meg együttesen az üzleti és kockázatkezelési terület.
A Bankcsoport a nem lakossági partnereire csoportszintű PD skálát alkalmaz. A Bank a kisvállalati ügyfeleire
alkalmazott ügyfél-minősítési skála 8 kategóriát (23 alkategóriát) tartalmaz a teljesítő ügyfelek és 3 kategóriát a nem
teljesítő ügyfelek esetében. Csoportszintű modellek esetén külön rating skálák kerültek kialakításra, amelyek az
általánosan használt 26 tagú rating skálától eltérnek. A Bank a lakossági ügyfelek esetében egyszerűsített minősítést
végez.
A vonatkozó kockázati szabályzatokat az UniCredit Bank kockázatkezelésért felelős vezetőjének egyetértése alapján
a Bank vezérigazgatója hagyja jóvá.
A késő vagy nem-teljesítő hitelek kezelését, átstrukturálását, valamint a behajtási tevékenységet az UniCredit Bank
végzi, ügynöki, illetve SLA szerződés alapján.
A Hpt. előírásai alapján a Bank eszközeit, vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit legalább
negyedévente értékeli. A monitoring során dől el, hogy az ügyfél és ügyletei teljesítő vagy attól eltérő minősítést
kapnak-e. Az értékvesztés, céltartalék képzésről, illetve annak mértékéről a hatályos döntési rend előírásainak
megfelelően, havonta születik döntés. Az értékvesztés, céltartalék összege a döntést követően kerül könyvelésre a
Bank számviteli rendszerébe.
Magyarország Kormánya a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről
szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 536/2021. (IX. 15.) Korm. rendeletében a koronavírus
világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében döntött a 2020. március 18-án bevezetett és azóta
több alkalommal meghosszabbított fizetési moratórium további, 2022. június 30. napjáig történő hosszabbításáról azzal,
hogy a moratóriumban való részvétel 2021. november 1-jétől kérelemhez kötött, és a kérelemre jogosultak körét.
A moratóriumban részt vevő ügyletek behajtási folyamatait a Bank 2022. június 30-ig felfüggesztette. Ezzel párhuzamosan
felülvizsgálatra került az MNB ajánlásaiban foglaltak alapján kialakított banki átstrukturálási folyamata, illetve annak körében
az ügyfelek számára elérhető átstrukturálási opciók, melynek eredményeképpen új, eddig nem alkalmazott átstrukturálási
opciók kerültek kialakításra. Ezzel a módosítással a Bank lehetővé tette, hogy az ügyfelek fizetőképessége a moratóriumot
követően is megmaradjon, ezzel célozva a bedőlő hitelek számának csökkentését.
Éves jelentés 2021.
85
A nem teljesítő lakossági állomány könyv szerinti értéke éves szinten 120 millió forinttal növekedett, amely állomány
keletkezésének elsődleges oka a moratórium 2022. június 30-ig kiterjesztett szakaszát igénybe vevő ügyfelek egyedi
mérlegelés alapján értékelt, nem-teljesítési kategóriába történő átsorolása.
A 2021-es évben több fejlesztés is indult a Moratórium miatti speciális könyvelési és kezelési változások implementálására a
Jelzálogbank által is használt Behajtási rendszerben. Ezzel párhuzamosan, felkészülve és megfelelve a Moratóriumot követő
időszakra vonatkozó előírásokban foglalt elvárásoknak, több új, rendszerszintű funkció jött létre, amelyek 2021-ben kerültek
élesítésre.
A Bank hitelezési kockázatait sztenderd módszer szerint kezeli.
4.7.3. Működési kockázat
A működési kockázat a belső folyamatok, személyek vagy rendszerek által, illetve a külső események hatására bekövetkező
hibák, szabálytalanságok, fennakadások, illetve károk következtében felmerült veszteség.
Működési kockázati események a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, személyek vagy rendszerek nem
megfelelő működéséből, illetve külső eseményekből eredhetnek. Ezek: belső vagy külső csalás, munkáltatói gyakorlat és
munkahelyi biztonság, ügyfél, termékek, üzleti eljárás során szabályzatok megsértése miatti bírságok, a Jelzálogbank tárgyi
eszközeiben bekövetkezett károk, az üzletmenet fennakadása, rendszerhibák és végrehajtás folyamatkezelés során történő
manualitásból eredő hibák.
A stratégiai kockázat, az üzleti kockázat és a reputációs kockázat nem, míg a jogi és a compliance kockázat része a
működési kockázatnak.
A Csoport Igazgatósága felelős a működési kockázatkezelés hatékony felügyeletéért. A Működési és Reputációs Kockázat
Kontrolling értesíti az Igazgatóságot (a Nem-Pénzügyi Kockázatkezelési és Kontroll Bizottság keretei között) a jelentős
működési kockázatokról, az azokban bekövetkező változásokról, illetve a szabályzatok és limitek jelentős megsértéséről. Az
Igazgatóság rálátással rendelkezik a működési kockázat kontrolling keretelveire és a kockázatok hatásaira.
A Jelzálogbank működési kockázati tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint kezeli.
A működési kockázatkezelés kontrollját kiszervezett tevékenységként az UniCredit Bank Hungary Zrt. végzi.
4.7.4. Kamatkockázat
A Bank kamatkockázata a finanszírozandó állományok és azok forrásainak különböző lejárati szerkezetéből és eltérő
kamatozásából származik. A kamatkockázat jelentkezhet mind a forint-, mind a devizaeszközök és források
kamatszerkezetének eltéréséből.
A Bank esetében a kamatkockázatot befolyásolják
a tervezett források és az abból finanszírozandó, jellemzően hosszú lejáratú hitelek (támogatási bevétellel
korrigált) hátralévő átlagos futamidejének eltérései;
a jelzáloglevelek forgalomba hozatala és a hitelek folyósítása között eltelt időszakban bekövetkezett tőke- és
pénzpiaci hozamváltozások;
az annuitásos törlesztésű (amortizálódó) hitelek, valamint a jelzáloglevelek törlesztési ütemének eltérései;
a hitel előtörlesztésekből felszabaduló források újra-befektetésekor elérhető hozam és az eredeti hitelkamat
(támogatási bevétellel növelt) mértéke közötti különbség;
valamint a Bank portfóliójában lévő állampapír-állomány méretének és szerkezetének változása.
4.7.5. Devizaárfolyam kockázatok
A Banknak devizaárfolyam kockázata keletkezik, ha az eszközoldali termékeket azok devizanemétől eltérő devizában
finanszírozza. Ezen kockázatok kezelése az anyabank által konszolidált szinten történik, határidős és devizacsere ügyletek,
keresztdevizás kamatlábcsere ügyletek, valamint eszköz-forrás menedzsment módszerek alkalmazásával.
Az UniCredit Jelzálogbank deviza eszközeit anyabanktól felvett bankközi devizaforrásokból finanszírozza, ezáltal biztosítja a
devizapozíció zárását.
4.7.6. Likviditási kockázat
A banki treasury tevékenység alapvető eleme a likviditás biztosítása, valamint az eszközök és források lejáratának
eltéréséből fakadó likviditási kockázat csökkentése és semlegesítése. A Bank a likviditási kockázatot alapvetően a
követelések és kötelezettségek lejárati szerkezetének finomhangolása, valamint derivatív ügyletek révén biztosíthatja, bár
Éves jelentés 2021.
86
jövedelmezőségi szempontokból – limitekkel szabályozott mértékig – lejárati transzformációt is alkalmazhat. Amennyiben a
jelzáloghitelek, illetve a kibocsátott jelzáloglevelek lejárati és mennyiségi eltérése indokolja, a Bank az eszközök és források
kívánt mértékű megfeleltetése céljából rövid távú (1-3 hónapos lejárati tartomány) és/vagy a jelzáloglevél-kibocsátási
politikával összhangban lévő hosszú távú (1 évnél hosszabb lejárati tartomány) megoldásokat alkalmazhat.
A Bank likviditáskezelési stratégiájának kialakítása alapvetően csoportszinten, az UniCredit Bankkal összehangoltan történik,
az éven belüli és az éven túli (strukturális) likviditási pozíciókat azonban az alkalmazott egyedi limitek és belső szabályok
határozzák meg.
4.8. Szavatoló tőke változása
A Bank szavatoló tőkéje az előző év végi 20 597 millió forintról 19 566 millió forintra emelkedett. A pozitív tárgyévi nettó
eredmény 2021. év végén 2 444 millió forint volt, amely várhatóan osztalékként kifizetésre kerül. A szavatoló tőkét mind a
tervezett osztalékfizetés mind pedig az értékelési tartalék változása befolyásolta, összességében csökkentette.
4.9. A teljesítmény mérésének mennyiségi és minőségi mutatói, illetve jelzői
Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. 2021. év végi mérlegfőösszege 261,2 milliárd forint, ez az összeg 44,1 milliárd forintos
csökkenést jelent a 2020. év végi értékhez képest, illetve 98,4 milliárd forinttal elmarad a tervezettől (359,6 milliárd forint).
Az ügyfelekkel szembeni nettó követelés 0,2 milliárd forinttal meghaladja a tervezettet, míg a hitelintézetekkel szembeni
nettó követelés-állomány 104,6 milliárd forinttal elmarad attól. A kibocsátott kötvényállomány 174,3 milliárd forinton zárt,
amely 92,6 milliárd forinttal elmarad a tervektől. 2021-es év során a megváltozott kamat környezetre reagálva az intézmény
több jelzáloglevél visszavásárlást hajtott végre, illetve az új kibocsátások is a tervektől eltérően alakultak, ez magyarázza a
tervezett mérlegpozícióktól való jelentősebb eltérést.
A jelzálogbank 2021. évi adózott eredménye 2.444 millió forint, ez a tervhez képest 48%-os túlteljesítést jelent. A bevételek
érdemben meghaladták a tervezettet (15%), míg a működési költségek csak kisebb mértékű tervtúllépéssel zártak (+2,9%).
A nettó értékvesztés képzés jóval kedvezőbb lett a büdzsében szereplőhöz értékhez képest érdemben hozzájárulva a
kedvező nettó működési eredmény kialakulásához.
A bank eredményességét jelző indikátorok (adózás utáni eredményre vetítve) az alábbiak szerint alakultak:
ROA2021=0,86% ROE2021=11,22%
ROA2020=0,47% ROE2020=6,3%
Az eszköz és tőkearányos megtérülési mutatók jelentős javulást mutatnak a bázisévhez képest, ez elsősorban az magasabb
trading eredményre és a kedvezőbb nettó értékvesztés alakulására vezethető vissza.
A társaság jövedelmezősége várhatóan fennmarad 2022-ben is, az erősödő kamatbevételek, feszes költséggazdálkodás és
a 2021-es évnél magasabb értékvesztés-képzés eredőjeként. Az ügyfelekkel szembeni nettó követelésállomány várhatóan
némileg csökken, míg a hitelintézetekkel szembeni nettó követelésállomány előreláthatólag 21%-kal magasabb szinten zár.
A kibocsátott értékpapírok állománya a tervek szerint 16%-kal bővül. A tervezett mérlegfőösszeg 297 milliárd forint 2022. év
végén.
Éves jelentés 2021.
87
5. Forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek értékei,
pótfedezetek
A forgalomban levő jelzáloglevelek és fedezetek 2021. december 31-i állapot szerinti értékei
A forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevelek még nem törlesztett
Névértéke (a)
182 621 970 000
Ft
Kamata (b)
30 004 805 675
Ft
Összesen (a+b)
212 626 775 675
Ft
Forgalomban lévő devizában denominált jelzáloglevelek - fordulónapi MNB hivatalos
devizaárfolyamon- forintra átszámított még nem törlesztett
Névértéke (c)
0
Ft
Kamata (d)
0
Ft
Összesen (c+d)
0
Ft
Forgalomban lévő forintban denominált jelzáloglevelek és a devizában denominált
jelzáloglevelek együttes, még nem törlesztett
Névértéke (a+c)
182 621 970 000
Ft
Kamata (b+d)
30 004 805 675
Ft
Mindösszesen (a+b+c+d)
212 626 775 675
Ft
Forintban rendelkezésre álló rendes fedezetek
vagyonellenőr által igazolt értéke
Tőkekövetelés (e)
179 082 488 990
Ft
Kamatkövetelés (f)
61 830 617 713
Ft
Összesen (e+f)
240 913 106 703
Ft
Devizában rendelkezésre álló rendes fedezetek -
fordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamon -forintra
átszámított értéke
Tőkekövetelés (g)
6 211 953 393
Ft
Kamatkövetelés (h)
296 028 534
Ft
Összesen (g+h)
6 507 981 927
Ft
A forintban és devizában rendelkezésre álló rendes
fedezetek együttes értéke:
Tőkekövetelés (e+g)
185 294 442 383
Ft
Kamatkövetelés (f+h)
62 126 646 247
Ft
Mindösszesen (e+g+f+h)
247 421 088 630
Ft
Pótfedezetek értéke:
Tőkekövetelés (i)
31 000 000 000
Ft
Kamatkövetelés (j)
3 796 300 000
Ft
Összesen (i+j)
34 796 300 000
Ft
Pótfedezetek
A Jelzálogbank a pótfedezetek teljes értékét államkötvényben tartja. Az államkötvények mindegyike dematerializált
értékpapír, őrzésük az UniCredit Bank Hungary Zrt-nél történik.
Megnevezés
Névérték
Piaci érték
Magyar Államkötvény 2022/A
15 340 000 000 Ft
15 620 292 480 Ft
Magyar Államkötvény 2026/E
3 060 000 000 Ft
2 725 751 610 Ft
Magyar Államkötvény 2027/A
10 100 000 000 Ft
9 385 207 850 Ft
Magyar Államkötvény 2030/A
2 500 000 000 Ft
2 236 320 00 Ft
Éves jelentés 2021.
88
6. Végrehajtási árverések
2021-ben 1 olyan árverésre került sor, amely a Jelzálogbank kérelmére indult.
A 44 300 000,-Ft-os becsértékű lakásingatlanra lefolytatott árverés eredménytelenül zárult, nem történt érvényes ajánlattétel.
7. Átvett ingatlanok
2021-ben a Jelzálogbank nem vett át ingatlant a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése, elhárítása
érdekében vagy felszámolás, illetve végrehajtás következtében.
8. Jelzáloghitel-törlesztések összege
2021. december 31-én az éves jelzáloghitel-törlesztések tőkeösszege 34 721 215 366 forint, a kamatfizetések összege
pedig 5 885 756 012 forint volt.
9. Nyilatkozat
Alulírottak nyilatkozunk, hogy az alkalmazható számviteli előírások alapján, a legjobb tudásunk szerint elkészített Éves
jelentés valós és megbízható képet ad a Jelzálogbank eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint
nyereségéről és veszteségéről, továbbá a Vezetőségi jelentés megbízható képet ad a Jelzálogbank helyzetéről, fejlődéséről
és teljesítményéről, ismertetve a főbb kockázatokat és bizonytalansági tényezőket.
Budapest, 2022. április 27.
……………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………
Farkas Bálint
Dr. Juhász Viktor
Elnök-vezérigazgató
belső igazgatósági tag
